Rábapaty

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről semmi érdemlegeset nem tudtak. Mindig magyar falu volt. Rábapaty a II. világháború után három falu: Alsópaty, Felsőpaty és Bogyoszló egyesítésével keletkezett. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Bíró, Majer, Mészáros, Horváth (a legrégibbek), valamint Takács, Molnár, Lengyel, Kulcsár, Sali, Lónyai. (A Bírók főként Alsópaty, a Majerok főként Bogyoszló, a Lengyelek, Kulcsárok főként Felsőpaty régi családai.) (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nagyobb számban nem települtek be. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nagyobb számban nem költöztek el. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Magukéhoz hasonló falunak mindannyian az egyesítés előtti másik két falut tartották. Mindhárom korábban egy jegyzőséghez tartozott. Megemlítették még, hogy Rábasömjén és Jákfa is az övékhez hasonló falu. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu Rábamentébe tartozik. (3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységet nem igen tudtak megnevezni. Említette Kemenesalját, ő ott született. (2) Megnevezte Répcementét. (3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községek: Egyházashetye, ott született Berzsenyi Dániel. Ostffyasszonyfa, sokat járt ott Petőfi Sándor. Sárvár, Báthory Erzsébett itt ölette meg a sok lányt, akiknek a vérében megfürdött. A vár falába falazták be. (1) (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Csúfolók: „Szent patyiak”: nagyon vallásosak Patyon az emberek. A patyiak köszönése: „Dícsértessék a Jézus Krisztus, patyiak vagyunk!” – szintén vallásosságuk miatt. Bogyoszlóról azt mondták: „Békavár” – mert sok volt ott a béka. „Texas” – mert sok volt a züllött, rossz ember. Zsédenyiekről: ők a világ közepe! „Szegény Bogyoszló”: mert kosárkötők lakták Sömjéniek: sóskások Ölbőieket: pörköltek, mert sokan leégették a zsupos házukat, hogy a biztosító fizessen. „Zsédenyiek nyomjátok”: mert a cirkuszosok a belépőjegy beszedése után nyomatták velük az ajtót, és ők megléptek a pénzzel. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben is szoktak más falvakból házasodni, ez a környékbeli falvakat jelenti. Kb. a lakosság (azaz házasulók) fele idegenből házasodott. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaegerszegre, Körmendre is jártak, de ritkábban. Alsópatyon volt vásár, ősszel (szeptember) egyik hétfőn tartották, mindent árultak. Vásárosmiskére is jártak, ahol minden hónapban (vagy évente legalább 8-szor) volt vásár. Sárvárra gyakran jártak, minden hónapban volt vásár. Sárváron a legnagyobb a „simonjudási” vásár volt októberben, valamint az „adventi vásár” ádvent első vasárnapja utáni hétfő.

b) Piacra:

Sárvárra jártak hétfőnként.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Alsópatyon augusztus 15-én, Nagyasszonykor volt búcsú, amit 1945 után áttetettek augusztus 20-ra. Felsőpaty és Bogyoszló együtt tartotta szeptember 8-án, Kisasszony napján.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölk, ahova Mária napkor jártak, szeptemberben. Vasvár, ide ritkábban jártak, mint Celldömölkre, szintén Mária napkor. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Régebben munkára a helyi uradalomba jártak, valamint a férfiak a sárvári cukorgyárba, a lányok a sárvári selyemgyárba, messzebb nem. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba sokáig nem járt idegen dolgozni, legfeljebb az uradalomba jöttek Gércéről aratók a két háború között. Amikor a sárvári cukorgyár Rábapatyra települt, mint célgazdaság és „átvette” az uraság gazdaságát, akkor jöttek idegenek a faluba. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Igen.

b) vesszőkosarakat

Igen. Jelenleg is.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket vándorárustól, vagy a sárvári piacon vették, de azt nem tudják, hol készítették ezeket. (A 2. sz. adatközlő „Bokkenpokker Pál: 125 lépés” c. sorozatára hivatkozva megemlítette az őrségi fazekasokat, másról nem volt tudomása). (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Gyümölcsárus, köszörűs, üveges, drótostót, cserépedényárusok, vesszősöprűárusok, meszesek.

b) Honnan jöttek?

