https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Hutv%C3%A1gner+Anna 2026-05-05T20:22:31Z Szerkesztő közreműködései MediaWiki 1.22.2 https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti 2014-05-09T13:21:28Z

<p>Hutvágner Anna: </p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |1987. december<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) Dün Istvánné, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |- <br /> |<br /> |(2.) Simon Józsefné, 1909. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |<br /> |(3.) Aczél József, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |Boronyák Ferencné<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |Hutvágner Anna<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |http://hu.wikipedia.org/wiki/Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |http://alsonemesapati.hu/<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> A faluba nem települtek be nagyobb családok. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> A faluból nagyobb számban nem költöztek el, nagyon kevés százaléka esetleg Zalaegerszegre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> Magukéhoz leginkább hasonlónak Felsőapáti-Középapátit tartották. Ez a hasonlóság az ott élő emberek életmódjában, felfogásában nyilvánul meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> A falu nem tartozik bele sem tájegységbe, sem népcsoportba. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> Közeli tájegységről, népcsoportról nem tudnak. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> Búcsúszentlászló (búcsújáróhely), Egervár (váráról) híres. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> Nincs tudomás arról, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> Általában szomszédos falvakból házasodtak, vagy oda házasodtak. Leggyakoribb helyek: Nagypáli, Kispáli, Kemendollár, Kutas, Henye. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra:====<br /> n.a. <br /> ====b) Piacra:====<br /> n.a. <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> Búcsúszentlászló (1,2,3) <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? ====<br /> <br /> Búcsúszentlászló (1,2,3)<br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> A faluba munkára nem jöttek. Az itt élő emberek azt elvégezték. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====b) vesszőkosarakat ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====c) szalmafonatú edényeket ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====d) szövőbordát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====e) favillát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====f) fagereblyét ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====g) faboronát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====h) egyebet? n.a.====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> Nem volt jellemző a cserépedény használata, a minimális mennyiséget boltban vásárolták meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> A faluban inkább meszesek jártak. De gyakran jöttek székelyek is. Ők ruhát árultak. (2,3)<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> meszesek<br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> A falu határon kívül jelentősebb szőlőtelepülés a Henyehegyen és a Csácsi hegyen volt. (1,2,3)<br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> Csak a jelenleg is használt temetőről tudnak a faluban. (1,2,3)<br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> A falunak fogadott ünnepe aratáskor Péter-Pál, azon kívül július 2. Sarlós Boldogasszony (ez fél nap ünnep volt). (1,2,3)<br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> A faluban a két világháború között általános volt az egymáshoz erősített borona használata. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: ====<br /> A két világháború között a kézzel vetett gabona volt az általános. (1,2,3)<br /> ====b) a gépi vetés:====<br /> A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3)<br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> A kérdésre nem tudtak válaszolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> Nem emlékeznek, hogy a faluban használtak e volna kévekötőt. (1,2,3)<br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> A mezőn 17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni, de 4-es, 5-ös is. 21 kéve volt 1 kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> A kepe learatott gabonát jelent. Meghatározott számú kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> Kb. a csép nyele 140-150 cm hosszú volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> Nem volt jellemző a két világháború között, hogy csépléskor állandó csapat volt. A tulajdonos napszámot fizetett, és aki vállalta, az ment dolgozni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> 1930 körül a kicsépelt szalmát nyárson vagy villával hordták kazalba. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> A II. világháború után szűnt meg a hajdina termesztése. Az 1. adatközlő szerint ezen a vidéken nem volt hajdinatermesztés. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> Kb. 6-8 éve lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> A szénaszárítás menete: kaszálás, 3-4-szer megforgatták, összerakták, petrencén behordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> A napi száraztakarmányt az istállóba villával, vagy ölbe hordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> Az iga felső fájának neve igabőfa.(1,2,3)<br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs: ====<br /> A rudat rögzítő szög az igaszeg. (1,2,3)<br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> Az almozáshoz használtak falevelet, főleg szederfa levelét. (1),(2,3)<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (2,3)<br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> n.a.<br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> A szekér elé marhát fogtak be, általában trágyát szállítottak, a kocsit lovak húzták. Utasokat szállított. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> A takarmányt szállító szekér kb. 3 m hosszú volt. (2,3)<br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> A nyomórúd leszorítására elől láncot, hátul kötelet használtak. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> A lovaskocsi saroglyája enyhén hajtott volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ===A vesszőből készült szekérkas kétoldalú volt, a vége be volt fonva. Ha kellett még szőlőt is szállítottak bent. (1,2,3)=a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> Nem szoktak vonómarhát patkolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> Zséter. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> n.a.<br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> Nejde! (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> Hide! (1,2,3)<br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> Ne-ne. (1,2,3)<br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> Pityém. Pipi ne-ne. (1,2,3)<br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> A kutyát mindig a nevén hívogatják. (1,2,3)<br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> Kender és len töréséhez kendervágót használtak. Gerebent a finomításhoz használtak, ez szöges volt. (1,2,3)<br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> Álló rokkát használtak. (1,2,3)<br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> n.a.<br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> A mai község határát tőle elkülönült házcsoport neve henyei határ. De itt is 4-5 család lakott. (2,3)<br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> henyei határ<br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> Az utolsó boronából készült lakóházat kb. 15 éve bontották le. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> A szabadkéményes füstvezetéket megszüntették, a kéményt a falba vezették. Kb. 15-20 éve építenek zártkéményt. (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> Általában minden helyiségnek volt külön bejárata. De nem volt ritka, hogy a konyhából nyíltak a helyiségek. Pl. szoba, kamra. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> A faluban csak 1-2 keresztmestergerendás ház volt. (1,2,3)<br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> A rakott sparhelt az 1910-es években lett általános. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> A kontyolt tetejű ház kb. 70-80 éve vált általánossá. 15-20 éve nem építenek már egysoros házakat. (2,3)<br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> Nem volt jellemző ezen a vidéken, hogy a konyhába épített kemencéből fűtötték a szobát. 1-2 azért volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> A konyhai kemencét normál magasságba, 50-70 cm-re építették. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> Inkább a köralakú pajta volt ismeretes, de torkospajta is volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> Nem emlékeznek, hogy milyen volt a fazékkiszedő villa. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> Savanyítottak tarlórépát egészbe, de le is gyalulták. <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> Egészbe káposztafejet nem nagyon savanyítottak, azt is inkább lereszelték. (1,2,3)<br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> A kenyér házi sütése 1959-ben a TSZ megalakulása óta szűnt meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> A kamrában szalmából font, gömbölyű kenyértartót használtak. De ez változó volt, ki amilyent készített, vagy vett. (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> Füllel ellátott vajköpülőt nem használtak, inkább csak egyszerre gömbölyűt. (1,2,3)<br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> Hajdina és kölestörőről rajzot nem tudtak készíteni, mivel nem tudják milyen. (1,2,3)<br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> Liszttel sűrítve készítettek kását hajdinából, ez volt a dödölle. Krumplit is tettek hozzá. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> Fonott hosszúkás, fonott köralakú, és általában sima kalácsokat szoktak készíteni ünnepekre. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> A paprikát, paradicsomot nagyon régóta ismerik. Kb. 1 kg paprikához 2-3 paradicsomot és hagymát használnak. Általában azonnali fogyasztásra készítettek. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> Paprikát, paradicsomot azóta fogyasztanak, amióta termesztik. De míg nem termesztették előtte is ismerték, boltban megvásároltak. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> Az ünnepi asztalra kalácsot tettek. De aprósüteményeket is készítettek. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> Használtak régen a férfiak széles gatyát. Az idősebbeknek külön volt ünnepre és hétköznapra is. Ez az 1910-es években volt. (1,2,3)<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> n.a.<br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> Még most is használnak derékba rögzített szoknyát. A 20-as években kezdték elhagyni. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> Ezen a vidéken nem szőttek az asszonyok, csak fontak. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> A fejkendő használata soha nem volt kötelező. Általában csak az idősebb asszonyok használták. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> Szokás volt, hogy a szobában egymás mellé, párhuzamosan tették az ágyakat. A régi házaknál még most is így van. (1,2,3)<br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> 1910 körül nyáron tartottak legtöbb esküvőt. (1,2,3)<br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> vasárnap<br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> szomat<br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> A lakodalmat általában a fiú házánál szokták tartani.<br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> Az étkezés viszont megosztva volt. Az ebéd a fiúnál, a vacsora a lány házánál. (1,2,3)<br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> n.a.<br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> 1980 körül általában a háznál tartják a lakodalmat. De kultúrházakban és éttermekben is rendeznek már esküvőt. (1,2,3)<br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> 1980 körül általában a háznál tartják a lakodalmat. De kultúrházakban és éttermekben is rendeznek már esküvőt. (1,2,3)<br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> vőfény<br /> <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> szülők, vagy meghívót küldenek (1,2,3)<br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> Ezen a vidéken szándékolt tányér- cseréptörés nem volt. <br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> n.a.<br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> n.a.<br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> A lakodalmakkor általában helybeli cigányok zenéltek. De sok esetben a szomszéd faluból is jöttek zenészek. (1,2,3)<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> n.a.<br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> Lucázás december 13-án volt. Fiúk, lányok jártak a házakat, elmondták a mondókát. Minden háznál kaptak diót, almát vagy kenyeret. (1,2,3<br /> ====)b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> új év napján<br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> Fiúk regöltek,<br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> n.a.<br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> A faluban mindig volt 6-7 öreglegény. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> Ebben a faluban nem volt ismert az X-el díszített tejesfazék. (1,2,3)<br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> n.a<br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> A faluban nem volt szokás, legalább is nem tudnak róla, hogy valamilyen alkalomból fáklyát vagy más tárgyat gyújtottak volna. (1,2,3)<br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> n.a.<br /> =====b) miért, =====<br /> n.a.<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> n.a.<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> n.a.<br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> n.a.<br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> n.a.<br /> =====b) miért, =====<br /> n.a.<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> n.a.<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> December 6-án Mikulás napján a falu egyik embere beöltözött Mikulásnak és járta a házakat, vagy a gyerekek a cipőket, csizmákat az ablakba tették. Általában gyümölcsöt, egy kis édességet és virgácsot kaptak. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> A betlehemes játék szereplőit nem tudták felsorolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> Az állatok védőszentjének Szent Vendelt tisztelték. A szarvasmarha védőszentje volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> Régen a kisgyerekeket a rókával és a boszorkánnyal szokták ijesztgetni. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> A faluban nem volt szokás karácsony napján diódobálás. (1,2,3)<br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?<br /> ===<br /> Favágó embert láttak a holdban, amelyik vágja a fenyőfát. (1,2,3)<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti 2014-05-09T13:20:29Z

