Tompaládony

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község három falu egyesítéséből – Pórládony, Tompaháza, Berekallja – jött létre a II. világháború után. Korábban Sopron megyéhez tartozott a falu. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Kis, Német, Ruzsa, Alapi, Balasa, Szanyi, Sümegi. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy a faluba nagyobb számban valahonnan beköltöztek volna. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A fiatalok felszabadulás utáni elszállingózásán kívül nem tudnak nagyobb számú elköltözésről. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nagygeresd, Nemesládony, Vasegerszeg, leginkább uradalmaik miatt hasonlítanak Tompaládonyhoz. (2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falut az itteni emberek nem sorolják sem tájegységbe, sem népcsoportba. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Az Őrségről hallottak, de falvakat nem tudtak fölsorolni. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Sajtoskál cukorgyáráról; Vasegerszeg, Hegyfalu állat- és kirakodóvásárairól híres. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

„Petymás”-nak csúfolták a vas megyeieket, „simléderes” sapkás viseletük miatt. (A sopron megyeiek polgárosultabbak, gazdagabbak voltak kalapban, csizmában jártak még hétköznap is. Párt sem választottak szívesen vas megyeit.) Ismert a templom kizöldült tetejét lelegelő bika motívuma is – itt a kónyiakra mondják. „Ég mint mesteriben a tyúkkatróc” – egy e századi szerencsétlenség nyomán. (A TSZ baromfi ólja éget le, s azóta minden nagyobb tűzre ezt mondják.) (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Általában helybelit választottak. Előfordult, hogy Nagygeresdről, Acsádról, Ostffiasszonyfáról hoztak házastársat, de egy-egy község domináns szerepéről nem számoltak be. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

====a) Vásárra: ====Sajtoskál József és András napkor; Vasegerszeg január, április, június és október első szerdáján; Hegyfalu június 12-én és november 16-án; Iványi Bertalan napkor.

====b) Piacra: ====Sárvár minden héten; Beled minden hónap első keddjén; Szombathely minden héten kedden.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====Berekallja augusztus 12; Mesterháza szeptember első vasárnapja; Celldömölk szeptember 12.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====Celldömölk szeptember 12. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A sajtoskáli cukorgyár földjeire jártak kapálni és Vasegerszegre „Alcz” gróf birtokára mindenféle munkára. (Mintegy harminc ember kapott elfoglaltságot ezeken a területeken.) (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Cselédek jártak Rábapatyról és Pósfáról, mintegy 6-7 fő. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

====a) kocsikasokat====n.a.

====b) vesszőkosarakat====n.a.

====c) szalmafonatú edényeket====n.a.

====d) szövőbordát ====n.a.

====e) favillát====n.a.

====f) fagereblyét====n.a.

====g) faboronát ====n.a.

====h) egyebet?====A felsorolt és egyéb eszközöket saját szükségletre állították elő, eladás nem került szóba.

A faluban volt bognár, kovács, asztalos és cipész, akikhez jártak máshonnan is, de nem volt jellemző. (1,2,3,4)

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket vásárokon szerezték be, annyit tudnak, hogy Vas megyéből jöttek az árusok. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cseresznyések, paprikások, meszesek jártak a faluba, de hovatartozásukast már nem tudták megmondani. Megfordult a faluban a „pozsonyi zsidó-nak” nevezett árus, aki mindenféle apróságot árult. Kb. a II. világháború idejéig jártak, s utána fokozatosan abba maradt tevékenységük. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

hovatartozásukat már nem tudták megmondani

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

cseresznyések, paprikások, meszesek

d) Mit árultak?

cseresznye, paprika, mindenféle apróság

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A házak mellett voltak lugasok, egyébként nem termeltek szőlőt. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

1960-ban nyitottak egy temetőt, előtte volt egy a nemesládonyi út mellett, s egy a két ér között. (Öreg gránit sirköveket lehet itt látni.) A két utóbbi temetőt már lezárták. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A katolikus ünnepeket megülték, de fogadott ünnepekről nem tettek említést. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Két tagot szoktak összeállítani, de ritkán fordult elő a használatuk. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Legtöbben géppel vetettek a két világháború között a közepes gazdaságokban. (1,2,3,4)