Drótostót Zemplénből, a vesszősöprűárusok Gércéről, a meszesek Sümegről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Gyümölcsárus, köszörűs, üveges, drótostót, cserépedényárusok, vesszősöprűárusok, meszesek.

d) Mit árultak?

Gyümölcsárus: dinnyét, almát, körtét árult stb.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek sem a falu határában, sem máshol nem voltak szőlői. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Mindhárom eredeti falunak volt temetője, ma is külön temetkeznek. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi és más csontleletek nem kerültek elő.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak fogadott ünnepei nem voltak, itt mindenki a nagyobb egyházi ünnepekről beszélt. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két háború között általánosan két vasboronát egymáshoz erősítve használtak (két levelű vasborona). (2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Akkor, amikor a föld miatt, vagy más okból kézzel vetettek a gazhordó ruhából, egy félbe hajtott és nyakba akasztott lepedőből vetettek. (2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A két háború között a közepes gazdaságokban többnyire géppel vetettek.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Leginkább két fogú gereblyés kaszacsapót használtak. (2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak olyan kévekötő fát, amely végén lyuk volt a sarló számára, de ez nem volt általános, néhány gazdának ilyen volt, a nagyobb résznek azonban nem. (2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból 20 kévét raktak egy keresztbe, két lábon állt, egy láb 10 kéve volt. 3-5-6 keresztet (60-12 lábat) kapcsoltak össze, ez volt a kepe. (2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: összekapcsolt keresztek neve, de nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 145-150 cm hosszú (lemérve). (2,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két háború között állandó csapat járt a cséplőgéppel. (2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, a nyársat a fejen hordták. Az uradalomban elevátor volt. (2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát a faluban nem termesztettek. (2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Burgonyát eke után már a két háború között vetettek, kb. a 10-es években kezdődött az uradalomban, és a 30-as évekre lett általános. (2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Szénaszárítás: a füvet lekaszálták, rendre vágták. Volt, hogy olyan gyenge volt, hogy egyszer sem kellett forgatni. Általában egyszer forgatták, esős időben szükség szerint. Állványt nem használtak. Petrencébe, baglába hordták. (2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A kazalból az istállóba a napi szálastakarmányt leginkább villán, néha kézzel hordták. (2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafelsőfa, igavonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg, rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ritkán.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Néhányan a faluból

c) Melyik évszakban?

Ősszel szedték össze a csalitot. (2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál leginkább szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak. Nyaklót csak a kereskedők használtak. (2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: ökrök, tehenek, lovak húzzák, teherszállításra használták. Kocsi (hintó): lovak húzták, parádés volt, búcsúba, lakodalomba jártak vele. (2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér hossza hosszúoldallal 4-5 m volt. (2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása a szekér végén kötéllel történt, amely végét a hosszúoldal végére kötötték, faszegek tartották. (2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Kocsikat kétfélét használtak: a nyitottból egyet, kettőt is tettek, mindennapra ezt használták. (2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Az ökröket, teheneket patkoltatták, azaz a külső körmeiket megvasalták, többször is, szinte havonta, ha kemény úton járt. (3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: zséter. (2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nevét, ne!

b) terelik jobbra

Hajsz!

c) és balra

Hék! (Becce: kisborjú. (2,3,4))

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne! Cccc! (2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Ne, ne, pipi ne! (2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén, le! (2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kender és len törése: kendervágóval (tiló típusú törő). (2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használtak. (2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A mai község határán nem volt elkülönülő házcsoport. (2,3,4)

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

4. Család, közösség, világkép

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

[[Kategória:]]

[[Kategória:]]