<p>Hutvágner Anna: </p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |1987. december<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) Dün Istvánné, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |- <br /> |<br /> |(2.) Simon Józsefné, 1909. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |<br /> |(3.) Aczél József, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |Boronyák Ferencné<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |Hutvágner Anna<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |http://hu.wikipedia.org/wiki/Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |http://alsonemesapati.hu/<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> A faluba nem települtek be nagyobb családok. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> A faluból nagyobb számban nem költöztek el, nagyon kevés százaléka esetleg Zalaegerszegre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> Magukéhoz leginkább hasonlónak Felsőapáti-Középapátit tartották. Ez a hasonlóság az ott élő emberek életmódjában, felfogásában nyilvánul meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> A falu nem tartozik bele sem tájegységbe, sem népcsoportba. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> Közeli tájegységről, népcsoportról nem tudnak. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> Búcsúszentlászló (búcsújáróhely), Egervár (váráról) híres. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> Nincs tudomás arról, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> Általában szomszédos falvakból házasodtak, vagy oda házasodtak. Leggyakoribb helyek: Nagypáli, Kispáli, Kemendollár, Kutas, Henye. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra:====<br /> n.a. <br /> ====b) Piacra:====<br /> n.a. <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> Búcsúszentlászló (1,2,3) <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? ====<br /> <br /> Búcsúszentlászló (1,2,3)<br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> A faluba munkára nem jöttek. Az itt élő emberek azt elvégezték. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====b) vesszőkosarakat ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====c) szalmafonatú edényeket ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====d) szövőbordát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====e) favillát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====f) fagereblyét ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====g) faboronát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====h) egyebet? n.a.====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> Nem volt jellemző a cserépedény használata, a minimális mennyiséget boltban vásárolták meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> A faluban inkább meszesek jártak. De gyakran jöttek székelyek is. Ők ruhát árultak. (2,3)<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> meszesek<br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> A falu határon kívül jelentősebb szőlőtelepülés a Henyehegyen és a Csácsi hegyen volt. (1,2,3)<br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> Csak a jelenleg is használt temetőről tudnak a faluban. (1,2,3)<br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> A falunak fogadott ünnepe aratáskor Péter-Pál, azon kívül július 2. Sarlós Boldogasszony (ez fél nap ünnep volt). (1,2,3)<br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> A faluban a két világháború között általános volt az egymáshoz erősített borona használata. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: ====<br /> A két világháború között a kézzel vetett gabona volt az általános. (1,2,3)<br /> ====b) a gépi vetés:====<br /> A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3)<br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> A kérdésre nem tudtak válaszolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> Nem emlékeznek, hogy a faluban használtak e volna kévekötőt. (1,2,3)<br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> A mezőn 17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni, de 4-es, 5-ös is. 21 kéve volt 1 kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> A kepe learatott gabonát jelent. Meghatározott számú kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> Kb. a csép nyele 140-150 cm hosszú volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> Nem volt jellemző a két világháború között, hogy csépléskor állandó csapat volt. A tulajdonos napszámot fizetett, és aki vállalta, az ment dolgozni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> 1930 körül a kicsépelt szalmát nyárson vagy villával hordták kazalba. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> A II. világháború után szűnt meg a hajdina termesztése. Az 1. adatközlő szerint ezen a vidéken nem volt hajdinatermesztés. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> Kb. 6-8 éve lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> A szénaszárítás menete: kaszálás, 3-4-szer megforgatták, összerakták, petrencén behordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> A napi száraztakarmányt az istállóba villával, vagy ölbe hordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> Az iga felső fájának neve igabőfa.(1,2,3)<br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs: ====<br /> A rudat rögzítő szög az igaszeg. (1,2,3)<br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> Az almozáshoz használtak falevelet, főleg szederfa levelét. (1),(2,3)<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (2,3)<br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> n.a.<br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> A szekér elé marhát fogtak be, általában trágyát szállítottak, a kocsit lovak húzták. Utasokat szállított. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> A takarmányt szállító szekér kb. 3 m hosszú volt. (2,3)<br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> A nyomórúd leszorítására elől láncot, hátul kötelet használtak. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> A lovaskocsi saroglyája enyhén hajtott volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ===A vesszőből készült szekérkas kétoldalú volt, a vége be volt fonva. Ha kellett még szőlőt is szállítottak bent. (1,2,3)=a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> Nem szoktak vonómarhát patkolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> Zséter. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> n.a.<br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> Nejde! (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> Hide! (1,2,3)<br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> Ne-ne. (1,2,3)<br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> Pityém. Pipi ne-ne. (1,2,3)<br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> A kutyát mindig a nevén hívogatják. (1,2,3)<br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> Kender és len töréséhez kendervágót használtak. Gerebent a finomításhoz használtak, ez szöges volt. (1,2,3)<br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> Álló rokkát használtak. (1,2,3)<br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> n.a.<br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> A mai község határát tőle elkülönült házcsoport neve henyei határ. De itt is 4-5 család lakott. (2,3)<br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> henyei határ<br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> Az utolsó boronából készült lakóházat kb. 15 éve bontották le. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> A szabadkéményes füstvezetéket megszüntették, a kéményt a falba vezették. Kb. 15-20 éve építenek zártkéményt. (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> Általában minden helyiségnek volt külön bejárata. De nem volt ritka, hogy a konyhából nyíltak a helyiségek. Pl. szoba, kamra. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> A faluban csak 1-2 keresztmestergerendás ház volt. (1,2,3)<br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> A rakott sparhelt az 1910-es években lett általános. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> A kontyolt tetejű ház kb. 70-80 éve vált általánossá. 15-20 éve nem építenek már egysoros házakat. (2,3)<br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> Nem volt jellemző ezen a vidéken, hogy a konyhába épített kemencéből fűtötték a szobát. 1-2 azért volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> A konyhai kemencét normál magasságba, 50-70 cm-re építették. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> Inkább a köralakú pajta volt ismeretes, de torkospajta is volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> Nem emlékeznek, hogy milyen volt a fazékkiszedő villa. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> Savanyítottak tarlórépát egészbe, de le is gyalulták. <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> Egészbe káposztafejet nem nagyon savanyítottak, azt is inkább lereszelték. (1,2,3)<br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> A kenyér házi sütése 1959-ben a TSZ megalakulása óta szűnt meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> A kamrában szalmából font, gömbölyű kenyértartót használtak. De ez változó volt, ki amilyent készített, vagy vett. (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> Füllel ellátott vajköpülőt nem használtak, inkább csak egyszerre gömbölyűt. (1,2,3)<br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> Hajdina és kölestörőről rajzot nem tudtak készíteni, mivel nem tudják milyen. (1,2,3)<br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> Liszttel sűrítve készítettek kását hajdinából, ez volt a dödölle. Krumplit is tettek hozzá. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> Fonott hosszúkás, fonott köralakú, és általában sima kalácsokat szoktak készíteni ünnepekre. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> A paprikát, paradicsomot nagyon régóta ismerik. Kb. 1 kg paprikához 2-3 paradicsomot és hagymát használnak. Általában azonnali fogyasztásra készítettek. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> Paprikát, paradicsomot azóta fogyasztanak, amióta termesztik. De míg nem termesztették előtte is ismerték, boltban megvásároltak. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> Az ünnepi asztalra kalácsot tettek. De aprósüteményeket is készítettek. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> Használtak régen a férfiak széles gatyát. Az idősebbeknek külön volt ünnepre és hétköznapra is. Ez az 1910-es években volt. (1,2,3)<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> n.a.<br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> Még most is használnak derékba rögzített szoknyát. A 20-as években kezdték elhagyni. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> Ezen a vidéken nem szőttek az asszonyok, csak fontak. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> A fejkendő használata soha nem volt kötelező. Általában csak az idősebb asszonyok használták. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> Szokás volt, hogy a szobában egymás mellé, párhuzamosan tették az ágyakat. A régi házaknál még most is így van. (1,2,3)<br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> 1910 körül nyáron tartottak legtöbb esküvőt. (1,2,3)<br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> vasárnap<br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> szomat<br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> A lakodalmat általában a fiú házánál szokták tartani.<br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> Az étkezés viszont megosztva volt. Az ebéd a fiúnál, a vacsora a lány házánál. (1,2,3)<br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> n.a.<br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> 1980 körül általában a háznál tartják a lakodalmat. De kultúrházakban és éttermekben is rendeznek már esküvőt. (1,2,3)<br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> 1980 körül általában a háznál tartják a lakodalmat. De kultúrházakban és éttermekben is rendeznek már esküvőt. (1,2,3)<br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> vőfény<br /> <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> szülők, vagy meghívót küldenek (1,2,3)<br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> Ezen a vidéken szándékolt tányér- cseréptörés nem volt. <br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> n.a.<br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> n.a.<br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> A lakodalmakkor általában helybeli cigányok zenéltek. De sok esetben a szomszéd faluból is jöttek zenészek. (1,2,3)<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> n.a.<br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> Lucázás december 13-án volt. Fiúk, lányok jártak a házakat, elmondták a mondókát. Minden háznál kaptak diót, almát vagy kenyeret. (1,2,3<br /> ====)b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> új év napján<br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> Fiúk regöltek,<br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> n.a.<br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> A faluban mindig volt 6-7 öreglegény. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> Ebben a faluban nem volt ismert az X-el díszített tejesfazék. (1,2,3)<br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> n.a<br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> A faluban nem volt szokás, legalább is nem tudnak róla, hogy valamilyen alkalomból fáklyát vagy más tárgyat gyújtottak volna. (1,2,3)<br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> n.a.<br /> =====b) miért, =====<br /> n.a.<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> n.a.<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> n.a.<br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> n.a.<br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> n.a.<br /> =====b) miért, =====<br /> n.a.<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> n.a.<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> December 6-án Mikulás napján a falu egyik embere beöltözött Mikulásnak és járta a házakat, vagy a gyerekek a cipőket, csizmákat az ablakba tették. Általában gyümölcsöt, egy kis édességet és virgácsot kaptak. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> A betlehemes játék szereplőit nem tudták felsorolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> Az állatok védőszentjének Szent Vendelt tisztelték. A szarvasmarha védőszentje volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> Régen a kisgyerekeket a rókával és a boszorkánnyal szokták ijesztgetni. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> A faluban nem volt szokás karácsony napján diódobálás. (1,2,3)<br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?<br /> Favágó embert láttak a holdban, amelyik vágja a fenyőfát. (1,2,3)===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti 2014-05-09T13:19:09Z

