„Kemenessömjén” változatai közötti eltérés

A lap 2014. március 6., 10:59-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Kemenessömjén, 1991. november
Adatközlők:	(1.) Szabó Jánosné, 1920
	(2.) Nagy Sándorné, 1908
	(3.) Bagics Károly, 1898. Mersevát
	(4.) Sebestyén Sándor, 1921
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kemeness%C3%B6mj%C3%A9n
weboldal:	http://www.kemenessomjen.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Érdemi hagyomány nem maradt fenn. A falu keletkezéséről nem tudnak. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu „benszülött” családjainak tartják a következőket: Egry, Cupor, Köncöl, Sebestyén, Kemendi, Horváth (3-4 féle is), Kun, Szente, Bagics, Németh, Szabó, Erős, Nagy, Macsutai, Tóth, Mesterházi. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Betelepülés nem volt a faluba. Házasság révén kerültek emberek a faluba. Uradalmi cselédek települtek le időnként. (3 uradalom volt a határban.) (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Kitelepülés nem volt a faluból. Az I. világháború környékén ment ki 5-6 család Amerikába, ezeket „amerikásoknak” hívták. 1956-ban 10-12 fiatal disszidált. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kemenesmihályfa közel van, a vallás is azonos. (1,2) Kemenesmihályfa, Tokorcs, Kemenesszentmárton, Vönöck – mind így gazdálkodtak. (2) Csöngén sok rokon van. (3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Kemenesalja. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kemenesaljához tartozik: Kemeneshőgyész, Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Vönöck, Osttfyasszonyfa, Sitke, Borgáta, Mesteri, Gérce. „A Farkas-erdőtől a kemenesszentpéteri erdőig húzódó rész.” (3) 30 km-es körzet, a legtávolabbi terület Kemenesszentpéter. (4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Berzsenyi Dániel miután megnősült, élt itt egy ideig. (1) Kemenesmagasiban 50-60 halálos (?) nagygazdák éltek. (4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Megfésülték a darázstésztát, mert azt hitték, hogy sörkés – a faluhoz nem tudják kötni. Kemenesmihályfán az asszony kitette az ablakba a tányért. Este jött haza az ura. Azt hitte a tányérban van a vacsorája, mert a hold megvilágította a tányér peremét. Kemenesmihályfára mondják azóta, hogy ott „megették a holdat tej gyanánt”. (1) „Sömjéniek ködnek dőlnek”. A kemenesmihályfaiak ha dörög az ég, létrát tesznek ki, hogy azon jöjjön le. (2) Tokorcsra mondják: ecetes Tokorcs. Kipréselték a köpönyeget, mert rádölt az ital. (3) Kónyban füves volt a templom teteje. Felhúzták a bikát egy kötélen, hogy legelje le. Amikor már fuldoklott és kidugta a nyelvét, valaki elkiáltotta magát: Nézd, már kanyarint! (3) Mennek, mint a piritiek a ködnek. (3) Szentmártoni turós mácsik, Egyik hosszabb, mint a másik. Egyik túrós, másik darás, Szentmártonban nincs maradás. (4) A katonaságnál a katolikusokat lóhitüeknek, az evangélikusokat falkörműeknek hívták. (4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben is gyakran házasodtak vidékről, leginkább a szomszédos falvakból (Kemenesszentmárton, Vönöck, Ostffyasszonyfa, Borgáta). Különösen gyakoriak a házasságok Csöngével. Régebben azért jobban kötött a föld. (2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Cellben negyedévenként volt országos kirakó- és állatvásár, egyébként meg hónapos vásár. Jártak Zalaegerszegre (állatvásár), Pápára, Beledre, Sümegre, Devecserbe, Sárvárra, Szombathelyre, Vásárosmiskére. (1,2,3,4) Devecserben malacot vettek. A sárvári és a szombathelyi vásár semmit sem ért. (4)

b) Piacra:

Csütörtökön volt piac Cellben, ide jártak az asszonyok tojást, tejterméket, zöldséget eladni. Ezeket a fejükön lévő kosárban vitték.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsú: „A legények még Pilipócsra is!” (1) Leggyakrabban a szomszédos falvakba, de rokonokhoz távolabb is elmentek. Gyakran mentek: Kemenesmagasi (Szent Háromságkor), Szergény, Vönöck, Kemenesszentmárton, Csönge, Ostffyasszonyfa, Kerta, Vasegerszeg, Kemenesmihályfa (Szent Mihály utáni vasárnap), Boba – rokonhoz (Pünkösdkor), Nagyvázsony – rokonhoz (augusztus 20.)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Leginkább a katolikusok jártak. (A falu nagy része evangélikus.) Cellbe Mária nevenapjakor, Sümegre, Egyházashetyére. Jákfáról azt tartották, hogy a háborúba veszett családtagokkal ott tudnak beszélni.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Megvolt a munka a faluban, vidékre nem jártak. A lányok igen gyakran mentek szolgálni. Három uradalom volt, itt dolgoztak cselédek, zsellérek. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Zalából a „potyeszok” a Börzsönyiéknál (uradalom). Három uradalom volt: Radó, Börzsönyi, Dömölky (Deusch-ból magyarosították). Summások voltak. (3) Göcsejből jöttek: Bocfölde, Dömefölde, Csutorfölde nevű községekből. Lett is oda házasság. (4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Béres János ma is köt kosarat eladásra. (1,2,3,4)

