Vassurány

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1990. február
Adatközlők:	(1.)Lakner János (Béka), 1913. római katolikus, Vassurány, Petőfi u. 19.
	(2.)Lakner Jánosné Janzsó Anna, 1921. római katolikus, Vassurány, Petőfi u. 19.
	(3.)Gerencsér József, 1904. római katolikus, Vassurány, Kossuth L. u. 9.
	(4.)Gerencsér József (Pikula), 1900. római katolikus, Vassurány, Vasút u. 1.
Gyűjtötte:	Gyécsek Andrea
Wiki feldolgozás:	Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Vassur%C3%A1ny
weboldal:	http://www.vassurany.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A tatárjárás idején mocsár volt a falu helyén, ide menekültek a tatárok elől az emberek. Itt keletkezett Alsó- és Felsősur. Az egyik a falu mai helyén van, a másik Nemesbőd felé, a mai gesztenyés végén. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családjai: Faller, Lakner, Takács, Farkas, Vida, Horváth. A Fallerok valamikor Burgelandból kerültek ide. Régen betelepült a Rácz család a Benkeházi majorból. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb számba nem települtek be a faluba, csak házasodással került ide néhány fiatal Szombathely környékéről. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el nagyobb számban, csak 2-3 család az uradalomba. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hasonló falvak: Salköveskút, Söpte, Vasasszonyfa, Nemesbőd, Vasszilvád, Vép, Zanat – gazdálkodásuk miatt, ezekkel tartottak kapcsolatot. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik a falu véleményük szerint semmilyen tájegységbe, népcsoporthoz. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Vend-vidék, de csak néhány falut ismernek: Apátistvánfalva, Rábatótfalu, Szakonyfalu. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nevezetes hely Bük – gyógyfürdőjéről, Szombathely – megyeszékhely, sok gyár, Ják – régi temploma. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak róla. A „tikász” szót szokták Suránnyal kapcsolatban emlegetni, mert a faluban eltévedt a tikász és csak járt körbe-körbe. A zanatiakat tuzkoknak csúfolják, mert a faluba valamikor nagy seregben tuzkok érkeztek, s mivel szárnyuk megfagyott nem tudtak továbbrepülni. A falusiak ezt észrevették és bezárták őket egy pajtába. Míg a kocsmában áldomást ittak a jó fogásra, a tuzkok mind elrepültek, mivel lyukas volt a pajta teteje. A náraiakat dobzósoknak, az asszonyfaiakat huppancsosoknak nevezik. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A helybeliekkel való házasodás a domináns. Idegenből Asszonyfáról, Salköveskútról és Söptéről házasodtak. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szombathelyre országos marhavásár havonta. Körmendre, Vasvárra évente háromszor.

b) Piacra:

Szombathelyre a nők vitték a tejhasznot, vajast, túrót, disznópiac hetente volt kedden és pénteken.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Helyben kétszer évente: Úrnapján és fehér vasárnap (húsvét utáni első vasárnap), a környező falvakba is jártak: Szentmihályra, Salköveskútra (szeptember utolsó vasáranap), Söptére (október végén), Asszonyfára (Nagyasszonykor).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra, Vátiszentkútra. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Innen nem jártak máshova dolgozni, inkább ide jöttek máshonnan, mivel itt uradalom volt, Puccerhoffer Rotterber Rudolf tulajdonában. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A környékről sokan jöttek az uradalomba dolgozni, aratók, nyáron répaszezonban. Salköveskútról, Bődről, Vépről, Zanatról jöttek aratók napszámosnak. A 20-as évekktől évente 150-200 arató jött a Vend-vidékről. Főleg cukorrépa munkára. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

nem.(1,2,3,4)

b) vesszőkosarakat

Zsombort, vesszőkosarat, cirokseprűt: saját maguknak, rokonságnak, falusiaknak, nem eladásra készítettek. Faller Károly volt a mestere. (1,2,3,4)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

Szövőbordát: nem. (1,2,3,4)

e) favillát

Favillát: nem, piacon vásárolták. (1,2,3,4)

f) fagereblyét

maguknak csinálta, majd bognárral csináltattak. (1,2,3,4)

g) faboronát

maguknak csinálta, majd bognárral csináltattak. (1,2,3,4)

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A szombathelyi piacon vették jáki és őrségi fazekasoktól cserépedényeiket. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Meszesek, edényfoltozók, drótostótok, üvegesek, nyúlszőrárusok jártak, a bosnyákok Horvátországból jöttek, kést, borotvát, tükröt árultak. 1945 óta nem járnak. Oláh cigányok is jöttek, de azok többet vittek el, mint hoztak. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

a bosnyákok Horvátországból

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Meszesek, edényfoltozók, drótostótok, üvegesek, nyúlszőrárusok

