Szentpéterfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1990. február
Adatközlők:	(1.) Kurcz Ferencné Harangozó Mária, 1904. Szentpéterfa, római katolikus, Szentpéterfa, Alkotmány u. 50.
	(2.) Geosits Gusztáv, 1902. Szentpéterfa, római katolikus, Szentpéterfa, Kossuth u. 15. (3.) Grabarits János, 1937. Szentpéterfa, római katolikus, Szentpéterfa, Hunyadi u. 15. (4.) Skrapits Jánosné Jurasits Erzsébet, 1906. Szentpéterfa, római katolikus, Szentpéterfa, Petőfi u. 13. (5.) Bene József, 1941. Szentpéterfa, római katolikus, Szentpéterfa, Petőfi u. 13. (6.) Bene József, 1967. Szentpéterfa, római katolikus, Szentpéterfa, Petőfi u. 13.
Gyűjtötte:	Gyécsek Andrea
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentp%C3%A9terfa
weboldal:	http://www.szentpeterfa.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Valamikor csak egy kicsi falu volt, hegyen települt, de mivel ott nem volt víz, leköltözött a völgybe. Neve a hagyomány szerint onnan ered, hogy Szent Péter végig ment a falun. Fontos, hogy templomának eleje csak 1-2 évvel fiatalabb a jáki templomnál. (1,5,6)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családjai: Geosits, Skrapits, Veszalovics, Milisits, Teklits. Régebben beköltözött családokról nem tudnak. (1,2,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Régebben csak horvátok települtek be Horvátországból, Dalmáciából, Szlovéniából. Ma már csak magyarok jönnek, házasodással. (1,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1929-30 táján sokan mentek ki Amerikába. A 20-as évek elején Bécsbe, Szlovéniába, Stájerországba is többen mentek. 56-ban 18 család, 275 fiatal Ausztriába vándorolt. Az elmúlt években sokan költöztek Szombathelyre, Budapestre. (1,4,5,6)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Horvát falvakat tartanak magukhoz hasonlónak: Nardát, Felsőcsatárt, Zsidányt, Pinkamindszentet. Régebben horvát falu volt, de most már magyar Haraszti, Kölked. (4,5,6)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a horvát népcsoporthoz, a Gradistyei horvát vidékhez és a Pinka-völgyébe tartozik. (1,2,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli vidék az osztrák falvak, melyek 45 előtt egy csoportot alkottak a horvát falvakkal (Zsidány, Narda, Felsőcsatár, Pinka, Mindszent), ma 3-4 km-re vannak Péterfától. (1,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községek Ják – román kori templomáról, Velem – a Szent Vidről, Rum –Fürts Sándor szülőházáról. (1,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut, az itt élő horvátokat krobótoknak, a jákiakat murimájasoknak, a náraiakat dobzósoknak, Zsidányt és Felsőcsatárt Krobótországnak hívják. (1,2,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben, amikor még nem volt határ, osztrák falvakból is házasodtak, így Kertesről. Ma főleg magyar falvakból, leggyakoribb a jákiakkal való házasságkötés és horvát falvakból (Felsőcsatár, Narda, Kölked, Haraszti). (2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmendre havonta, lovaskocsin vagy gyalog mentek; Szombathelyre ritkábban, mert messze volt

b) Piacra:

Körmendre, Szombathelyre

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A szomszéd falvakba: Nagykölkedre, Harasztiba, Egyházasrádócra, Szentpéterfán július 29-én, Péter-Pálkor és augusztus 20-án van búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra (szeptember 12., augusztus 15.), Máriacellbe májusban, Kertesre. (1,4,5,6)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Csépelni, aratni Csencsmajorba, Erdődi gróf birtokára jártak. Cselédeskedni Szigetvárra, Bécsbe, Belgiumba, kukoricát kapálni Somogyba mentek. A jáki, körmendi majorokba is dolgoztak. Pakliscseken (Pokolfalu) a néni is szolgált. (1,2,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jártak máshonnan dolgozni, mert itt kevés munkalehetőség volt, még a helybeliek is eljártak innen. (2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Eladásra nem, csak maguk számára.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Eladásra nem, csak maguk számára.

f) fagereblyét

Eladásra nem, csak maguk számára.

g) faboronát

Eladásra nem, csak maguk számára.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Kocsikasokat, szövőbordát a vásáron vették Körmenden, Szombathelyen. (1,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Jákon készült cserépedényeket használtak, még búcsúk alkalmával hoztak ilyeneket a faluba, de hogy honnan, azt nem tudják. (1,2,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Edényfoltozók, drótos tótok jöttek, javították az edényeket, fazekakat, szitákat, Csehszlovákiából érkeztek, de 1945 után már nem jártak. Tikászok jöttek Kölkedről, Pusztánról, akiknek az asszonyok tojásokat adtak el. Még szalagárusok is voltak a faluban, magasra aggatták az árukat, hogy mindenki lássa, milyen színűek. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Csehszlovákiából, Kölkedről, Pusztánról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Edényfoltozók, drótos tótok, tikászok, szalagárusok.

d) Mit árultak?

Tyúkot, szalagot.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Ausztriában voltak a falubelieknek szőlőik, a Kolomi határban, a Ponici erdőben, de már nincsen. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falunak 2 temploma van, egyik a dombon, a másik a faluban, temető csak a dombi templom mellett van. Szovjet katonák mindkét helyen vannak eltemetve.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nagyobb tömegű emberi csontot találtak, a templom alatti alagútban, török temetkezési hely volt itt. (1,2,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A faluban búcsú Péter-Pálkor, július 29-én és augusztus 20-án (István a templom védőszentje) van. Fogadott ünnepjük nincs. (1,2,3,4)