<p>Hutvágner Anna: </p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |1987. december<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) Dün Istvánné, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |- <br /> |<br /> |(2.) Simon Józsefné, 1909. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |<br /> |(3.) Aczél József, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |Boronyák Ferencné<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |Hutvágner Anna<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> A faluba nem települtek be nagyobb családok. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> A faluból nagyobb számban nem költöztek el, nagyon kevés százaléka esetleg Zalaegerszegre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> Magukéhoz leginkább hasonlónak Felsőapáti-Középapátit tartották. Ez a hasonlóság az ott élő emberek életmódjában, felfogásában nyilvánul meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> A falu nem tartozik bele sem tájegységbe, sem népcsoportba. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> Közeli tájegységről, népcsoportról nem tudnak. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> Búcsúszentlászló (búcsújáróhely), Egervár (váráról) híres. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> Nincs tudomás arról, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> Általában szomszédos falvakból házasodtak, vagy oda házasodtak. Leggyakoribb helyek: Nagypáli, Kispáli, Kemendollár, Kutas, Henye. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra:====<br /> n.a. <br /> ====b) Piacra:====<br /> n.a. <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> Búcsúszentlászló (1,2,3) <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? ====<br /> <br /> Búcsúszentlászló (1,2,3)<br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> A faluba munkára nem jöttek. Az itt élő emberek azt elvégezték. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====b) vesszőkosarakat ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====c) szalmafonatú edényeket ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====d) szövőbordát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====e) favillát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====f) fagereblyét ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====g) faboronát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====h) egyebet? n.a.====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> Nem volt jellemző a cserépedény használata, a minimális mennyiséget boltban vásárolták meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> A faluban inkább meszesek jártak. De gyakran jöttek székelyek is. Ők ruhát árultak. (2,3)<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> meszesek<br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> A falu határon kívül jelentősebb szőlőtelepülés a Henyehegyen és a Csácsi hegyen volt. (1,2,3)<br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> Csak a jelenleg is használt temetőről tudnak a faluban. (1,2,3)<br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> A falunak fogadott ünnepe aratáskor Péter-Pál, azon kívül július 2. Sarlós Boldogasszony (ez fél nap ünnep volt). (1,2,3)<br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> A faluban a két világháború között általános volt az egymáshoz erősített borona használata. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: ====<br /> A két világháború között a kézzel vetett gabona volt az általános. (1,2,3)<br /> ====b) a gépi vetés:====<br /> A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3)<br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> A kérdésre nem tudtak válaszolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> Nem emlékeznek, hogy a faluban használtak e volna kévekötőt. (1,2,3)<br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> A mezőn 17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni, de 4-es, 5-ös is. 21 kéve volt 1 kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> A kepe learatott gabonát jelent. Meghatározott számú kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> Kb. a csép nyele 140-150 cm hosszú volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> Nem volt jellemző a két világháború között, hogy csépléskor állandó csapat volt. A tulajdonos napszámot fizetett, és aki vállalta, az ment dolgozni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> 1930 körül a kicsépelt szalmát nyárson vagy villával hordták kazalba. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> A II. világháború után szűnt meg a hajdina termesztése. Az 1. adatközlő szerint ezen a vidéken nem volt hajdinatermesztés. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> Kb. 6-8 éve lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> A szénaszárítás menete: kaszálás, 3-4-szer megforgatták, összerakták, petrencén behordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> A napi száraztakarmányt az istállóba villával, vagy ölbe hordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> Az iga felső fájának neve igabőfa.(1,2,3)<br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs: ====<br /> A rudat rögzítő szög az igaszeg. (1,2,3)<br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> Az almozáshoz használtak falevelet, főleg szederfa levelét. (1),(2,3)<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (2,3)<br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> n.a.<br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> A szekér elé marhát fogtak be, általában trágyát szállítottak, a kocsit lovak húzták. Utasokat szállított. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> A takarmányt szállító szekér kb. 3 m hosszú volt. (2,3)<br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> A nyomórúd leszorítására elől láncot, hátul kötelet használtak. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> A lovaskocsi saroglyája enyhén hajtott volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ===A vesszőből készült szekérkas kétoldalú volt, a vége be volt fonva. Ha kellett még szőlőt is szállítottak bent. (1,2,3)=a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> Nem szoktak vonómarhát patkolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> Zséter. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> n.a.<br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> Nejde! (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> Hide! (1,2,3)<br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> Ne-ne. (1,2,3)<br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> Pityém. Pipi ne-ne. (1,2,3)<br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> A kutyát mindig a nevén hívogatják. (1,2,3)<br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> Kender és len töréséhez kendervágót használtak. Gerebent a finomításhoz használtak, ez szöges volt. (1,2,3)<br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> Álló rokkát használtak. (1,2,3)<br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> n.a.<br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> A mai község határát tőle elkülönült házcsoport neve henyei határ. De itt is 4-5 család lakott. (2,3)<br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> henyei határ<br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> Az utolsó boronából készült lakóházat kb. 15 éve bontották le. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> A szabadkéményes füstvezetéket megszüntették, a kéményt a falba vezették. Kb. 15-20 éve építenek zártkéményt. (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> Általában minden helyiségnek volt külön bejárata. De nem volt ritka, hogy a konyhából nyíltak a helyiségek. Pl. szoba, kamra. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> A faluban csak 1-2 keresztmestergerendás ház volt. (1,2,3)<br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> A rakott sparhelt az 1910-es években lett általános. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> A kontyolt tetejű ház kb. 70-80 éve vált általánossá. 15-20 éve nem építenek már egysoros házakat. (2,3)<br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> Nem volt jellemző ezen a vidéken, hogy a konyhába épített kemencéből fűtötték a szobát. 1-2 azért volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> A konyhai kemencét normál magasságba, 50-70 cm-re építették. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> Inkább a köralakú pajta volt ismeretes, de torkospajta is volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> Nem emlékeznek, hogy milyen volt a fazékkiszedő villa. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> Savanyítottak tarlórépát egészbe, de le is gyalulták. <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> Egészbe káposztafejet nem nagyon savanyítottak, azt is inkább lereszelték. (1,2,3)<br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> A kenyér házi sütése 1959-ben a TSZ megalakulása óta szűnt meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> A kamrában szalmából font, gömbölyű kenyértartót használtak. De ez változó volt, ki amilyent készített, vagy vett. (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> Füllel ellátott vajköpülőt nem használtak, inkább csak egyszerre gömbölyűt. (1,2,3)<br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> Hajdina és kölestörőről rajzot nem tudtak készíteni, mivel nem tudják milyen. (1,2,3)<br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> Liszttel sűrítve készítettek kását hajdinából, ez volt a dödölle. Krumplit is tettek hozzá. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> Fonott hosszúkás, fonott köralakú, és általában sima kalácsokat szoktak készíteni ünnepekre. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> A paprikát, paradicsomot nagyon régóta ismerik. Kb. 1 kg paprikához 2-3 paradicsomot és hagymát használnak. Általában azonnali fogyasztásra készítettek. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> Paprikát, paradicsomot azóta fogyasztanak, amióta termesztik. De míg nem termesztették előtte is ismerték, boltban megvásároltak. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> Az ünnepi asztalra kalácsot tettek. De aprósüteményeket is készítettek. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> Használtak régen a férfiak széles gatyát. Az idősebbeknek külön volt ünnepre és hétköznapra is. Ez az 1910-es években volt. (1,2,3)<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> n.a.<br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> Még most is használnak derékba rögzített szoknyát. A 20-as években kezdték elhagyni. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> Ezen a vidéken nem szőttek az asszonyok, csak fontak. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> A fejkendő használata soha nem volt kötelező. Általában csak az idősebb asszonyok használták. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> Szokás volt, hogy a szobában egymás mellé, párhuzamosan tették az ágyakat. A régi házaknál még most is így van. (1,2,3)<br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> 1910 körül nyáron tartottak legtöbb esküvőt. (1,2,3)<br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> vasárnap<br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> szomat<br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> A lakodalmat általában a fiú házánál szokták tartani.<br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> Az étkezés viszont megosztva volt. Az ebéd a fiúnál, a vacsora a lány házánál. (1,2,3)<br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> n.a.<br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> 1980 körül általában a háznál tartják a lakodalmat. De kultúrházakban és éttermekben is rendeznek már esküvőt. (1,2,3)<br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> 1980 körül általában a háznál tartják a lakodalmat. De kultúrházakban és éttermekben is rendeznek már esküvőt. (1,2,3)<br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> vőfény<br /> <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> szülők, vagy meghívót küldenek (1,2,3)<br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> Ezen a vidéken szándékolt tányér- cseréptörés nem volt. <br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> n.a.<br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> n.a.<br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> A lakodalmakkor általában helybeli cigányok zenéltek. De sok esetben a szomszéd faluból is jöttek zenészek. (1,2,3)<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> n.a.<br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> Lucázás december 13-án volt. Fiúk, lányok jártak a házakat, elmondták a mondókát. Minden háznál kaptak diót, almát vagy kenyeret. (1,2,3<br /> ====)b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> új év napján<br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> Fiúk regöltek,<br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> n.a.<br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> A faluban mindig volt 6-7 öreglegény. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> Ebben a faluban nem volt ismert az X-el díszített tejesfazék. (1,2,3)<br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> n.a<br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> A faluban nem volt szokás, legalább is nem tudnak róla, hogy valamilyen alkalomból fáklyát vagy más tárgyat gyújtottak volna. (1,2,3)<br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> n.a.<br /> =====b) miért, =====<br /> n.a.<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> n.a.<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> n.a.<br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> n.a.<br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> n.a.<br /> =====b) miért, =====<br /> n.a.<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> n.a.<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> December 6-án Mikulás napján a falu egyik embere beöltözött Mikulásnak és járta a házakat, vagy a gyerekek a cipőket, csizmákat az ablakba tették. Általában gyümölcsöt, egy kis édességet és virgácsot kaptak. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> A betlehemes játék szereplőit nem tudták felsorolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> Az állatok védőszentjének Szent Vendelt tisztelték. A szarvasmarha védőszentje volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> Régen a kisgyerekeket a rókával és a boszorkánnyal szokták ijesztgetni. (1,2,3)<br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> A faluban nem volt szokás karácsony napján diódobálás. (1,2,3)<br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?<br /> Favágó embert láttak a holdban, amelyik vágja a fenyőfát. (1,2,3)===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti 2014-05-09T11:37:14Z