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====ritka

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===Villás kaszacsapót és hajmókot használtak aratáshoz, emlékezetük óta. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak, olyan kévekötőfát, amelyiknek laposabb végén nyílás van. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Általában 20 kévét szoktak egy keresztbe rakni. 3-4-5 keresztet szoktak egy végtébe lerakni, a föld szélességétől és a termés bőségétől függően – ezt kepének hívták. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szót az összefüggő keresztekre használták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A cséphadaró nyele kb. 150 cm volt. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította a csapatot a gépészen és az etetőn kívül. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Amióta emlékeznek mindig nyárssal hordták a szalmát a kazalba. (Villával összerakták és a nyárssal egy levert oszlophoz tolták, majd létrán hordták föl a kazalba.) Eredetét, bekerülésének idejét nem tudták megmondani. Előfordult egy-két esetben, hogy elevátort is használtak, de nem volt jellemző. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nagyon ritkán vetettek, de nem emlékeznek rá, hogy mikor szűnt meg teljesen. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Csak azok vetettek eke után, akik sokat termeltek, egyébként kapával lyuggalással ültették. Arra nem emlékeznek, hogy melyik évtizedben kezdődött. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kaszálás után egyszer átforgatták a rendet. Ha megázott többször is forgatták, de előfordult, hogy az egész területen szétterítették a gyorsabb száradás érdekében. Száradás után petrencékbe rakták, majd szekérrel hordták be. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A faluban egy gazdaságban is előfordult, hogy több eszközt (bakszekeret, kosarat) használtak. Az előforduló eszközök: kosár, bakszekér, „ruha”, szekér. (Nagyobb gazdaságban használták a szekeret, ahol nagyobb menyiségű szálastakarmányt etettek naponta.) (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

====a) az iga felső fájának nevét: ==== igavonó vagy vonyó

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====járomszeg vagy rúdfejtartó

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====igaszeg vagy rigaszeg (1,2,3,4)

2.15.

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====igen, de csak ha kevés volt a szalma

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====n.a.

====c) Melyik évszakban?====ősszel

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Csak szügyre erősített tartóláncot használtak, hogy mikortól alkalmazták arra már nem emlékeztek. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A gazdálkodáshoz használt alkalmasságot szekérnek nevezték, az ünnepre hintóhoz hasonló kocsit fogatoltak. A szekérnél általában vesszőkast alkalmaztak. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszú szekér 4-5 m hosszú. A vendégoldallal való szállításról nem hallottak. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján csigával és kötéllel történt. (A csiga az erőteljesebb meghúzást szolgálta.) (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt. (1,2,3,4)

2.21.

A rajzmellékletek között lévő formák használatosak voltak, de volt, aki egyáltalán nem használt szekérkast. (1,2,3,4) ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====n.a.

====b) Használtak-e kettőt is?====n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A vonómarhát nyáron szokták patkoltatni, ha sokat dolgoztak vele. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter-nek hívták a fejőedényt. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

====a) indítják====nee!

====b) terelik jobbra ====Hék vagy hig!

====c) és balra====hajsz vagy hejsz!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznókat a „coca ne” szavakkal hívogatják! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyukokat a „pi-pi” és a „ne-ne” szavakkal hívogatják! (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát nevén szólítják magukhoz. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak – külön neve nem volt. (1,2,3,4)

2.29.

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====A fekvő és az álló típusú rokkát használták – külön nevük nem volt. (1,2,3,4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====n.a.

3. Ház és háztartás

=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===A mai község határában nem volt korábban több egymástól elkülönült házcsoport ====a) Hogy hívták ezeket? ====n.a.

====b) Miért volt így? ====n.a.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====a községnek mindig itt volt a helye. (Egykor nem volt nevük az utcáknak.) (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A faluban a házak többsége napjainkban is sárból készült „tömésház”. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi házak füsttelenítésekor, füstvezetékének átalakításakor a kéményt a fal mellé építették. Kb. az 1930-as évek elejétől építenek kizárólag zárt kéményt. (Tapasztaltam olyan megoldást az újabban épített „tömésházaknál”, ahol kemencét építettek, aminek tetejéből indult ki a kémény. A konyha bejáratától balra a hátsó falhoz építették, a menyezet magasságáig. Hasáb alakú építmény padka nélkül, 50 cm magas tüzelőtér és 120 cm magas sütő-, főzőtér elosztással. Csak ezt a helyiséget fűtötték.) (II. Rákóczi F. u. 20.) (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A kamrának és a konyhának egy-egy bejárata volt az udvarról, a szobák a konyhából nyíltak. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A földfalu házaknál is előfordult a keresztmestergerenda, de csak a régebbi építésűeknél. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1940-es években már általános volt, de még a közelmúltban is építettek kemencét. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 1950-es években előfordult, hogy építettek kontyolt tetejű házakat, de még napjainkban is kedveltebb az egyvégtébe való építkezés. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak arról, hogy a házak szobájában egykor a konyhából fűtött kemence lett volna. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

normál magassűgú (50-70 cm) padkára építették a kemencéket. (1,2,3,4)