„Szentivánfa” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
(→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
|||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ||
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ||
| − | + | A falu keletkezéséről nem tudnak. (1,2,3,4) | |
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ||
| − | + | Kovács, Dömötör, Tislér, Nagy. Már régebbi család lehetett a Vacskó, mert 1850-ben vettek egy házat, melyet már régóta Vacskó-háznak hívtak. A Bezerédy család a 17. század óta volt a faluban. Az 1940-es években 270 lakosa volt a falunak. (1,2,3,4) | |
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ||
| − | + | Nem tudnak betelepülésről. A cselédmozgást említik. A falu jelentős része cseléd- és zsellér ember volt. (1,2,3,4) | |
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ||
| − | + | Kitelepítésről, illetve kitelepülésről nem tudnak. Viszont 1944-ben a Bezerédy-kastély volt a nyilasok központja. Rengeteg zsidó és más munkaszolgálatost hoztak a faluba. Többet közülük nyilvánosan végeztek ki. Sok embert elástak a dögkutnak nevezett állattemetőbe. A faluban 10 családot minősítettek kuáknak, őket átmenetileg elzavarták a házaikból. (1,2,3,4) | |
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ||
| − | + | Uraiújfalut, Vámoscsaládot sorolják Szentivánhoz hasonlónak. Oka: ezek is földműveléssel foglalkoztak, egy jegyzősége volt a három falunak, az orvos, iskola, templom közös volt, a katolikusok Vámoscsaládra, az evangélikusok Uraiújfaluba jártak templomba. (1,2,3,4) | |
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ||
| − | + | A falu a Rábaköz határán van. Nem tartozik a Rábaközhöz, de az árterületéhez igen. Az egyik földdarabot (Uraiújfalu határában) „Bárnevolna” földnek hívják, mert gyakoriak voltak az árvizek. (1,2,3,4) | |
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ||
| − | + | Legközelebb eső rábaközi falvak: Rábapaty, Nick, Beled, Vica. (1,2,3,4) | |
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ||
| − | + | A faluban a 17. század óta élnek a Bezerédyek. Ez a nemesi család délről jött Somogyból vagy Baranyából. Két kastélyuk is volt a faluban. A várkertben gyönyörű fenyők voltak. Ezeket a II. világháborúban kivágták és hidat építettek belőle. E családból származott Bezerédy Amália, aki az első kisdedóvóként létrehozta. A faluban Szelestey kastély is van. A falu temploma a 13. Századig vezethető vissza, valamikor a templomkertbe temetkeztek. A templom alatt állítólag kripta van. Néhány éve a plébános engedélyével néhány helybeli ásott, csontokat találtak. Uraiújfaluban két uraság lakott, mindkettőnek kastélya volt. Egyik Ajkai Elemér, a másik Wágner. Répvecsáfordán (ma Répcejánosfa) lakott a soproni főispán, Simon Elemér. Ezt az embert annyira szerették, hogy gyakran hívták keresztapának a falubeli gyerekekhez. Répcelaktól Csorna felér 9 uradalom volt. Nick határában épült a Műgát, a 30-as évek óta szabályozzák vele a Rábát. A Ragyogóhídnál (Rábán) volt egy csárda, ez volt Sobri Jóskáék kedvenc találkozóhelye. Szentivánfán a 3. földbirtokos Vidos József volt (Bezerédy, Szelestey). (1,2,3,4) | |
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ||
| − | + | Konyban a község bikáját felhúzzák a templomtoronyba: kanyarít,mint a konyi bika, húzd komám, kanyar ám, konyi bika harap ám. Vámoscsaládot hívták Hársfának. (Talán mert nagy hársfák voltak a faluban és gyógynövényeket használtak.) Úraiújfaluban van a „Bárnevolna”-föld (gyakran elöntötte a Rába). A faluban szindaraboztak a fiatalok Horváth Pista volt a Kóbi, rajta is maradt. (1,2,3,4) | |
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ||
| − | + | Régebben a faluból házasodtak gyakrabban. A két háború közötti időszakban már gyakoribb a vidéki házasság. Leggyakrabban Úraiújfaluból, Vámoscsaládról, szórványosan Sáriból (ma Sárvár), Jákfáról, Ostffyasszonyfáról. (1,2,3,4) | |
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
| − | + | Ivánegerszegre jártak leggyakrabban. Itt minden negyedév első szerdáján volt országos állat- és kirakodóvásár. Jártak még Cellbe, Sárvárra, utóbb Hegyfalura. Állatot venni elmentek Pápára, Vasvárra, Tüskevárra, Somlóvásárhelyre is. | |