<p>Hutvágner Anna: </p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |1987. december<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) Dün Istvánné, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |- <br /> |<br /> |(2.) Simon Józsefné, 1909. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |<br /> |(3.) Aczél József, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |Boronyák Ferencné<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |Hutvágner Anna<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> A faluba nem települtek be nagyobb családok. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> A faluból nagyobb számban nem költöztek el, nagyon kevés százaléka esetleg Zalaegerszegre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> Magukéhoz leginkább hasonlónak Felsőapáti-Középapátit tartották. Ez a hasonlóság az ott élő emberek életmódjában, felfogásában nyilvánul meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> A falu nem tartozik bele sem tájegységbe, sem népcsoportba. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> Közeli tájegységről, népcsoportról nem tudnak. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> Búcsúszentlászló (búcsújáróhely), Egervár (váráról) híres. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> Nincs tudomás arról, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> Általában szomszédos falvakból házasodtak, vagy oda házasodtak. Leggyakoribb helyek: Nagypáli, Kispáli, Kemendollár, Kutas, Henye. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra:====<br /> n.a. <br /> ====b) Piacra:====<br /> n.a. <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> Búcsúszentlászló (1,2,3) <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? ====<br /> <br /> Búcsúszentlászló (1,2,3)<br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> A faluba munkára nem jöttek. Az itt élő emberek azt elvégezték. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====b) vesszőkosarakat ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====c) szalmafonatú edényeket ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====d) szövőbordát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====e) favillát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====f) fagereblyét ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====g) faboronát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====h) egyebet? n.a.====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> Nem volt jellemző a cserépedény használata, a minimális mennyiséget boltban vásárolták meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> A faluban inkább meszesek jártak. De gyakran jöttek székelyek is. Ők ruhát árultak. (2,3)<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> meszesek<br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> A falu határon kívül jelentősebb szőlőtelepülés a Henyehegyen és a Csácsi hegyen volt. (1,2,3)<br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> Csak a jelenleg is használt temetőről tudnak a faluban. (1,2,3)<br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> A falunak fogadott ünnepe aratáskor Péter-Pál, azon kívül július 2. Sarlós Boldogasszony (ez fél nap ünnep volt). (1,2,3)<br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> A faluban a két világháború között általános volt az egymáshoz erősített borona használata. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: ====<br /> A két világháború között a kézzel vetett gabona volt az általános. (1,2,3)<br /> ====b) a gépi vetés:====<br /> A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3)<br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> A kérdésre nem tudtak válaszolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> Nem emlékeznek, hogy a faluban használtak e volna kévekötőt. (1,2,3)<br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> A mezőn 17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni, de 4-es, 5-ös is. 21 kéve volt 1 kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> A kepe learatott gabonát jelent. Meghatározott számú kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> Kb. a csép nyele 140-150 cm hosszú volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> Nem volt jellemző a két világháború között, hogy csépléskor állandó csapat volt. A tulajdonos napszámot fizetett, és aki vállalta, az ment dolgozni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> 1930 körül a kicsépelt szalmát nyárson vagy villával hordták kazalba. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> A II. világháború után szűnt meg a hajdina termesztése. Az 1. adatközlő szerint ezen a vidéken nem volt hajdinatermesztés. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> Kb. 6-8 éve lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> A szénaszárítás menete: kaszálás, 3-4-szer megforgatták, összerakták, petrencén behordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> A napi száraztakarmányt az istállóba villával, vagy ölbe hordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> Az iga felső fájának neve igabőfa.(1,2,3)<br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs: ====<br /> A rudat rögzítő szög az igaszeg. (1,2,3)<br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> Az almozáshoz használtak falevelet, főleg szederfa levelét. (1),(2,3)<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (2,3)<br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> n.a.<br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> A szekér elé marhát fogtak be, általában trágyát szállítottak, a kocsit lovak húzták. Utasokat szállított. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> A takarmányt szállító szekér kb. 3 m hosszú volt. (2,3)<br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> A nyomórúd leszorítására elől láncot, hátul kötelet használtak. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> A lovaskocsi saroglyája enyhén hajtott volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ===A vesszőből készült szekérkas kétoldalú volt, a vége be volt fonva. Ha kellett még szőlőt is szállítottak bent. (1,2,3)=a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> Nem szoktak vonómarhát patkolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> Zséter. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> n.a.<br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> Nejde! (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> Hide! (1,2,3)<br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> Ne-ne. (1,2,3)<br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> Pityém. Pipi ne-ne. (1,2,3)<br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> A kutyát mindig a nevén hívogatják. (1,2,3)<br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> Kender és len töréséhez kendervágót használtak. Gerebent a finomításhoz használtak, ez szöges volt. (1,2,3)<br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> Álló rokkát használtak. (1,2,3)<br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> n.a.<br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> A mai község határát tőle elkülönült házcsoport neve henyei határ. De itt is 4-5 család lakott. (2,3)<br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> henyei határ<br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> Az utolsó boronából készült lakóházat kb. 15 éve bontották le. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> A szabadkéményes füstvezetéket megszüntették, a kéményt a falba vezették. Kb. 15-20 éve építenek zártkéményt. (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> Általában minden helyiségnek volt külön bejárata. De nem volt ritka, hogy a konyhából nyíltak a helyiségek. Pl. szoba, kamra. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> A faluban csak 1-2 keresztmestergerendás ház volt. (1,2,3)<br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> A rakott sparhelt az 1910-es években lett általános. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> A kontyolt tetejű ház kb. 70-80 éve vált általánossá. 15-20 éve nem építenek már egysoros házakat. (2,3)<br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> Nem volt jellemző ezen a vidéken, hogy a konyhába épített kemencéből fűtötték a szobát. 1-2 azért volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> A konyhai kemencét normál magasságba, 50-70 cm-re építették. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> Inkább a köralakú pajta volt ismeretes, de torkospajta is volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> Nem emlékeznek, hogy milyen volt a fazékkiszedő villa. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> Savanyítottak tarlórépát egészbe, de le is gyalulták. <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> Egészbe káposztafejet nem nagyon savanyítottak, azt is inkább lereszelték. (1,2,3)<br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> A kenyér házi sütése 1959-ben a TSZ megalakulása óta szűnt meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> A kamrában szalmából font, gömbölyű kenyértartót használtak. De ez változó volt, ki amilyent készített, vagy vett. (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> Füllel ellátott vajköpülőt nem használtak, inkább csak egyszerre gömbölyűt. (1,2,3)<br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> Hajdina és kölestörőről rajzot nem tudtak készíteni, mivel nem tudják milyen. (1,2,3)<br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> Liszttel sűrítve készítettek kását hajdinából, ez volt a dödölle. Krumplit is tettek hozzá. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> Fonott hosszúkás, fonott köralakú, és általában sima kalácsokat szoktak készíteni ünnepekre. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> A paprikát, paradicsomot nagyon régóta ismerik. Kb. 1 kg paprikához 2-3 paradicsomot és hagymát használnak. Általában azonnali fogyasztásra készítettek. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> Paprikát, paradicsomot azóta fogyasztanak, amióta termesztik. De míg nem termesztették előtte is ismerték, boltban megvásároltak. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> Az ünnepi asztalra kalácsot tettek. De aprósüteményeket is készítettek. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> Használtak régen a férfiak széles gatyát. Az idősebbeknek külön volt ünnepre és hétköznapra is. Ez az 1910-es években volt. (1,2,3)<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> n.a.<br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> Még most is használnak derékba rögzített szoknyát. A 20-as években kezdték elhagyni. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> Ezen a vidéken nem szőttek az asszonyok, csak fontak. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> A fejkendő használata soha nem volt kötelező. Általában csak az idősebb asszonyok használták. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti 2014-05-09T11:12:40Z

