„Tanakajd” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 20., 22:08-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. július
Adatközlők:	(1.) Bozzai Józsefné, 1918. Kajd
	(2.) Horváth Lajos, 1915. Kajd (3.) Doma Lajosné, 1907. Tana (4.) Sebestyén Antal, 1914. Tana
Gyűjtötte:	Schvarcz Éva
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Tanakajd
weboldal:	http://www.tanakajd.hu/‎

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Tana és Kajd korábban két különálló falu volt, az 1930-as évek végén kapcsolták össze. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Berták, Foki, Doma, Sisak, Horvát, Huszár. (1) Pungor, Asbót, Varga, Kovács. (2) Sebestyén, Mikics, Kovács. (3) Sebestyén, Szekér, Doma, Barát, Kovács, Mikics, Sütő, Takács, Nagy, Csapó, Pék. (4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A Tarnóczihoz és az Ambrózi uraságokhoz jöttek cselédek minden újévkor (később április 1-vel), s az előzőek elmentek. Közülük néhány család meghonosodott: Hersics, Molnár, Török. (2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt ilyen. (1,3,4) A TSZ elől elmentek, 5-10 év óta költöznek haza. (2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kajdhoz hasonló földműves falvak: Bozzai, Bőd, Vép. (2) Nem tudnak ilyet. (1,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak ilyet. (1,3)

Gyöngyösmelléki tájba tartoznak bele. Saját faluján kívül ide tartoznak még: Táplánfa, Szentkereszt, Lipárt, Vasszécsény, Pecöl, Sárvár. Hasonló táj Sorok mellék: Újfalu, Pelán, Sorkifalu, Nemeskolta, Csempeszkopács, Sorkikápolna, Gutatőttős, Zsennye, Rum. (2)

A falu a Gyöngyös menti tájba tartozik bele a következő falvakkal együtt: Szőllős, Hermán, Szentkereszt, Szentiván, Táplánfa, Kajd, Lipárt, Szécsény. (4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak ilyet. (1,3,4) Sorok mellék: Újfalu, Pelán, Sorkifalu, Nemeskolta, Csempeszkopács, Sorkikápolna, Gutatőttős, Zsennye, Rum. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tud. (1) Nemeskolta: nemes falu volt a Sorok mentén, Táplánfán született Széll Kálmán, a képviselő. Tanán lakott Ambrózi. (2) Szécsény, ott nagygazdák laktak. (3) Szécsény és Tanakajd az állattenyésztéséről. (4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tud ilyet. (1)

Lisztes szécseny, korpás Lipót, hegyes Tana, ékes Kajd. (2)

Lipártiak megették a holdat. Disznószaros Lipárt (konda miatt). Lipártiakra mondták: pógyesz. Táplánfa: mesefalu. Bárdos dombon van, Bozzai lapba van, minden bolond abba van. Nárai: dobozos. Hegyes Tana, büszke Kajd. Vépiek keresztbe vitték a létrát az erdőben, ki kellett vágni a fákat, hogy el tudják vinni. Csikó fogó Szent János: Szent János szobor van Bakófánál egy kicsi, kápolnaszerű épületben. Egy csikó bement oda, a szűk helyen nem tudott megfordulni lés kijönni. Domákra mondták a faluban: Dül, mint Doma a ködnek. Baszhatod

Doma a nemeslevelet a ládába! (3)

Nem tud ilyet. (4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Táplánfa, Szécsény. (1) Szécsény, Táplámfa, Vép, Lipárt, Szentkereszt, Vát. Bozzaiból nem házasodtak, mert „ott még a tyúkok is kurvák”. (2) Szécsény, Lipárt, Kajd. (3) Falun belül házasodtak. (4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szombathely (Szent György, András, Kisasszony), minden hónap első keddjén disznó és marha vásár. Egerszegre lóért.

b) Piacra:

Kedden és pénteken Szombathelyre.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Szécsény, Lipárt, Vép, Táplánfa.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár (Mária nevenapja, Nagyasszonykor), Cell. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Pestre mentek cselédnek. 1892-ben született a Tót néni, az ő lánykorában még eljártak summásnak. (1)

Nem mentek máshová, néhányan szolgáltak az itteniek közül is az Ambrózinál és a Tarnócinál. (2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Máshonnan nem jöttek. (1) Újlak, Olad. (2) Kenézből jöttek a Tarnócihoz (reggel jöttek, este mentek). Summásokat csak innen vett föl. (3) A grófhoz jöttek, de nem emlékezik, hogy honnan. (4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Mindenki el tudta készíteni magának, aki mégsem, az vándorárusoktól vette. (1,2)