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem volt szőlőjük máshol, most Ábrahámhegyen van pár embernek. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falunak egy temetője van, volt. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

nem találtak nagyobb számban emberi csontokat. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepe Aranyos hétfő, melyet egy marhavész emlékére tartanak meg, misét is mond a pap. Ez a Pünkösd utáni első vasárnap utáni hétfő. Nem csak itt, hanem Salfán, Köveskúton, Bődön is ez a fogadott ünnep. Búcsú: Úrnapján és fehér vasárnap (húsvét utáni első vasárnap). (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A leggyakoribb a hármas borona volt. A kettes és hármas boronát a lovas és ökrös gazdák használták, vasból készült, az egyes fából volt, azok használták, akiknek teheneik voltak. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi ritkább volt.(1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A két világháború között a gabona gépi vetése volt a gyakoribb, a gépet kölcsönadták egymásnak a falusiak.(1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A villás és gereblyés kaszacsapó használata volt a domináns a két világháború között. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak ilyen kévekötőfát, de volt nyílás nélküli is. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévét raktak egy keresztbe búzából és rozsból is. Hogy hány keresztek raktak egybe, az a terület nagyságától függött: 3-20. Egy kataszteren általában 15-20 kereszt volt. Az összerakott kereszteket kepének hívták. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: meghatározott számú kereszt (3-20). Azt is tudták, hogy adott mennyiségű keresztből hány mázsa gabona lesz. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 144-155 cm, illetve 155 cm fölött volt, a cséphadaró + 50 cm. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda bérmunkásokat, részes munkásokat alkalmazott, a gyakoribb azonban a kalákában egymásnak segítés volt. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A nyárs az I. világháború után terjedt el, 1933-34-re lett általános, előtte villát használtak. 1945 után az elevátor vált általánossá. Az uradalomban a váltás mindig előbb bekövetkezett. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát nem termeltek, mások szerint az uradalomban igen, de a földosztáskor, 1948-49-ben megszűnt. Az 1910-es években szűnt meg. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1910-es években, illetve a két világháború között jelent meg a burgonya eke utáni barázdába való vetése, 30-40-re lett általános. Akinek volt fogata, tehene, az úgy vetette, akinek nem, az kapával. Az uradalomban előbb jelent meg, mint az egyéni gazdaságokban. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás menete: kaszálás, szétszórás, rendek forgatása, összegereblyézés, boglyába rakás. A forgatás az időtől és a rend vastagságától függ, általában 3-4-szer forgatták meg. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt villával, talicskával, hátaskosárral, ruhával hordták az istállóba. A ruha és a kosár volt a gyakoribb. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igavonó(1,2,3,4)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

középső szeg, középszeg, szgező, derikszög(1,2,3,4)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg, igaszegező, nyakszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használtak csalitot almozáshoz, de csak akkor, ha kevés volt a szalma és ha hozzájutottak, kevés erdő volt, az is az uradalomé. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

nem gyakran és kevesen.(1,2,3)

c) Melyik évszakban?

Ősszel és télen. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. A középső rajznak megfelelőt. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: teherhordásra használták, szalma, gabona, krumpli, trágya szállítására, tehén, ló húzta. Kocsi: uradalmakban, személyszállításra, fogatoskocsi, parádéskocsi, féderes, hintó. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

400-500 cm hosszú a szálastakarmányt szállító szekér, a nyújtott hosszúszekér a gyakoribb, de van vendégoldallal való szállítás is. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől láncot, hátul rudazókötelet és csigát használtak. A csigát csak kevesen használták. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Egyenes és enyhén ívelt saroglyát használtak, de nem volt általános, volt, aki nem is használt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Nem használtak szekérkast, tudják mi az, kocsikasnak nevezik. Személyszállító kocsikast használtak, az egész kocsi hosszában végig volt fonva. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Azt az ökröt és tehenet patkolták, amelyiknek fájt a lába, mindenki. Ősszel, télen patkolták, az uradalomban nem. Az ökröket mindig, a teheneket csak, ha puhakörműek voltak. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény neve: zséter, zsiéter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!(1,2,3)

b) terelik jobbra

Hajsz!(1,2,3)

c) és balra

Hik!(1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca, ne-ne-ne. Hücs (kergették). Coca-coca, ne! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Ne, tyu-tyu ne! Be-be-be-be-be! Pi, pi, pi, pi! Ne, ne, ne! Tyu-tyu-tyu-tyu-tyu-ne! (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kutyus! Gyere ide! Le! Buksi le! (1,2,3,4)c

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A faluban nem termeltek lent és kendert, így nem is dolgozták fel. Tiló típusú törőt használtak. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A faluban nem szőttek. Nem fontak az asszonyok, de azért volt fekvő és álló típusú rokkájuk, csak nem használták. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Két major tartozott a faluhoz: Perecmajor, Lajostelep; ezek az uradalom részei voltak. Más külön álló házcsoportról nem tudnak.(1,2,3,4)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu helye mindig itt volt. (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Favázas sövényházak voltak, de az utolsót is legalább 50 éve lebontották. Tömésházak, sárházak is voltak, az utolsó a Petőfi utcában van, Lakner Győzőé. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A szabadkéményes házak füstjét az ajtón engedték ki. Zárt kéményt az 50-es évektől építenek kizárólagosan. (1,2,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Mindnek egy-egy bejárata volt és egymásra is nyíltak. A bejáratok a tornácra, ternácra nyíltak. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt kereszt-mestergerendás ház, az utolsót a II. világháború után bontották le. A tűzvész után megmaradt házak némelyikén volt kereszt-mestergerenda. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1880-as években terjedtek el a rakott sparhelytek, a II. világháború előtt már általánosak voltak, 60-ban szűnt meg az utolsó. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A „kockaházak” 1945 után jelentek meg. Általánossá a 60-as években lettek, kiszorították az egysoros házakat. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak ilyen házról. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét általánosan egy 50-70 cm-es padkára építették, ritkán a konyha padlószintjére. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

L alaprajzú (Füzesi Géza, Major Sándor) egy- és kéttorkú pajták voltak. Az egytorkú üstöke 2-3 m-re ugrott ki. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A villa két ága közé fogták a fazekat. (1,2,3)