<p>Hutvágner Anna: </p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |1987. december<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) Dün Istvánné, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |- <br /> |<br /> |(2.) Simon Józsefné, 1909. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |<br /> |(3.) Aczél József, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |Boronyák Ferencné<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |Hutvágner Anna<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> A faluba nem települtek be nagyobb családok. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> A faluból nagyobb számban nem költöztek el, nagyon kevés százaléka esetleg Zalaegerszegre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> Magukéhoz leginkább hasonlónak Felsőapáti-Középapátit tartották. Ez a hasonlóság az ott élő emberek életmódjában, felfogásában nyilvánul meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> A falu nem tartozik bele sem tájegységbe, sem népcsoportba. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> Közeli tájegységről, népcsoportról nem tudnak. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> Búcsúszentlászló (búcsújáróhely), Egervár (váráról) híres. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> Nincs tudomás arról, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> Általában szomszédos falvakból házasodtak, vagy oda házasodtak. Leggyakoribb helyek: Nagypáli, Kispáli, Kemendollár, Kutas, Henye. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra:====<br /> n.a. <br /> ====b) Piacra:====<br /> n.a. <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> Búcsúszentlászló (1,2,3) <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? ====<br /> <br /> Búcsúszentlászló (1,2,3)<br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> A faluba munkára nem jöttek. Az itt élő emberek azt elvégezték. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====b) vesszőkosarakat ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====c) szalmafonatú edényeket ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====d) szövőbordát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====e) favillát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====f) fagereblyét ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====g) faboronát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====h) egyebet? n.a.====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> Nem volt jellemző a cserépedény használata, a minimális mennyiséget boltban vásárolták meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> A faluban inkább meszesek jártak. De gyakran jöttek székelyek is. Ők ruhát árultak. (2,3)<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> meszesek<br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> A falu határon kívül jelentősebb szőlőtelepülés a Henyehegyen és a Csácsi hegyen volt. (1,2,3)<br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> Csak a jelenleg is használt temetőről tudnak a faluban. (1,2,3)<br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> A falunak fogadott ünnepe aratáskor Péter-Pál, azon kívül július 2. Sarlós Boldogasszony (ez fél nap ünnep volt). (1,2,3)<br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> A faluban a két világháború között általános volt az egymáshoz erősített borona használata. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: ====<br /> A két világháború között a kézzel vetett gabona volt az általános. (1,2,3)<br /> ====b) a gépi vetés:====<br /> A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3)<br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> A kérdésre nem tudtak válaszolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> Nem emlékeznek, hogy a faluban használtak e volna kévekötőt. (1,2,3)<br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> A mezőn 17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni, de 4-es, 5-ös is. 21 kéve volt 1 kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> A kepe learatott gabonát jelent. Meghatározott számú kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> Kb. a csép nyele 140-150 cm hosszú volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> Nem volt jellemző a két világháború között, hogy csépléskor állandó csapat volt. A tulajdonos napszámot fizetett, és aki vállalta, az ment dolgozni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> 1930 körül a kicsépelt szalmát nyárson vagy villával hordták kazalba. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> A II. világháború után szűnt meg a hajdina termesztése. Az 1. adatközlő szerint ezen a vidéken nem volt hajdinatermesztés. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> Kb. 6-8 éve lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> A szénaszárítás menete: kaszálás, 3-4-szer megforgatták, összerakták, petrencén behordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> A napi száraztakarmányt az istállóba villával, vagy ölbe hordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> Az iga felső fájának neve igabőfa.(1,2,3)<br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs: ====<br /> A rudat rögzítő szög az igaszeg. (1,2,3)<br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> Az almozáshoz használtak falevelet, főleg szederfa levelét. (1),(2,3)<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (2,3)<br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> n.a.<br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> A szekér elé marhát fogtak be, általában trágyát szállítottak, a kocsit lovak húzták. Utasokat szállított. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> A takarmányt szállító szekér kb. 3 m hosszú volt. (2,3)<br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> A nyomórúd leszorítására elől láncot, hátul kötelet használtak. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> A lovaskocsi saroglyája enyhén hajtott volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ===A vesszőből készült szekérkas kétoldalú volt, a vége be volt fonva. Ha kellett még szőlőt is szállítottak bent. (1,2,3)=a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> Nem szoktak vonómarhát patkolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> Zséter. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> n.a.<br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> Nejde! (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> Hide! (1,2,3)<br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> Ne-ne. (1,2,3)<br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> Pityém. Pipi ne-ne. (1,2,3)<br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> A kutyát mindig a nevén hívogatják. (1,2,3)<br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> Kender és len töréséhez kendervágót használtak. Gerebent a finomításhoz használtak, ez szöges volt. (1,2,3)<br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> Álló rokkát használtak. (1,2,3)<br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> n.a.<br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> A mai község határát tőle elkülönült házcsoport neve henyei határ. De itt is 4-5 család lakott. (2,3)<br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> henyei határ<br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> Az utolsó boronából készült lakóházat kb. 15 éve bontották le. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> A szabadkéményes füstvezetéket megszüntették, a kéményt a falba vezették. Kb. 15-20 éve építenek zártkéményt. (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> Általában minden helyiségnek volt külön bejárata. De nem volt ritka, hogy a konyhából nyíltak a helyiségek. Pl. szoba, kamra. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> A faluban csak 1-2 keresztmestergerendás ház volt. (1,2,3)<br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> A rakott sparhelt az 1910-es években lett általános. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> A kontyolt tetejű ház kb. 70-80 éve vált általánossá. 15-20 éve nem építenek már egysoros házakat. (2,3)<br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> Nem volt jellemző ezen a vidéken, hogy a konyhába épített kemencéből fűtötték a szobát. 1-2 azért volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti 2014-05-09T10:24:34Z

