Kehida

A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből

Adatlap

Adatfelvétel ideje:

1987. július

Adatközlők:

1. Horvát Ferencné Pál Mária, 1907. római katolikus

2. Leposa Jánosné Varga Mária, 1910. római katolikus

3. Horvát Ferenc, 1940. római katolikus

4. Beleki Ferenc, 1908. római katolikus

5. Bán Jánosné Szita Mária, 1933. Kallósd, római katolikus

Gyűjtötte:

Somi Anna

Wiki feldolgozás:

Nagy Krisztina

A település a Wikipedián:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kehidakust%C3%A1ny

weboldal:

http://www.kehidakustany.hu/



1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Régen a falu nem ezen a helyen volt. Pusztafalunak hívták és csak pár házból állt, melyek a mostani temető környékén voltak. A régi falu kápolnája még most is áll. (1,2,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Pap, Markó, Laposa, Német, Gál. (1,2,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem volt nagyobb arányú betelepülés. Más nemzetiségű csak egy zsidó család volt a faluban, ezeknek boltjuk és szőlejük volt. (1,2,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Csak mostanában költöznek el a fiatalok a városokba. Régen nem volt nagyobb arányú elköltözés. (1,2,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

„Ezek mind hasonlóak itt a környéken: Kallósd, Csány, Kustány.” A környékbeli falvakat tartják a magukéhoz hasonlónak. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Falujukat nem sorolják bele semmilyen tájegységbe, népcsoportba. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Erre a kérdésre így nem tudnak felelni, de a további kérdések során gyakran emlegetik Somogyot. (1,2,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Első helyen saját falujukat említik, a Deák kúria miatt. Csak ezután jön Hévíz (fürdő) és Keszthely (vásárok). (1,2,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak arról, hogy őket csúfolták volna valami miatt. A kallósdiakat csúfolták a következő mondókával: „Kallósdiak vagytok nagy kupában laktok, Fehér a fogatok, Talán meszet esztek, attól veszekesztek.” (4) Hogy miért csúfolták őket így, azt nem tudták megmondani. (1,2,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A falun belül és a környező falvakból (Kustány, Kallósd, Csány, Karmacs) házasodtak. Nem tudnak olyan faluról, amelyből nem lett volna szabad házasodni. (1,2,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Kehida március 26., valamikor szeptemberben. Szentgrót (állatvásár) havonta többször is. Egerszeg, Zalaapáti havonta.

b) Piacra:

Szentgrót csütörtökönként, Keszthely szerdánként.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A helyi búcsú március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén volt.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg Mária napján, Búcsúszentlászló fogolykiváltó búcsú, Máriazell. (1,2,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A helyi birtokokra jártak cselédnek. Néhány család járt summásnak Somogyba, Enyingre, Kustányba. (1,2,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Leginkább Somogyból jöttek summásnak, de gyakran a Matyóföldről is lejöttek idáig. (1,2,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Ezeket az eszközöket itt helyben készítették, de nem eladásra. Eladni legfeljebb a falun belül adták el azoknak, akik ezeket maguk elkészíteni nem tudták. (1,2,3,4,5)

a) kocsikasokat

Helyben készült saját használatra.

b) vesszőkosarakat

Helyben készült saját használatra.

c) szalmafonatú edényeket

Helyben készült saját használatra.

d) szövőbordát

Helyben készült saját használatra.

e) favillát

Helyben készült saját használatra.

f) fagereblyét

Helyben készült saját használatra.

g) faboronát

Helyben készült saját használatra.

h) egyebet?

Helyben készült saját használatra.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket vándorárusok hozták Sümegről. Vásárban csak ritkán vettek ilyen edényeket. (1,2,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Edényárusok és meszesek Sümegről. Jártak még edényfoltozók (drótostótok) és dinnyeárusok is. A vándorárusok a háború után kezdtek elmaradozni. Dinnyések még most is járnak. (1,2,4,5)

b) Honnan jöttek?

Sümegről, Szlovákiából.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Meszesek, drótostót, dinnyés.

d) Mit árultak?