====b) Piacra: ==== | ====b) Piacra: ==== | ||
| − | + | Nem jártak piacozni, ahhoz túl messze volt a város. | |
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ||
| − | + | A faluba Keresztelő János fejvételekor (Péter-Pál előtti vasárnap) van a búcsú. A legények 2-3 faluig jártak el búcsúba. Úraiújfalu Jézus Szíve, Vámoscsalád Szent Márton, Hegyfalu szeptember, Ostffyasszonyfa Nagyasszony, Nick Anna-nap, Vasegerszeg 3 búcsú is van, Jákfa, Csönge Szent Mihály, Paty Kisasszony napján. | |
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ||
| − | + | Cellbe mentek búcsújáróhelyre évente kétszer, Kisasszonykor és Mária nevenapjakor. (1,2,3,4) | |
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
| − | + | Szinte minden lány volt valahol szolgálni. Leggyakrabban Budapestre mentek, de előfordult, hogy Sopronban, Szombathelyen voltak. Az uradalmakban konvenciós cselédek voltak. Zsellérek is dolgoztak az uradalmakban. A Rába szabályozásánál az 1930-as években szinte minden fiatal dolgozott. Ekkor terjedt el a faluban a bicikli. (1,2,3,4) | |
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ||
| − | + | Az uradalmakba jöttek cselédek, de ez nem jelentős, mert állandó cselédek voltak általában. A II. világháború előtt nem voltak summások, után a vendek jöttek az uradalomba. (1,2,3,4) | |
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ||
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
| − | + | Nem. | |
====b) vesszőkosarakat==== | ====b) vesszőkosarakat==== | ||
| − | + | Saját használatra télen kötöttek kosarat. | |
====c) szalmafonatú edényeket==== | ====c) szalmafonatú edényeket==== | ||
| − | + | Nem. | |
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
| − | + | Nem. | |
====e) favillát==== | ====e) favillát==== | ||
| − | + | Nem. | |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
| − | + | Nem. | |
====g) faboronát ==== | ====g) faboronát ==== | ||
| − | + | Nem. | |
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
| − | + | Saját használatra télen kötöttek zsombort, söprűt készítettek, sütőlapátot, stb. | |
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ||
| − | + | Eladásra Alsópatyon kötöttek kosarat. Ma is. (1,2,3,4) | |
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| − | + | Az ivánegerszegi és a sárvári Simon-Júdás vásáron vették. (1,2,3,4) | |
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
| − | + | Drótos-tótok jártak Trencsényből, hátukon deszkatáblában hordták a szerszámaikat. Csornáról rongyos zsidó járt, ruhát, méterárut hozott 2-3 havonta. Szegény zsidó edényeket hoztak, rongyért cserélték. Ebbe később a cigányok is bekapcsolódtak. Német tikászok jöttek, au-au ezt kiabálták. Malacos Ferkó Jákfáról. Teknővájó, köszörűs cigányok jöttek. Nickben sok cigány lakott. Paprikások jöttek papucsban Szegedről. (1,2,3,4) | |
====b) Honnan jöttek? ==== | ====b) Honnan jöttek? ==== | ||
| − | + | Trencsényből, Csornáról, Jákfáról, Nickről, Szegedről. | |
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ||
| − | + | Drótos-tótok, rongyos zsidók, német tikászok, Malacos Ferkó, teknővájó, köszörűs cigányok, paprikások. | |
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
| − | + | Ruhát, méterárut, edényeket, baromfit, teknőt, paprikát. | |
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
| − | + | Egy-két lugas van a faluban, szőlőhegye nincs a községnek. Sem saját, sem más határban. (1,2,3,4) | |
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
| − | + | Egy-két lugas van a faluban, szőlőhegye nincs a községnek. Sem saját, sem más határban. (1,2,3,4) | |
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
| − | + | Egy működő temetője van a falunak. Valamikor nagyon régen a templomkertbe is temetkeztek. A templom alatt állítólag kripta van. (1,2,3,4) | |
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
| − | + | A templomkertből kerültek elő csontok. A templom alatt állítólag kripta van. (1,2,3,4) | |
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
| − | + | Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3,4) | |
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
A lap 2014. március 30., 19:05-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. január |
| Adatközlők: | (1.) Tóth Jánosné, 1922. |
| (2.) Tóth János, 1912. Uraiújfalu
(3.) Tamási Kálmán, 1914. Vámoscsalád (4.) Pócza Istvánné, 1920. Szentivánfa | |
| Gyűjtötte: | Kordé Tünde |
| Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu keletkezéséről nem tudnak. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kovács, Dömötör, Tislér, Nagy. Már régebbi család lehetett a Vacskó, mert 1850-ben vettek egy házat, melyet már régóta Vacskó-háznak hívtak. A Bezerédy család a 17. század óta volt a faluban. Az 1940-es években 270 lakosa volt a falunak. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak betelepülésről. A cselédmozgást említik. A falu jelentős része cseléd- és zsellér ember volt. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Kitelepítésről, illetve kitelepülésről nem tudnak. Viszont 1944-ben a Bezerédy-kastély volt a nyilasok központja. Rengeteg zsidó és más munkaszolgálatost hoztak a faluba. Többet közülük nyilvánosan végeztek ki. Sok embert elástak a dögkutnak nevezett állattemetőbe. A faluban 10 családot minősítettek kuáknak, őket átmenetileg elzavarták a házaikból. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Uraiújfalut, Vámoscsaládot sorolják Szentivánhoz hasonlónak. Oka: ezek is földműveléssel foglalkoztak, egy jegyzősége volt a három falunak, az orvos, iskola, templom közös volt, a katolikusok Vámoscsaládra, az evangélikusok Uraiújfaluba jártak templomba. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu a Rábaköz határán van. Nem tartozik a Rábaközhöz, de az árterületéhez igen. Az egyik földdarabot (Uraiújfalu határában) „Bárnevolna” földnek hívják, mert gyakoriak voltak az árvizek. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Legközelebb eső rábaközi falvak: Rábapaty, Nick, Beled, Vica. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
A faluban a 17. század óta élnek a Bezerédyek. Ez a nemesi család délről jött Somogyból vagy Baranyából. Két kastélyuk is volt a faluban. A várkertben gyönyörű fenyők voltak. Ezeket a II. világháborúban kivágták és hidat építettek belőle. E családból származott Bezerédy Amália, aki az első kisdedóvóként létrehozta. A faluban Szelestey kastély is van. A falu temploma a 13. Századig vezethető vissza, valamikor a templomkertbe temetkeztek. A templom alatt állítólag kripta van. Néhány éve a plébános engedélyével néhány helybeli ásott, csontokat találtak. Uraiújfaluban két uraság lakott, mindkettőnek kastélya volt. Egyik Ajkai Elemér, a másik Wágner. Répvecsáfordán (ma Répcejánosfa) lakott a soproni főispán, Simon Elemér. Ezt az embert annyira szerették, hogy gyakran hívták keresztapának a falubeli gyerekekhez. Répcelaktól Csorna felér 9 uradalom volt. Nick határában épült a Műgát, a 30-as évek óta szabályozzák vele a Rábát. A Ragyogóhídnál (Rábán) volt egy csárda, ez volt Sobri Jóskáék kedvenc találkozóhelye. Szentivánfán a 3. földbirtokos Vidos József volt (Bezerédy, Szelestey). (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Konyban a község bikáját felhúzzák a templomtoronyba: kanyarít,mint a konyi bika, húzd komám, kanyar ám, konyi bika harap ám. Vámoscsaládot hívták Hársfának. (Talán mert nagy hársfák voltak a faluban és gyógynövényeket használtak.) Úraiújfaluban van a „Bárnevolna”-föld (gyakran elöntötte a Rába). A faluban szindaraboztak a fiatalok Horváth Pista volt a Kóbi, rajta is maradt. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Régebben a faluból házasodtak gyakrabban. A két háború közötti időszakban már gyakoribb a vidéki házasság. Leggyakrabban Úraiújfaluból, Vámoscsaládról, szórványosan Sáriból (ma Sárvár), Jákfáról, Ostffyasszonyfáról. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Ivánegerszegre jártak leggyakrabban. Itt minden negyedév első szerdáján volt országos állat- és kirakodóvásár. Jártak még Cellbe, Sárvárra, utóbb Hegyfalura. Állatot venni elmentek Pápára, Vasvárra, Tüskevárra, Somlóvásárhelyre is.