<p>Hutvágner Anna: </p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |1987. december<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) Dün Istvánné, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |- <br /> |<br /> |(2.) Simon Józsefné, 1909. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |<br /> |(3.) Aczél József, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |Boronyák Ferencné<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |Hutvágner Anna<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> A faluba nem települtek be nagyobb családok. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> A faluból nagyobb számban nem költöztek el, nagyon kevés százaléka esetleg Zalaegerszegre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> Magukéhoz leginkább hasonlónak Felsőapáti-Középapátit tartották. Ez a hasonlóság az ott élő emberek életmódjában, felfogásában nyilvánul meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> A falu nem tartozik bele sem tájegységbe, sem népcsoportba. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> Közeli tájegységről, népcsoportról nem tudnak. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> Búcsúszentlászló (búcsújáróhely), Egervár (váráról) híres. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> Nincs tudomás arról, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> Általában szomszédos falvakból házasodtak, vagy oda házasodtak. Leggyakoribb helyek: Nagypáli, Kispáli, Kemendollár, Kutas, Henye. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra:====<br /> n.a. <br /> ====b) Piacra:====<br /> n.a. <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> Búcsúszentlászló (1,2,3) <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? ====<br /> <br /> Búcsúszentlászló (1,2,3)<br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> A faluba munkára nem jöttek. Az itt élő emberek azt elvégezték. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====b) vesszőkosarakat ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====c) szalmafonatú edényeket ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====d) szövőbordát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====e) favillát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====f) fagereblyét ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====g) faboronát ====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====h) egyebet? n.a.====<br /> A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)<br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> Nem volt jellemző a cserépedény használata, a minimális mennyiséget boltban vásárolták meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> A faluban inkább meszesek jártak. De gyakran jöttek székelyek is. Ők ruhát árultak. (2,3)<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> meszesek<br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> A falu határon kívül jelentősebb szőlőtelepülés a Henyehegyen és a Csácsi hegyen volt. (1,2,3)<br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> Csak a jelenleg is használt temetőről tudnak a faluban. (1,2,3)<br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> A falunak fogadott ünnepe aratáskor Péter-Pál, azon kívül július 2. Sarlós Boldogasszony (ez fél nap ünnep volt). (1,2,3)<br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> A faluban a két világháború között általános volt az egymáshoz erősített borona használata. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: ====<br /> A két világháború között a kézzel vetett gabona volt az általános. (1,2,3)<br /> ====b) a gépi vetés:====<br /> A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3)<br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> A kérdésre nem tudtak válaszolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> Nem emlékeznek, hogy a faluban használtak e volna kévekötőt. (1,2,3)<br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> A mezőn 17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni, de 4-es, 5-ös is. 21 kéve volt 1 kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> A kepe learatott gabonát jelent. Meghatározott számú kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> Kb. a csép nyele 140-150 cm hosszú volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> Nem volt jellemző a két világháború között, hogy csépléskor állandó csapat volt. A tulajdonos napszámot fizetett, és aki vállalta, az ment dolgozni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> 1930 körül a kicsépelt szalmát nyárson vagy villával hordták kazalba. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> A II. világháború után szűnt meg a hajdina termesztése. Az 1. adatközlő szerint ezen a vidéken nem volt hajdinatermesztés. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> Kb. 6-8 éve lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> A szénaszárítás menete: kaszálás, 3-4-szer megforgatták, összerakták, petrencén behordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> A napi száraztakarmányt az istállóba villával, vagy ölbe hordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> Az iga felső fájának neve igabőfa.(1,2,3)<br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs: ====<br /> A rudat rögzítő szög az igaszeg. (1,2,3)<br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> Az almozáshoz használtak falevelet, főleg szederfa levelét. (1),(2,3)<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (2,3)<br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> n.a.<br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> A szekér elé marhát fogtak be, általában trágyát szállítottak, a kocsit lovak húzták. Utasokat szállított. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> A takarmányt szállító szekér kb. 3 m hosszú volt. (2,3)<br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> A nyomórúd leszorítására elől láncot, hátul kötelet használtak. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> A lovaskocsi saroglyája enyhén hajtott volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ===A vesszőből készült szekérkas kétoldalú volt, a vége be volt fonva. Ha kellett még szőlőt is szállítottak bent. (1,2,3)=a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> n.a.<br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> Nem szoktak vonómarhát patkolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> Zséter. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> n.a.<br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> Nejde! (1,2,3)<br /> <br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> Hide! (1,2,3)<br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> Ne-ne. (1,2,3)<br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> Pityém. Pipi ne-ne. (1,2,3)<br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> A kutyát mindig a nevén hívogatják. (1,2,3)<br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti 2014-05-09T10:12:36Z

<p>Hutvágner Anna: </p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |1987. december<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) Dün Istvánné, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |- <br /> |<br /> |(2.) Simon Józsefné, 1909. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |<br /> |(3.) Aczél József, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |Boronyák Ferencné<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |Hutvágner Anna<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> A faluba nem települtek be nagyobb családok. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> A faluból nagyobb számban nem költöztek el, nagyon kevés százaléka esetleg Zalaegerszegre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> Magukéhoz leginkább hasonlónak Felsőapáti-Középapátit tartották. Ez a hasonlóság az ott élő emberek életmódjában, felfogásában nyilvánul meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> A falu nem tartozik bele sem tájegységbe, sem népcsoportba. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> Közeli tájegységről, népcsoportról nem tudnak. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> Búcsúszentlászló (búcsújáróhely), Egervár (váráról) híres. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> Nincs tudomás arról, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> Általában szomszédos falvakból házasodtak, vagy oda házasodtak. Leggyakoribb helyek: Nagypáli, Kispáli, Kemendollár, Kutas, Henye. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: n.a. ====<br /> <br /> ====b) Piacra: n.a. ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?): Búcsúszentlászló (1,2,3) ====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? Búcsúszentlászló (1,2,3)====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> A faluba munkára nem jöttek. Az itt élő emberek azt elvégezték. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====d) szövőbordát A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====e) favillát A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====f) fagereblyét A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====g) faboronát A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====h) egyebet? n.a.====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni? n.a.====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> Nem volt jellemző a cserépedény használata, a minimális mennyiséget boltban vásárolták meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> A faluban inkább meszesek jártak. De gyakran jöttek székelyek is. Ők ruhát árultak. (2,3)<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> meszesek<br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> A falu határon kívül jelentősebb szőlőtelepülés a Henyehegyen és a Csácsi hegyen volt. (1,2,3)<br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> Csak a jelenleg is használt temetőről tudnak a faluban. (1,2,3)<br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> A falunak fogadott ünnepe aratáskor Péter-Pál, azon kívül július 2. Sarlós Boldogasszony (ez fél nap ünnep volt). (1,2,3)<br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> A faluban a két világháború között általános volt az egymáshoz erősített borona használata. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: A két világháború között a kézzel vetett gabona volt az általános. (1,2,3) ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3)====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> A kérdésre nem tudtak válaszolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> Nem emlékeznek, hogy a faluban használtak e volna kévekötőt. (1,2,3)<br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> A mezőn 17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni, de 4-es, 5-ös is. 21 kéve volt 1 kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> A kepe learatott gabonát jelent. Meghatározott számú kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> Kb. a csép nyele 140-150 cm hosszú volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> Nem volt jellemző a két világháború között, hogy csépléskor állandó csapat volt. A tulajdonos napszámot fizetett, és aki vállalta, az ment dolgozni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> 1930 körül a kicsépelt szalmát nyárson vagy villával hordták kazalba. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> A II. világháború után szűnt meg a hajdina termesztése. Az 1. adatközlő szerint ezen a vidéken nem volt hajdinatermesztés. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> Kb. 6-8 éve lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> A szénaszárítás menete: kaszálás, 3-4-szer megforgatták, összerakták, petrencén behordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> A napi száraztakarmányt az istállóba villával, vagy ölbe hordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> Az iga felső fájának neve igabőfa.(1,2,3)<br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs: ====<br /> A rudat rögzítő szög az igaszeg. (1,2,3)<br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> Az almozáshoz használtak falevelet, főleg szederfa levelét. (1),(2,3)<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> n.a.<br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (2,3)<br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> n.a.<br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> A szekér elé marhát fogtak be, általában trágyát szállítottak, a kocsit lovak húzták. Utasokat szállított. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> A takarmányt szállító szekér kb. 3 m hosszú volt. (2,3)<br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> A nyomórúd leszorítására elől láncot, hátul kötelet használtak. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> A lovaskocsi saroglyája enyhén hajtott volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti 2014-05-09T09:10:10Z