c) szalmafonatú edényeket

Zsombort, kosarat is kötöttek.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

A férfiak kasza- kapanyelet, gráblát faragtak.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Kovács, bognár volt a faluban.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Piacon vették. (1) Cigányok hozták be a faluba lisztért, tojásért. (2) Tüskeváriak árulták a vásáron. (4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótos-tótok jártak a faluban, Bandi bácsi nevezetüre még emlékeznek (celli cigányember). Köszörűs Nemeskereszttúrról – esernyőt javított, ollót, kést élezett. Teknyős cigányok – sütőlapátot, melencét árultak. Tyukászok Csornáról. Zsidó disznó-, borgyukereskedők. Szegedi paprikások. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Celldömölk, Nemeskereszttúr, Csorna, Szeged

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótos-tót, köszörűs, teknyős cigányok, tyukászok, disznó-, borgyukereskedők, paprikások.

d) Mit árultak?

Sütőlapátot, melencét, paprikát.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Régen leginkább a saját határban volt szőlő. Ittenieknek Sághegyen. Mindkét eset szórványos. Saját határban viszont szinte minden családnak. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Mostanság (45 után) cellieknek, kemenesmihályfaiaknak, kemenesszentártoniaknak van szőleje ebben a határban.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Néhány éve tölt be a régi temető (ezt 1900 körül nyitották). Egy nagyon régi is van, itt már csak 1-2 ledőlt kő van, a terület füves, bokros. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nincs a falunak fogadott ünnepe. „Olyan csak a katolikusok csinálnak.” (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Egyes faboronát és kettes, hármas vasboronát használtak. (1,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel legtöbben. (1) 5-6 vetőgép volt a faluban. Kézzel többen. (4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A tehetősebb gazdáknak volt gépe. (3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mindhárom kaszafajtát ismerik. A b)-t hívják gráblás kaszának. A c) a leggyakoribb, legelterjedtebb. „Bogarat teszünk a kaszára.” (A kajmókot hívják bogárnak.) (1,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak kévekötőfát, de nem volt rajta lapos nyílás. A kötőfát a derekukra kötve hordják. (1,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévéből rakják a keresztet. (1,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe nem meghatározott számú kereszt vagy láb. 7-8 láb egy kepe, attól függ… 5-6 kereszt megy bele egy kepébe, attól függ… Keresztben tartották számon, hogy mennyi termett. (1,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2 méter. (1) 143 cm. (3) 150-160 cm. (4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2 gép volt a faluban. A munkásokat a gép tulajdonosa fogadta részért. (1,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,3,4) Az uradalmakban a II. világháború előtt is volt eleváter. (3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Köncöl Istvánéknál volt, másnál nem. (1) Börzsönyiéknél egyszer láttam. (3) 1 ember vetett. (4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 20-30-as években a legtöbben már eke után vetették. (1,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált füvet renden hagyták. Erős rendnél is megszáradt 3-4 nap alatt. Általában két napra rá forgatták először. Egyszer forgatták. Újabb 1-2 nap múlva lehetett petrencébe rakni. (1,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vellával. (1,3,4) (Általában volt pajta.) Bakszekéren a szalmát. (4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igavonó, igafölö (3,4)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg (1,3,4)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg, nyakszeg (1,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem gyűjtöttek. Az megesett, hogy ami háznál volt, azt összehúzták. (1,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Nem jellemző.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Tartóláncot használtak kizárólag. „Tartólánc nélkül nem lehet lovat befogni.” (1,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér gazdasági célra. Hosszú szekér. Lószekér igazából nincs, lókocsi volt és ökrösszekér. (3) A kocsit parádénak használták. Féderje volt és akár 1000 pengőbe is került. Szekérbe is fogtak lovat. (4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5 méter a hosszú szekér. (1,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánccal, hátul kötéllel. A kötél hossza 4-.5 m, duplán fogva használták. (1,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Majdnem minden lófogatnak volt saroglyája. Kicsit hajtott volt. (1,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Nem használtak kocsikast. 1-2 volt a faluban parádés szekerekbe, „amíg a muszkák el nem vitték”. (1,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