Mindenki el tudta készíteni magának. (4)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Kosarat készített: Kovács Ferenc (3)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Bognár: Kovács József. (1,2) Boritót, kosarat készített: Kovács Ferenc, Leigheb Péter. Bognár: Jánosi József. Kovács: Bíró Sándor. Kajdi kovács: Darics Lajos. (3)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Jákon készített cserépedényeket használtak, a szombathelyi piacon vették. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Söprű, kosár: Balozsa. Drótostót, ablakos, meszes, tyukász (Pongor nevezetű Szécsényből jött, de Bécsben lakott), borárus Zalából. (1,2) Drótostót Szabolcs-Szatmár megyéből (tirpákok), ablakos, szitások, meszesek Zalából, Sümegből, cserépedény Jákról, tikász tőke nevezetű Lipártról és Ausztriából, söprű Zalából, Szemenyéről, Balozsameggyesről, pék Vépről, vászon szombathelyi zsidó, bor Szemenyéből, Bérbaltavárról, Egervölgyből, Csipkerekről, Újlakról. (3,4)

b) Honnan jöttek?

Balozsáról, Szécsényből, Zalából, Szabolcs-Szatmár megyéből, Sümegből, Jákról, Lipártról, Ausztriából, Szemenyéről, Balozsamennyesről, Vépről, Szombathelyről, Bérbaltavárról, Egervölgyből, Csipkerekből, Újlakról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótostótok, ablakosok, meszesek, tyukászok, borárus, pékek, zsidók.

d) Mit árultak?