<p>Hutvágner Anna: </p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |1987. december<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) Dün Istvánné, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |- <br /> |<br /> |(2.) Simon Józsefné, 1909. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |<br /> |(3.) Aczél József, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |Boronyák Ferencné<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |Hutvágner Anna<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> A faluba nem települtek be nagyobb családok. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> A faluból nagyobb számban nem költöztek el, nagyon kevés százaléka esetleg Zalaegerszegre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> Magukéhoz leginkább hasonlónak Felsőapáti-Középapátit tartották. Ez a hasonlóság az ott élő emberek életmódjában, felfogásában nyilvánul meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> A falu nem tartozik bele sem tájegységbe, sem népcsoportba. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> Közeli tájegységről, népcsoportról nem tudnak. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> Búcsúszentlászló (búcsújáróhely), Egervár (váráról) híres. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> Nincs tudomás arról, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> Általában szomszédos falvakból házasodtak, vagy oda házasodtak. Leggyakoribb helyek: Nagypáli, Kispáli, Kemendollár, Kutas, Henye. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: n.a. ====<br /> <br /> ====b) Piacra: n.a. ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?): Búcsúszentlászló (1,2,3) ====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? Búcsúszentlászló (1,2,3)====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> A faluba munkára nem jöttek. Az itt élő emberek azt elvégezték. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====d) szövőbordát A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====e) favillát A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====f) fagereblyét A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====g) faboronát A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====h) egyebet? n.a.====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni? n.a.====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> Nem volt jellemző a cserépedény használata, a minimális mennyiséget boltban vásárolták meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> A faluban inkább meszesek jártak. De gyakran jöttek székelyek is. Ők ruhát árultak. (2,3)<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> meszesek<br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> A falu határon kívül jelentősebb szőlőtelepülés a Henyehegyen és a Csácsi hegyen volt. (1,2,3)<br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> Csak a jelenleg is használt temetőről tudnak a faluban. (1,2,3)<br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> A falunak fogadott ünnepe aratáskor Péter-Pál, azon kívül július 2. Sarlós Boldogasszony (ez fél nap ünnep volt). (1,2,3)<br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> A faluban a két világháború között általános volt az egymáshoz erősített borona használata. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: A két világháború között a kézzel vetett gabona volt az általános. (1,2,3) ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3)====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> A kérdésre nem tudtak válaszolni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> Nem emlékeznek, hogy a faluban használtak e volna kévekötőt. (1,2,3)<br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> A mezőn 17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni, de 4-es, 5-ös is. 21 kéve volt 1 kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> A kepe learatott gabonát jelent. Meghatározott számú kereszt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> Kb. a csép nyele 140-150 cm hosszú volt. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> Nem volt jellemző a két világháború között, hogy csépléskor állandó csapat volt. A tulajdonos napszámot fizetett, és aki vállalta, az ment dolgozni. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> 1930 körül a kicsépelt szalmát nyárson vagy villával hordták kazalba. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> A II. világháború után szűnt meg a hajdina termesztése. Az 1. adatközlő szerint ezen a vidéken nem volt hajdinatermesztés. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> Kb. 6-8 éve lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> A szénaszárítás menete: kaszálás, 3-4-szer megforgatták, összerakták, petrencén behordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> A napi száraztakarmányt az istállóba villával, vagy ölbe hordták. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti 2014-05-09T08:59:08Z

<p>Hutvágner Anna: </p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |1987. december<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) Dün Istvánné, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |- <br /> |<br /> |(2.) Simon Józsefné, 1909. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |<br /> |(3.) Aczél József, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |Boronyák Ferencné<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |Hutvágner Anna<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> A faluba nem települtek be nagyobb családok. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> A faluból nagyobb számban nem költöztek el, nagyon kevés százaléka esetleg Zalaegerszegre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> Magukéhoz leginkább hasonlónak Felsőapáti-Középapátit tartották. Ez a hasonlóság az ott élő emberek életmódjában, felfogásában nyilvánul meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> A falu nem tartozik bele sem tájegységbe, sem népcsoportba. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> Közeli tájegységről, népcsoportról nem tudnak. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> Búcsúszentlászló (búcsújáróhely), Egervár (váráról) híres. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> Nincs tudomás arról, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> Általában szomszédos falvakból házasodtak, vagy oda házasodtak. Leggyakoribb helyek: Nagypáli, Kispáli, Kemendollár, Kutas, Henye. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: n.a. ====<br /> <br /> ====b) Piacra: n.a. ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?): Búcsúszentlászló (1,2,3) ====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? Búcsúszentlászló (1,2,3)====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> A faluba munkára nem jöttek. Az itt élő emberek azt elvégezték. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====d) szövőbordát A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====e) favillát A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====f) fagereblyét A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====g) faboronát A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)====<br /> <br /> ====h) egyebet? n.a.====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni? n.a.====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> Nem volt jellemző a cserépedény használata, a minimális mennyiséget boltban vásárolták meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> A faluban inkább meszesek jártak. De gyakran jöttek székelyek is. Ők ruhát árultak. (2,3)<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> n.a.<br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> meszesek<br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> A falu határon kívül jelentősebb szőlőtelepülés a Henyehegyen és a Csácsi hegyen volt. (1,2,3)<br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> Csak a jelenleg is használt temetőről tudnak a faluban. (1,2,3)<br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> n.a.<br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> A falunak fogadott ünnepe aratáskor Péter-Pál, azon kívül július 2. Sarlós Boldogasszony (ez fél nap ünnep volt). (1,2,3)<br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> A faluban a két világháború között általános volt az egymáshoz erősített borona használata. (1,2,3)<br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti 2014-05-09T08:42:31Z

<p>Hutvágner Anna: </p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |1987. december<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) Dün Istvánné, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |- <br /> |<br /> |(2.) Simon Józsefné, 1909. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |<br /> |(3.) Aczél József, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |Boronyák Ferencné<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |Hutvágner Anna<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> A faluba nem települtek be nagyobb családok. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> A faluból nagyobb számban nem költöztek el, nagyon kevés százaléka esetleg Zalaegerszegre. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> Magukéhoz leginkább hasonlónak Felsőapáti-Középapátit tartották. Ez a hasonlóság az ott élő emberek életmódjában, felfogásában nyilvánul meg. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> A falu nem tartozik bele sem tájegységbe, sem népcsoportba. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> Közeli tájegységről, népcsoportról nem tudnak. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> Búcsúszentlászló (búcsújáróhely), Egervár (váráról) híres. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> Nincs tudomás arról, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> Általában szomszédos falvakból házasodtak, vagy oda házasodtak. Leggyakoribb helyek: Nagypáli, Kispáli, Kemendollár, Kutas, Henye. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: n.a. ====<br /> <br /> ====b) Piacra: n.a. ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?): Búcsúszentlászló (1,2,3) ====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? Búcsúszentlászló (1,2,3)====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti 2014-05-09T08:34:20Z

<p>Hutvágner Anna: </p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |1987. december<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) Dün Istvánné, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |- <br /> |<br /> |(2.) Simon Józsefné, 1909. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |<br /> |(3.) Aczél József, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti<br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |Boronyák Ferencné<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |Hutvágner Anna<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti 2014-05-09T07:36:18Z

<p>Hutvágner Anna: /* 1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide. */</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti 2014-05-09T07:35:43Z

<p>Hutvágner Anna: /* 1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre? */</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Adorj%C3%A1nh%C3%A1za 2014-02-22T18:20:40Z

<p>Hutvágner Anna: </p> <hr /> <div><br /> '''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) Pöör Lajosné, 1920<br /> |- <br /> |<br /> |(2.) Molnár Kálmán, 1902<br /> |-<br /> |<br /> |(3.) Molnár Kálmánné, 1912, Nagyalásony<br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte: Kordé Tünde'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |- Hutvágner Anna<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> Valamikor nádasban volt a falu. A török időkről mondájuk van: egy falubéli fiú elrablása és hazatérése. (1) A Bándi-dombon is település volt régen. (1,2,3)<br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.<br /> Szakál, Molnár, Csomasz, Kovács, Németh. A takács család kovácsként került ide Takácsiból. A Kupi család is bevándorolt.<br /> ===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?<br /> Nem tudnak betelepülésről. Azt említik, hogy a régi családok mind reformátusok voltak. A katolikus és evangélikus családok mind úgy kötöztek be. (1,2,3)<br /> ===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?<br /> Nem volt kitelepülés. 1902 és 1914 között a férfiak Amerikába mentek dolgozni, 6-7 ember kint is maradt. Az 1800-as években egy vagy két család Erdélybe ment, de visszajöttek. (1,2,3)<br /> ===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?<br /> A reformátusok nagyon összetartottak. Kispirititet, Csöglét és Egeralját neveik meg egyöntetűen. Mindegyik református és gyakoriak voltak a házasságok is. Említik még Nyárádot és Nemesszalókot. (1,2,3)<br /> ===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?<br /> A Marcal-mente egy részét &quot;Bozótnak&quot;-nak mondják. (1,2,3)<br /> ==<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.<br /> Kemenesalja, Ide tartoznak: Kemenesmihályfa, Simonyi, Csönge, Tokorcs, Sitke, Alsóság, Nemeskocs. Somló vidék: Iszkáz, Karakószörcsök. (1,2,3)<br /> ===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?<br /> A falu híres volt a &quot;kultúrájáról&quot;. Dalárda működött, férfi-, női egylet. Az 1920-as évektől 1940-ig színdarabokat játszottak. A református egyháznak nagy könyvtára volt. Nemesszalókon lakott a Szalóky uraság. Ő saját költségén építette a falu templomát. Külsőváton grófok és cselédek laktak. (1,2,3) <br /> ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=B%C5%91 2014-02-22T12:17:10Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Bozsok 2014-02-22T12:16:53Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Bozzai 2014-02-22T12:16:38Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Botfa 2014-02-22T12:16:22Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Borg%C3%A1ta 2014-02-22T12:16:08Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Boncodf%C3%B6lde 2014-02-22T12:15:52Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Bokah%C3%A1za 2014-02-22T12:15:35Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Bocska 2014-02-22T12:15:20Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Bocf%C3%B6lde 2014-02-22T12:15:05Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Boba 2014-02-22T12:14:50Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=B%C3%A9rbaltav%C3%A1r 2014-02-22T12:14:34Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Bels%C5%91s%C3%A1rd 2014-02-22T12:14:14Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=B%C3%A9k%C3%A1s 2014-02-22T12:14:01Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Bejcgyerty%C3%A1nos 2014-02-22T12:13:46Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Becsehely 2014-02-22T12:13:27Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Balozsa 2014-02-22T12:13:08Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Balogunyom 2014-02-22T12:12:52Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Bak 2014-02-22T12:12:38Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Baj%C3%A1nsenye 2014-02-22T12:12:25Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Bagod 2014-02-22T12:12:08Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Baglad 2014-02-22T12:11:45Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Ap%C3%A1tistv%C3%A1nfalva 2014-02-22T12:11:24Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Andr%C3%A1sfa 2014-02-22T12:11:07Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3%C3%BAjlak 2014-02-22T12:10:42Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3sz%C3%B6ln%C3%B6k 2014-02-22T12:08:17Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Als%C3%B3%C5%91r 2014-02-22T12:07:50Z