b) Piacra:
Nem jártak piacozni, ahhoz túl messze volt a város.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A faluba Keresztelő János fejvételekor (Péter-Pál előtti vasárnap) van a búcsú. A legények 2-3 faluig jártak el búcsúba. Úraiújfalu Jézus Szíve, Vámoscsalád Szent Márton, Hegyfalu szeptember, Ostffyasszonyfa Nagyasszony, Nick Anna-nap, Vasegerszeg 3 búcsú is van, Jákfa, Csönge Szent Mihály, Paty Kisasszony napján.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Cellbe mentek búcsújáróhelyre évente kétszer, Kisasszonykor és Mária nevenapjakor. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Szinte minden lány volt valahol szolgálni. Leggyakrabban Budapestre mentek, de előfordult, hogy Sopronban, Szombathelyen voltak. Az uradalmakban konvenciós cselédek voltak. Zsellérek is dolgoztak az uradalmakban. A Rába szabályozásánál az 1930-as években szinte minden fiatal dolgozott. Ekkor terjedt el a faluban a bicikli. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Az uradalmakba jöttek cselédek, de ez nem jelentős, mert állandó cselédek voltak általában. A II. világháború előtt nem voltak summások, után a vendek jöttek az uradalomba. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Nem.
b) vesszőkosarakat
Saját használatra télen kötöttek kosarat.
c) szalmafonatú edényeket
Nem.
d) szövőbordát
Nem.
e) favillát
Nem.
f) fagereblyét
Nem.
g) faboronát
Nem.
h) egyebet?
Saját használatra télen kötöttek zsombort, söprűt készítettek, sütőlapátot, stb.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Eladásra Alsópatyon kötöttek kosarat. Ma is. (1,2,3,4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Az ivánegerszegi és a sárvári Simon-Júdás vásáron vették. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Drótos-tótok jártak Trencsényből, hátukon deszkatáblában hordták a szerszámaikat. Csornáról rongyos zsidó járt, ruhát, méterárut hozott 2-3 havonta. Szegény zsidó edényeket hoztak, rongyért cserélték. Ebbe később a cigányok is bekapcsolódtak. Német tikászok jöttek, au-au ezt kiabálták. Malacos Ferkó Jákfáról. Teknővájó, köszörűs cigányok jöttek. Nickben sok cigány lakott. Paprikások jöttek papucsban Szegedről. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Trencsényből, Csornáról, Jákfáról, Nickről, Szegedről.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Drótos-tótok, rongyos zsidók, német tikászok, Malacos Ferkó, teknővájó, köszörűs cigányok, paprikások.
d) Mit árultak?
Ruhát, méterárut, edényeket, baromfit, teknőt, paprikát.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Egy-két lugas van a faluban, szőlőhegye nincs a községnek. Sem saját, sem más határban. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Egy-két lugas van a faluban, szőlőhegye nincs a községnek. Sem saját, sem más határban. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy működő temetője van a falunak. Valamikor nagyon régen a templomkertbe is temetkeztek. A templom alatt állítólag kripta van. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A templomkertből kerültek elő csontok. A templom alatt állítólag kripta van. (1,2,3,4)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3,4)