Söprűt, kosarat, meszet, baromfit, bort, szitát, cserépedényt, pékterméket, vásznat.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem tudja. (1) Ott, ahonnan nősült. (2) Szécsény, Vép, Táplánszentkereszt. (3) Vép, Bárdos, Kenéz. (4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Annak volt itt földje, aki innen nősült. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető Kajdon, egy pedig Tanán volt. (1,2,3,4) Kiskajdon is volt temető, csak a majorban lakók temettek oda. 7-8 éves korában még ápolták a sírokat, de még ma is látszik a helye. (2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem volt ilyen ünnep. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+Tana és Kajd korábban két különálló falu volt, az 1930-as évek végén kapcsolták össze. (1,2,3,4)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+Berták, Foki, Doma, Sisak, Horvát, Huszár. (1)
+Pungor, Asbót, Varga, Kovács. (2)
+Sebestyén, Mikics, Kovács. (3)
+Sebestyén, Szekér, Doma, Barát, Kovács, Mikics, Sütő, Takács, Nagy, Csapó, Pék. (4)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+A Tarnóczihoz és az Ambrózi uraságokhoz jöttek cselédek minden újévkor (később április 1-vel), s az előzőek elmentek. Közülük néhány család meghonosodott: Hersics, Molnár, Török. (2)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+Nem volt ilyen. (1,3,4)
+A TSZ elől elmentek, 5-10 év óta költöznek haza. (2)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+Kajdhoz hasonló földműves falvak: Bozzai, Bőd, Vép. (2)
+Nem tudnak ilyet. (1,3,4)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+Nem tudnak ilyet. (1,3)
+Gyöngyösmelléki tájba tartoznak bele. Saját faluján kívül ide tartoznak még: Táplánfa, Szentkereszt, Lipárt, Vasszécsény, Pecöl, Sárvár. Hasonló táj Sorok mellék: Újfalu, Pelán, Sorkifalu, Nemeskolta, Csempeszkopács, Sorkikápolna, Gutatőttős, Zsennye, Rum. (2)
+A falu a Gyöngyös menti tájba tartozik bele a következő falvakkal együtt: Szőllős, Hermán, Szentkereszt, Szentiván, Táplánfa, Kajd, Lipárt, Szécsény. (4)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Nem tudnak ilyet. (1,3,4)
+Sorok mellék: Újfalu, Pelán, Sorkifalu, Nemeskolta, Csempeszkopács, Sorkikápolna, Gutatőttős, Zsennye, Rum. (2)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Nem tud. (1)
+Nemeskolta: nemes falu volt a Sorok mentén, Táplánfán született Széll Kálmán, a képviselő. Tanán lakott Ambrózi. (2)
+Szécsény, ott nagygazdák laktak. (3)
+Szécsény és Tanakajd az állattenyésztéséről. (4)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+Nem tud ilyet. (1)
+Lisztes szécseny, korpás Lipót, hegyes Tana, ékes Kajd. (2)
-===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Lipártiak megették a holdat. Disznószaros Lipárt (konda miatt). Lipártiakra mondták: pógyesz. Táplánfa: mesefalu. Bárdos dombon van, Bozzai lapba van, minden bolond abba van. Nárai: dobozos. Hegyes Tana, büszke Kajd. Vépiek keresztbe vitték a létrát az erdőben, ki kellett vágni a fákat, hogy el tudják vinni. Csikó fogó Szent János: Szent János szobor van Bakófánál egy kicsi, kápolnaszerű épületben. Egy csikó bement oda, a szűk helyen nem tudott megfordulni lés kijönni. Domákra mondták a faluban: Dül, mint Doma a ködnek. Baszhatod
+Doma a nemeslevelet a ládába! (3)
+Nem tud ilyet. (4)
+===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Táplánfa, Szécsény. (1)
+Szécsény, Táplámfa, Vép, Lipárt, Szentkereszt, Vát. Bozzaiból nem házasodtak, mert „ott még a tyúkok is kurvák”. (2)
+Szécsény, Lipárt, Kajd. (3)
+Falun belül házasodtak. (4)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Szombathely (Szent György, András, Kisasszony), minden hónap első keddjén disznó és marha vásár. Egerszegre lóért.
 ====b) Piacra: ====
+Kedden és pénteken Szombathelyre.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Szécsény, Lipárt, Vép, Táplánfa.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Vasvár (Mária nevenapja, Nagyasszonykor), Cell. (1,2,3)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Pestre mentek cselédnek. 1892-ben született a Tót néni, az ő lánykorában még eljártak summásnak. (1)
+Nem mentek máshová, néhányan szolgáltak az itteniek közül is az Ambrózinál és a Tarnócinál. (2,3,4)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Máshonnan nem jöttek. (1)
+Újlak, Olad. (2)
+Kenézből jöttek a Tarnócihoz (reggel jöttek, este mentek). Summásokat csak innen vett föl. (3)
+A grófhoz jöttek, de nem emlékezik, hogy honnan. (4)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
+Mindenki el tudta készíteni magának, aki mégsem, az vándorárusoktól vette. (1,2)
+Mindenki el tudta készíteni magának. (4)
 ====a) kocsikasokat====
+n.a.
 ====b) vesszőkosarakat====
+Kosarat készített: Kovács Ferenc (3)
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+n.a.
 ====d) szövőbordát ====
+n.a.
 ====e) favillát====
+n.a.
 ====f) fagereblyét====
+n.a.
 ====g) faboronát ====
+n.a.
 ====h) egyebet?====
+Bognár: Kovács József. (1,2)
+Boritót, kosarat készített: Kovács Ferenc, Leigheb Péter. Bognár: Jánosi József. Kovács: Bíró Sándor. Kajdi kovács: Darics Lajos. (3)
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+n.a.
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Jákon készített cserépedényeket használtak, a szombathelyi piacon vették. (1,2,3,4)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Söprű, kosár: Balozsa. Drótostót, ablakos, meszes, tyukász (Pongor nevezetű Szécsényből jött, de Bécsben lakott), borárus Zalából. (1,2)
+Drótostót Szabolcs-Szatmár megyéből (tirpákok), ablakos, szitások, meszesek Zalából, Sümegből, cserépedény Jákról, tikász tőke nevezetű Lipártról és Ausztriából, söprű Zalából, Szemenyéről, Balozsameggyesről, pék Vépről, vászon szombathelyi zsidó, bor Szemenyéből, Bérbaltavárról, Egervölgyből, Csipkerekről, Újlakról. (3,4)
 ====b) Honnan jöttek? ====
+Balozsáról, Szécsényből, Zalából, Szabolcs-Szatmár megyéből, Sümegből, Jákról, Lipártról, Ausztriából, Szemenyéről, Balozsamennyesről, Vépről, Szombathelyről, Bérbaltavárról, Egervölgyből, Csipkerekből, Újlakról.
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+Drótostótok, ablakosok, meszesek, tyukászok, borárus, pékek, zsidók.
 ====d) Mit árultak? ====
+Söprűt, kosarat, meszet, baromfit, bort, szitát, cserépedényt, pékterméket, vásznat.
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Nem tudja. (1)
+Ott, ahonnan nősült. (2)
+Szécsény, Vép, Táplánszentkereszt. (3)
+Vép, Bárdos, Kenéz. (4)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+Annak volt itt földje, aki innen nősült. (1,2,3,4)
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+Egy temető Kajdon, egy pedig Tanán volt. (1,2,3,4)
+Kiskajdon is volt temető, csak a majorban lakók temettek oda. 7-8 éves korában még ápolták a sírokat, de még ma is látszik a helye. (2)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+n.a.
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Nem volt ilyen ünnep. (1,2,3,4)
 ==2. Termelés, munka ==