<p>Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”</p> <hr /> <div>'''Adatlap'''<br /> <br /> {| style=&quot;color: black; background-color: #ffffcc;&quot; width=&quot;50%&quot; <br /> |'''Adatfelvétel ideje: '''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Adatközlők:''' <br /> |(1.) <br /> |- <br /> |<br /> |(2.) <br /> |-<br /> |'''Gyűjtötte:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''Wiki feldolgozás:'''<br /> |<br /> |-<br /> |'''A település a Wikipedián:'''<br /> |<br /> |-<br /> | '''weboldal:''' <br /> |<br /> |}<br /> <br /> <br /> ----<br /> __NOTOC__<br /> ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==<br /> ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===<br /> <br /> <br /> ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===<br /> <br /> <br /> ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===<br /> <br /> <br /> ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===<br /> <br /> <br /> ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===<br /> <br /> <br /> ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===<br /> <br /> <br /> ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===<br /> <br /> <br /> ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===<br /> <br /> <br /> ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===<br /> <br /> <br /> ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===<br /> <br /> <br /> ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===<br /> <br /> ====a) Vásárra: ====<br /> <br /> ====b) Piacra: ====<br /> <br /> ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====<br /> <br /> ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====<br /> <br /> <br /> ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===<br /> <br /> <br /> ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===<br /> <br /> <br /> ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===<br /> <br /> ====a) kocsikasokat====<br /> <br /> ====b) vesszőkosarakat====<br /> <br /> ====c) szalmafonatú edényeket====<br /> <br /> ====d) szövőbordát ====<br /> <br /> ====e) favillát====<br /> <br /> ====f) fagereblyét====<br /> <br /> ====g) faboronát ====<br /> <br /> ====h) egyebet?====<br /> <br /> ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====<br /> <br /> <br /> ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===<br /> <br /> <br /> ===1.16.===<br /> <br /> ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====<br /> <br /> ====b) Honnan jöttek? ====<br /> <br /> ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====<br /> <br /> ====d) Mit árultak? ====<br /> <br /> <br /> ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===<br /> <br /> ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===<br /> <br /> <br /> ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===<br /> <br /> ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===<br /> <br /> <br /> ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===<br /> <br /> <br /> ==2. Termelés, munka ==<br /> ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===<br /> <br /> <br /> ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===<br /> <br /> ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====<br /> <br /> ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====<br /> <br /> <br /> ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===<br /> <br /> <br /> ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===<br /> <br /> <br /> ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===<br /> <br /> <br /> ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===<br /> <br /> <br /> ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===<br /> <br /> <br /> ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===<br /> <br /> <br /> ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===<br /> <br /> <br /> ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===<br /> <br /> <br /> ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===<br /> <br /> <br /> ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===<br /> <br /> <br /> ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===<br /> <br /> ====a) az iga felső fájának nevét: ====<br /> <br /> ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====<br /> <br /> ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====<br /> <br /> <br /> === 2.15. ===<br /> <br /> ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====<br /> <br /> ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====<br /> <br /> ====c) Melyik évszakban?====<br /> <br /> <br /> === 2.16. ===<br /> <br /> ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====<br /> <br /> ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====<br /> <br /> ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====<br /> <br /> <br /> ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===<br /> <br /> <br /> ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===<br /> <br /> <br /> ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===<br /> <br /> <br /> ===2.21. ===<br /> <br /> ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====<br /> <br /> ====b) Használtak-e kettőt is?====<br /> <br /> <br /> ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===<br /> <br /> <br /> ===2.23. A fejőedény régi neve? ===<br /> <br /> <br /> ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===<br /> <br /> ====a) indítják====<br /> <br /> ====b) terelik jobbra ====<br /> <br /> ====c) és balra==== <br /> <br /> <br /> ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===<br /> <br /> <br /> ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===<br /> <br /> <br /> ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===<br /> <br /> <br /> ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===<br /> <br /> <br /> ===2.29.=== <br /> <br /> ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====<br /> <br /> ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====<br /> <br /> <br /> ==3. Ház és háztartás ==<br /> === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===<br /> <br /> ====a) Hogy hívták ezeket? ====<br /> <br /> ====b) Miért volt így? ====<br /> <br /> ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====<br /> <br /> <br /> ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===<br /> <br /> <br /> ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===<br /> <br /> <br /> ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===<br /> <br /> <br /> ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===<br /> <br /> <br /> ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===<br /> <br /> <br /> ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===<br /> <br /> <br /> ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === <br /> <br /> <br /> ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===<br /> <br /> <br /> ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== <br /> <br /> <br /> ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.12.===<br /> <br /> ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====<br /> <br /> ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====<br /> <br /> <br /> ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===<br /> <br /> <br /> ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===<br /> <br /> <br /> ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===<br /> <br /> <br /> ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===<br /> <br /> <br /> ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===<br /> <br /> <br /> ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===<br /> <br /> <br /> ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===<br /> <br /> <br /> ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===<br /> <br /> <br /> ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===<br /> <br /> <br /> ===3.22. ===<br /> <br /> ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====<br /> <br /> ====b) Hány szélből készült?====<br /> <br /> <br /> ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===<br /> <br /> <br /> ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===<br /> <br /> <br /> ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===<br /> <br /> <br /> ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===<br /> <br /> <br /> ==4. Család, közösség, világkép==<br /> ===4.1.=== <br /> <br /> ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====<br /> <br /> ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====<br /> <br /> <br /> ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ==== <br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.3. === <br /> <br /> ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====<br /> <br /> ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====<br /> <br /> ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====<br /> <br /> <br /> === 4.4. ===<br /> <br /> ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====<br /> <br /> ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====<br /> <br /> <br /> === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===<br /> <br /> ====a) 1910 körül: ====<br /> <br /> ====b) 1930 körül: ====<br /> <br /> <br /> ===4.6. ===<br /> <br /> ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====<br /> <br /> ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====<br /> <br /> ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====<br /> <br /> ====d)Meddig élt ez a szokás?====<br /> <br /> <br /> ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === <br /> <br /> ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====<br /> <br /> ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====<br /> <br /> ====c) Hány főből állott a zenekar? ====<br /> <br /> ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====<br /> <br /> <br /> ===4.8. Lucázás===<br /> <br /> ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====<br /> <br /> ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====<br /> <br /> <br /> ===4.9. Regölés === <br /> <br /> ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====<br /> <br /> ====b) Meddig élt ez a szokás? ====<br /> <br /> ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====<br /> <br /> ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====<br /> <br /> <br /> ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===<br /> <br /> <br /> ===4.11. X-el díszített tejesfazék===<br /> <br /> ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====<br /> <br /> ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====<br /> <br /> ====c) Hol szerezték be ezeket?====<br /> <br /> <br /> ===4.12===<br /> <br /> ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====<br /> <br /> =====a) Melyik napon, =====<br /> =====b) miért, =====<br /> =====c) kik végezték? =====<br /> =====d) Meddig élt ez a szokás?=====<br /> <br /> <br /> ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===<br /> <br /> <br /> ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===<br /> <br /> <br /> ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===<br /> <br /> <br /> ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===<br /> <br /> <br /> ===4.17. Diódobálás ===<br /> <br /> ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====<br /> <br /> ====b) Mikor, hol, miért? ====<br /> <br /> ====c) Írjuk le tömören a szokást?====<br /> <br /> <br /> ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Hutvágner Anna