Meszet, cserépedényt, dinnyét.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Csak házasság révén szerzett szőleik voltak más falvak határában. Ugyanígy más falubeliek is leginkább házasság és nem vásárlás útján jutottak itt szőlőhöz. (1,2,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Más falubeliek is leginkább házasság és nem vásárlás útján jutottak itt szőlőhöz. (1,2,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A mai temetőn kívül csak arról az avarkori temetőről tudnak, melyet Kehida és Kustány közös határában ástak ki 10-15 éve. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepe Sarlós Boldogasszony napján volt. Ennek okára nem tudtak magyarázatot adni. Emlékeztek még arra is, hogy Antal napján nem mentek ki a szőlőbe dolgozni. Erre se tudtak magyarázatot adni. (1,2,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Faboronából csak egyet használtak. Vasboronából (ún. levelesborona) kettőt-hármat is összekapcsoltak attól függően, hogy milyen és mekkora állati vonóerőt alkalmaztak. (1,2,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A többség kézzel vetett.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A 30-as években vették az első vetőgépet. A gépet a mosonmagyaróvári gépgyárban készítették. De ezután is gyakoribb volt a kézi vetés. (1,2,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Csak a gereblyés kaszacsapót ismerik. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Rozsból is és búzából is ugyanannyi kéve volt egy kereszt. A keresztbe rakott kévék száma 21 (4), és 18 (1,2,3,5) lehetett. A keresztekből külön nevű nagyobb egységeket nem raktak. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik és használják a kepe szót, jelentése: egy kereszt. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150 cm feletti. Általában 180 cm és 200 cm között váltakozott, de lehetett ennél rövidebb is. (1,2,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén a munkát kalákában végezték. Az etetőn és a gépészen kívül a többi munkás a szomszédok, rokonok közül került ki, aki aztán kölcsönösen segítették egymást. (1,2,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát leginkább villával hordták kazalba. Petrencét (két, egyik végén kihegezett 3-4 m hosszú rúd) inkább csak szénahordásnál használták. Más eszközöket a faluban erre a munkára nem használtak. (1,2,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Gazdánként változott, hogy vetette-e hajdinát. Azokon a portákon ez általános volt, a 30-as években kezdték abbahagyni a hajdina termesztését. (1,2,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Nem lett soha általános a burgonya barázdába vetése. Ma is inkább luggalják. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált szénát renden szárították. Ha a rend túl vastag volt, szétterítették. A rendet egyszer forgatták. Csak akkor volt szükség többszöri forgatásra, ha a széna megázott. Ekkor annyiszor forgatták, ahányszor megázott. (1,2,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A kazalból ölben vagy villával hordták be az istállóba a takarmányt. A szálastakarmány behordására más eszközt nem használtak. (1,2,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafőfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg, nyakszeg, igabészeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A falevelek használata portánként változott, de a többség csak akkor használta almozáshoz, ha nem volt elég szalma. Levelet nem szívesen használtak, mert azt csak éjjel, lopva lehetett hozni az uradalmi erdőből. (1,2,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

A falevelek használata portánként változott.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak tartóláncot. A mellékelt rajz szerinti harmadik típust ismerték, a többit nem. (1,2,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

A származásáról nem tudtak felvilágosítást adni.(1,2,4)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekérnek rövid, a kocsinak hosszú rúdszárnya volt. Az állat befogásához szekér esetén igát, kocsi esetén szügyellőt használtak. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A rövid szekér 2,5-3 m, a hosszú szekér 4-5 m hosszú volt. Használtak vendégoldalt is, de ez csak későbbi fejlemény, amely azonban általánossá vált. (1,2,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórudat elől lánccal, hátul kötéllel szorították le. A kötelet vagy csak simán átvetették a rúdon és két oldalt megkötötték, vagy pedig egyik oldalt belefűzték egy csigába, mely a szekér oldalához volt erősítve és a lapickával a kötelet megfeszítették. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A kocsi saroglyája rácsos és enyhén ívelt volt. A rács pálcái fémből voltak. A hátulsó saroglya magasabb volt. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Vesszőből készült szekérkast már nem tudtak mutatni. (1,2,4,5)

b) Használtak-e kettőt is?

Szekérkasból használtak kettőt is, ha a kocsin embereket szállítottak.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Vonómarhát nem patkoltak meg, csak a körmét vágták le néha. (1,2,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

Jobbra: Hi! Hide!

c) és balra

Haj! Hajde! (1,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne-ne, coca-ne! (1,2,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pípí, pizse-pizse! (1,2,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólították. (1,2,3,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt használtak: tilaló. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Állórokka. (1,2,3,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A faluhoz közel van Újhegy és Öreghegy. Régebben több család is lakott itt, de ma már lakatlan.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falunak nem volt mindig itt a helye. A mai temető környékén volt és Pusztafalu volt a neve. (1,2,4,5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Borona épületre csak présházra emlékeznek. Az utolsó vesszőfonatú lakóházat 1963-ban bontották le. (1,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A füstös kéményes házakat többnyire lebontották, vagy ha átalakították őket, a kéményt a fal mellé rakták. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Általában egy bejárata volt, de néha a kamrának is lehetett külön bejárata. (1,2,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A keresztmestergerendát nagyon széles épületeknél alkalmazták, de gombócfalú házaknál is megtalálható volt. (1,2,3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Legalább nyolcvan éve lett általános a rakott sparheltek alkalmazása. (1,2,3,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 50-es években lett általános a kockaházak építése. (1,2,3,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Ilyen házról nem tudnak. A szobát kályhával fűtötték. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét normál magasságú (50 cm) padkára építették. (1,2,4,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Csak a hosszú pajtát ismerik. Ennek részei: pajta, pajtafia, istálló. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Az edényt a fazékkiszedő villa két ága közé fogták. A fazékkiszedő villának külön neve nem volt. (1,2,3,5)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Tarlórépát csak gyalulva savanyítottak.(1,2,4,5)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát pedig szeletelve savanyítottak. (1,2,4,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése általánosan a 40-es években szűnt meg, de volt olyan család, ahol még 1960-ban is sütöttek kenyeret. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A faluban az a) és b) típusú kenyértartó volt használatos. (2,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak dongás vajköpülőt, de ennek füle nem volt. Általánosabb volt, hogy a vajat cserépedényben köpülték. (1,2,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A hajdinát a malomban koptatták. Hajdinatörő használatára nem emlékeznek. (1,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

