„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a
 
(egy szerkesztő egy közbeeső változata nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
  
 
Barabás Jenő vezetésével az 1985-től 1995-ig terjedő tíz évben egy nagy lélegzetvételű néprajzi vizsgálatra került sor Zala, Vas, Veszprém és Somogy megyében, valamint Ausztria, Horvátország, Szlovénia kapcsolódó területein azzal a céllal, hogy ezen kulturális mezozónán belül felderítse a falvak kapcsolatrendszerét. 400 településen tették fel ugyanazt a 92 kérdést, amelyek a külső kapcsolatokat és a történeti tudatot, a termelést, az építészetet, a lakás- és háztartáskultúrát, a közösségi formákat, valamint a világképet érintették. A vizsgált területen magyar falvak közé ékelődött számos kisebbségi sziget húzódik meg (muramenti horvátok, „koblenz” németek, vendek, stb.), valamint jelentős zsidó és cigány közösségek is gazdagították és gazdagítják a táj kulturális arculatát. Az egyes településeket összekötő kapcsolatokat több tényező befolyásolja: földrajzi adottságok, gazdasági körülmények, nyelvi és felekezeti hovatartozás, rokoni kötelékek, a múlt hagyományai, igazgatási szerkezet stb. Nagyobb távlatból nézve egy mezotáj kultúrája teljesen homogénnek tűnik, de közelebbről szemlélve előtérbe kerülnek a részletekben megmutatkozó eltérések, továbbá az is, hogy ezek ritkán egyediek, inkább kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak, 2-10 falu szorosabb összetartozást mutat, környezetétől kulturális kifejezésformáival legalább árnyalataiban eltér. A Délnyugat-Dunántúlon végzett kutatás kivételes jelentőségű, hiszen szakmánkban a Magyar Néprajzi Atlaszon kívül nem készült ilyen alapos és kiterjedt kérdőíves felmérés.  
 
Barabás Jenő vezetésével az 1985-től 1995-ig terjedő tíz évben egy nagy lélegzetvételű néprajzi vizsgálatra került sor Zala, Vas, Veszprém és Somogy megyében, valamint Ausztria, Horvátország, Szlovénia kapcsolódó területein azzal a céllal, hogy ezen kulturális mezozónán belül felderítse a falvak kapcsolatrendszerét. 400 településen tették fel ugyanazt a 92 kérdést, amelyek a külső kapcsolatokat és a történeti tudatot, a termelést, az építészetet, a lakás- és háztartáskultúrát, a közösségi formákat, valamint a világképet érintették. A vizsgált területen magyar falvak közé ékelődött számos kisebbségi sziget húzódik meg (muramenti horvátok, „koblenz” németek, vendek, stb.), valamint jelentős zsidó és cigány közösségek is gazdagították és gazdagítják a táj kulturális arculatát. Az egyes településeket összekötő kapcsolatokat több tényező befolyásolja: földrajzi adottságok, gazdasági körülmények, nyelvi és felekezeti hovatartozás, rokoni kötelékek, a múlt hagyományai, igazgatási szerkezet stb. Nagyobb távlatból nézve egy mezotáj kultúrája teljesen homogénnek tűnik, de közelebbről szemlélve előtérbe kerülnek a részletekben megmutatkozó eltérések, továbbá az is, hogy ezek ritkán egyediek, inkább kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak, 2-10 falu szorosabb összetartozást mutat, környezetétől kulturális kifejezésformáival legalább árnyalataiban eltér. A Délnyugat-Dunántúlon végzett kutatás kivételes jelentőségű, hiszen szakmánkban a Magyar Néprajzi Atlaszon kívül nem készült ilyen alapos és kiterjedt kérdőíves felmérés.  
 +
 +
A kérdőíves felmérés az ELTE, majd a Néprajzi Múzeum keretei között zajlott, ahonnan az adatbázis kikerült 2000-ben, és úgy tűnt, teljesen megsemmisült. A kutatócsoport hosszas keresés után Szabó Zoltánnak köszönhetően megtalálta az adatbázis anyagát, és sikerült életre kelteni az akkor gyűjtött adatokat. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai négyéves kutatásuk fontos eredményének tartják a már történetinek számító adatbázis megmentését, digitálisan hozzáférhetővé tételét az érdeklődők és a tudományos nyilvánosság számára.
  