„Az elég baj volt, ha kellett. A „rendest” nem kellett.” Nem patkolták a vonómarhát, mert „nem mentek messze”. Olyan volt, hogy megigazították. Amelyiknek fúrt a lába, azt kellett patkolni. (1,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne, lónál: Csálide

b) terelik jobbra

Jobbra: Hii, lónál: Csálé

c) és balra

Balra: Hajsz, lónál: Nejde „Hihajsz, amerre akarsz.” (1,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne-ne-ne. Cocám ne-ne-ne. (1,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipipipi. Ne-ne-ne. Hija-hija. (1,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le (aztán a nevén). Nevén. (1,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tiló, tilaló, kendervágó. Gyararó (így hívják a gerebent.) (1,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az a) fajtát használták. (1,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Elkülönülő házcsoportok a cselédházakon kívül nem voltak. Nemesmajor, Börzsönyi-major, Dömölky-major. A Cseren régen élt 4 család és a juhász. (1,2,3,4)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Nem emlékeznek borona- és sövényfalu házakra. (1,2,3) Sövényfalu pince az volt még a Savanyú Jóska is járt benne. (3) Volt sövényház. Az apjától hallotta. Az 1910-es években bontották le az utolsókat. A házfalat befonták, aztán mórsárral csapkodták be, amihez villát használtak. (4) Tömés és vályogházak voltak. (1,2,3,4) A módosabbak kőből építkeztek.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Leszedték a szabadkéményt, aztán elbontották a bolthajtást, végül a kemencét. Lepadlásoltak. Cilinderkéményt raktak a falba süllyesztve. (Fele a falban, fele a konyha falából kiáll.) A 20-as években már zárt kéményeket építettek, a szabad kéményeket kezdték átalakítani. A 30-as években még volt szabadkémény. (2) (Édesapja ács volt.) Ebben a században már nem építettek szabadkéményt. (3,4) A szabadkémény a spájzban van, a fal mellett. (4) Ma is van három szabadkéményes ház a faluban.

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A leggyakrabban emlegetett ház olyan volt, amelyiknek két bejárata volt. Egyik a konyhába nyílt, innen lehetett a szobába jutni, a másik a kamrába (kamra). Tehát a kamrának külön bejárata volt, viszont a szobába már csak a konyháról lehetett bejutni. Való forma az, amikor minden helyiség külön bejárattal rendelkezik. Ilyenre is emlékszik (2,3) Ezek a tornácról nyíltak. A cselédházak kétlakásosak voltak. Elosztásuk: szoba + közös konyha a középütt lévő kemencével + szoba. Ezeknél a házaknál is mindenhelyiségnek külön bejárata volt. (1) 1901-be épült ház olyan volt, hogy zárt folyosóról nyílt minden ajtó. (4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Tömés házaknál is volt keresztmestergerenda. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1927-ben leégett a fél falu, ezután már nem építették be a rakott sparheltet. (1,2) A 20-as években már bontották el őket. (2) A 40-es években még volt néhány. (3,4) 1938-ban házat bontottak, az falsporhelt (rakott) volt. (3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A 30-40-es években már épültek „tömbházak”. (2) A 40-es évektől. (3,4) A 30-as évekig egysoros házakat építettek. (3) (Van ilyen még sok a faluban.) 1945 előtt nemigen épült ház. (4) Volt olyan udvar, ahol 8-10 ház is volt a sorban.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nemhogy kemencére, de cserépkályára sem emlékeznek. Cselédházaknál a sparheltet vitték be a szobába. (1,2) Öntött vaskályhával fűtöttek. (1,2,3,4) Kupás kályha is volt nagyon régen. (2) Hallotta, hogy volt cserépkályha régen. (4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A kemence szája kb. 50 cm magasan volt. (2,3,4) A tetejük három rétegű volt, hogy a befőttek át ne melegedjenek. (4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Téglalap alapú lábas pajták voltak, végei néha téglából, rendesen deszkázott falakkal. Mindkét oldalán volt ajtó a különálló pajtáknak. Ha a telek nagysága megengedte a telken keresztben épültek, egyébként hosszában. Hátul, a kertben helyezkedtek el. Gyakori volt a ház folytatásaként épült pajta is. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem emlékeznek. (2,3,4) Ilyen volt. (rajz) (1)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást!

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

[[Kategória:Nagypirit]

@@ 340. sor: / 340. sor: @@
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem emlékeznek. (2,3,4)
+Ilyen volt. (rajz) (1)
 ===3.12.===