A hajdina kását a következő módon csinálták: A lisztet megpirították, majd felöntötték vízzel és a végén zsírral meglocsolták. A kész kását édesen is fogyasztották. (2,4,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Sütöttek hosszú kalácsot, fonottat és fonatlant, kerek fonatlant és kifli alakút is. Ezeknek nem volt külön neve. (1,2,4,5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Amire csak vissza tudnak emlékezni, mindig ettek lecsót. Paprikából tettek bele többet és rizst és kolbászt is raktak bele. (1,2,4,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Mindig megették a nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra diós, lekváros, kakaós és mákos kalácsot tettek. (1,3,4,5)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Hordtak a férfiak bőgatyát.

b) Hány szélből készült?

Nem tudják pontosan megmondani, hogy hány szélből készült. (1,2,3,4)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A derékban rögzített szoknya és rékli viselete az 50-es években maradt el. (1,3,4,5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Otthon az asszonyok nem szőttek, ezt a munkát a takácsok végezték. (1,2,4,5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem lehet pontosan megmondani, hogy mikortól nem kötelező a fejkendő viselete. Általában még mindig hordják. (1,2,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az 50-es évekig általános volt, de azóta is sok házban ilyen az elrendezés, de már nem ez a jellemző. (1,2,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt tavasszal (Húsvét után) és ősszel tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nyáron semmiképpen nem tartottak esküvőt, mert sok volt a dolog. (1,2,4,5)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Vasárnap. (1,2,4,5)

b) 1930 körül:

Szombat. (1,2,4,5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Általában a lányos háznál, de volt olyan is, hogy mindkét háznál.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Ha mindkét háznál, akkor ebben az esetben mindkét helyen volt főétkezés. (1,2,4,5)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Manapság a lakodalmakat általában a kultúrházban vagy vendéglőben tartják. (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Régen a vendéghívogató (koszóri) hívta a vendégeket csütörtökön és szombaton. Vasárnap pedig a vőfélyek és a koszorús lányok hívogattok.

b) 1930 körül:

A jegyespár hívja meg a vendégeket. (1,2,3,4,5)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2,3,4,5)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

Nem volt ilyen szokás.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

Nem volt ilyen szokás.

d)Meddig élt ez a szokás?

Nem volt ilyen szokás.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A zenészeket a szomszéd községekből hozták. (1,2,3,4,5)

b) Milyen hangszereken játszottak?

Azelőtt a zenekar egy hegedűsből, egy bőgősből és egy cimbalmosból állt.

c) Hány főből állott a zenekar?

Három főből.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A harmonika használata a 30-as években volt általános.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Luca napján lucáztak.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Megkérdezték, hogy szabad-e kotyolni. Ha engedélyt kaptak, akkor ráültek a magukkal hozott szalmára és elmondták a lucázó verset. A szöveg elmondása után aszalt gyümölcsöt és pálinkát kaptak. A szövegeknek csak töredékeire emlékeznek. „Luca, Luca kity-koty, kity-koty Majd megvirrad majd reggel lesz… A kendtek disznajának olyan hosszú kolbásza legyen, Mint ide Budapest, Az egyik végét én rágom, A másikat a pajtásom Gelegenye kettő, száraz körte nem kő, Gelegenye három, a pálinkát várom.” (1,2,3,5)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

A karácsony előtti napokban regöltek a legények.

b) Meddig élt ez a szokás?

Nem tudják megmondani, hogy mióta nincsen.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

A legények.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Haj regö rajta Azt is megadhatta Adjon az Úristen ennek a gazdának Száz kicsi malacot Tíz kicsi ólacskát Egyik ólból kifusson, a másikba befusson Haj regö rajta.” (2)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Sosem voltak nagyobb számban öreglegények. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Ismeretesek voltak az X-el díszített tejesfazekak.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

Ezeket a sümegi fazekasok készítették. (1,2,4,5)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem ismerik ezt a szokást. (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon,

Nem ismerik ezt a szokást. (1,2,3,4,5)

b) miért,

Nem ismerik ezt a szokást. (1,2,3,4,5)

c) kik végezték?

Nem ismerik ezt a szokást. (1,2,3,4,5)

d) Meddig élt ez a szokás?

Nem ismerik ezt a szokást. (1,2,3,4,5)

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

n.a.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A gyerekek megajándékozásán kívül más szokásról nem tudnak. (1,2,3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A játék szereplőit nem tudták felsorolni. (1,2,3,4,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje Szent Vendel volt. (1,2,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Jön a Kankos, a róka, kéményseprő vagy cigány. (1,2,3,4,5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

A diódobálás szokását nem ismerik. Szenteste pározást játszottak dióval. (1,2,3,4)

b) Mikor, hol, miért?

A diódobálás szokását nem ismerik.

c) Írjuk le tömören a szokást!

A diódobálás szokását nem ismerik.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A holdban emberarcot láttak. (1,2,4,5)