 
A kutatás anyagával az alábbi hivatkozásokra kattintva különböző utakon ismerkedhet meg:
 
A kutatás anyagával az alábbi hivatkozásokra kattintva különböző utakon ismerkedhet meg:
15. sor: 17. sor:
 
[[Fájl:Telepulesek kezdolap ikon.png|200px|link=Települések]]  
 
[[Fájl:Telepulesek kezdolap ikon.png|200px|link=Települések]]  
 
[[Fájl:Kategoriak kezdolap ikon.png|200px|link=Speciális:Kategóriák]]
 
[[Fájl:Kategoriak kezdolap ikon.png|200px|link=Speciális:Kategóriák]]
[[Fájl:Kezdolap_tematikak.png|200px|link=Tematika]]
+
[[Fájl:Kezdolap_tematikak.png|200px|link=:Kategória:Tematika]]
  
  
 
----
 
----

A lap jelenlegi, 2015. augusztus 4., 13:51-kori változata

Üdvözöljük a"Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon" kutatás honlapján.

Barabás Jenő vezetésével az 1985-től 1995-ig terjedő tíz évben egy nagy lélegzetvételű néprajzi vizsgálatra került sor Zala, Vas, Veszprém és Somogy megyében, valamint Ausztria, Horvátország, Szlovénia kapcsolódó területein azzal a céllal, hogy ezen kulturális mezozónán belül felderítse a falvak kapcsolatrendszerét. 400 településen tették fel ugyanazt a 92 kérdést, amelyek a külső kapcsolatokat és a történeti tudatot, a termelést, az építészetet, a lakás- és háztartáskultúrát, a közösségi formákat, valamint a világképet érintették. A vizsgált területen magyar falvak közé ékelődött számos kisebbségi sziget húzódik meg (muramenti horvátok, „koblenz” németek, vendek, stb.), valamint jelentős zsidó és cigány közösségek is gazdagították és gazdagítják a táj kulturális arculatát. Az egyes településeket összekötő kapcsolatokat több tényező befolyásolja: földrajzi adottságok, gazdasági körülmények, nyelvi és felekezeti hovatartozás, rokoni kötelékek, a múlt hagyományai, igazgatási szerkezet stb. Nagyobb távlatból nézve egy mezotáj kultúrája teljesen homogénnek tűnik, de közelebbről szemlélve előtérbe kerülnek a részletekben megmutatkozó eltérések, továbbá az is, hogy ezek ritkán egyediek, inkább kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak, 2-10 falu szorosabb összetartozást mutat, környezetétől kulturális kifejezésformáival legalább árnyalataiban eltér. A Délnyugat-Dunántúlon végzett kutatás kivételes jelentőségű, hiszen szakmánkban a Magyar Néprajzi Atlaszon kívül nem készült ilyen alapos és kiterjedt kérdőíves felmérés.

A kérdőíves felmérés az ELTE, majd a Néprajzi Múzeum keretei között zajlott, ahonnan az adatbázis kikerült 2000-ben, és úgy tűnt, teljesen megsemmisült. A kutatócsoport hosszas keresés után Szabó Zoltánnak köszönhetően megtalálta az adatbázis anyagát, és sikerült életre kelteni az akkor gyűjtött adatokat. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai négyéves kutatásuk fontos eredményének tartják a már történetinek számító adatbázis megmentését, digitálisan hozzáférhetővé tételét az érdeklődők és a tudományos nyilvánosság számára.

A kutatás anyagával az alábbi hivatkozásokra kattintva különböző utakon ismerkedhet meg:

  • Térkép - a wikiben feldolgozott települések elhelyezkedése térképen.
  • Települések listája - a wikiben feldolgozott települések listája betűrendben és térkép szelvények szerint.
  • Kategóriák - a wiki kategóriáinak (kulcsszavainak) listája.
  • Tematika - a feldolgozás során kialakított tematikus oldalak listája.

Kérjük, válasszon egy lehetőséget!

Alapterkep v3 hatarokkal kezdlap.png Telepulesek kezdolap ikon.png Kategoriak kezdolap ikon.png Kezdolap tematikak.png