Kám forrásának megtekintése


'''Adatlap'''

 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" 
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1987. április
|-
|'''Adatközlők:''' 
|(1.) Auer János, 1903. Szemenye, római katolikus, Kám, Ady E. u. 4.
|- 
|
|(2.) Légler István, 1902. római katolikus, Kám, Jókai u. 15.
|- 
|
|(3.) Molnár Júlia, 1894. római katolikus, Kám, Kisfaludy u. 7.
|- 
|
|(4.) Csizmadia János, 1919. római katolikus, Kám, Kossuth L. u. 49.
|- 
|
|(5.) Katona József, 1912. római katolikus, Kám, Kossuth L. u. 90.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Balogh Balázs
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Nagy Krisztina
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1m_(telep%C3%BCl%C3%A9s)
|-
| '''weboldal:''' 
|http://kamoldala.mindenkilapja.hu/
|}


----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,4,5)
Valamikor réges-régen egy mocsár volt ezen a területen, és itt bujkáltak az emberek az ellenség (török) elől. Ezek az emberek építettek aztán kunyhókat és kialakult a falu. (2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A megkérdezettek szerint egybehangzóan a Molnár, Légler, Csizmadia, Káldi és Szabó családok a tősgyökeresek Kámban. Ezek olyan régóta itt élnek, hogy egyáltalán nem tudják, hogy mikor települtek ebbe a faluba. (1,2,3,4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A faluban nem tudnak arról a megkérdezettek, hogy valaha valahonnan lett vola számottevő betelepülés. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek arra, hogy a faluból költöztek-e el valaha nagyobb számban az emberek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Az adatközlők szerint minden falu különbözik valamiben a másiktól. De az jellemző a környék falvaira, hogy mindet dolgos emberek lakják. (1,2,3,4,5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Erre a kérdésre nem kaptam érdemleges választ (csak pl. Magyarország, Vas megye, stb.). (1,2,3,4,5)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak tájegységeket és népcsoportokat felsorolni a megkérdezettek. (1,4,5)
Két adatközlő Kemenesaljáról tudott, ami Jánosháza felé van , arra született Berzsenyi Dániel. (2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nemeskolta falu híres volt régen a módos nemeseiről. (2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Kámot a környékbeliek „sároskám”-nak csúfolták, mert Kám volt a legsárosabb falu ezen a vidéken. Az itteniek meg „söprüs szemenyei”-nek csúfolták a Szemenyén élőket, mert abban a faluban régen söprűt készítettek. (2,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Jelentős mértékben házasodtak Újlakról és Szemenyéről kisebb mértékben Csipkerekről és Csehiről az itteniek. De a többi faluból is a környéken házasodtak egyen-ketten. Nem volt olyan falu, amelyikből valamilyen ok miatt soha sem házasodtak volna. (1,2,3,4,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmendre és Zalaegerszegre havonként el-el mentek vásárra, de évenként négyszer volt országos vásár Sümegen, Türjén, Hosszúperesztegen, Vasváron  és Rumban is, amikre szintén el-eljártak. Pontos dátumokra azonban nem emlékeznek.
====b) Piacra: ====
Hetipiacra szerdánként Vasvárra, hétfőnként pedig Sárvárra jártak a kámi emberek.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Kám falubúcsúja András napon van, a kámaiak Szemenyére október 20-án, Újlakra június 29-én, Csehibe Antal-napkor, Csipkerekre Anna-napkor jártak falubúcsúba.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáróhelyre Vasvárra augusztus 15-én és szeptember 12-én, Celldömölkre szeptember 12-én, Sümegre Jézus Szivekor, Búcsúszentlászlóra fogolykiváltókor mentek zarándokolni. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Az 1920-as 30-as években jelentős mértékben szegődtek el hat hónapra summásnak a kámiak Rumba, Bogátra, Gerelyére, Csajtára, Szarkaházára és még pár más községbe is, de ezekre már nem emlékeznek az informátorok. (1,2,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Kámba nem jártak más falvakból munkára soha. (1,2,3,4,5)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?====
A helybeliek nem készítettek ilyen eszközöket és szerszámokat soha eladásra. Ezeket általában a vásárokon szerezték be, ritkán vándorárusoktól. (1,2,3,4,5)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A megkérdezett nem tudta. (1,5)
Sümegen készített cserépedényeket használtak általában, amelyeket vándorárusok hoztak a faluba. (2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Kb. 1945-ig jártak „kaszások” Szentgotthárdról, akik kapát, kaszát árultak. Sümegről cserepesek jártak szintén 45-ig. Sümegről a meszesek a mai napig járnak. Drótosok és üvegesek (tótok) Trencsény megyéből jártak még a két világháború közti időszakig. Bosnyákok „valahonnan délről” jöttek az I. világháborúig és kést, ollót, borotvát, tükröt árultak. (1,2,3,4,5)
====b) Honnan jöttek? ====
Szentgotthárd, Sümeg, Trencsény megye.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Kaszások,cserepesek,meszesek, drótosok, üvegesek, bosnyákok.
====d) Mit árultak? ====
kapát, kaszát, cserépedényt, meszet, kést, ollót, borotvát, tükröt.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Azoknak a kámiaknak volt más falu határában szőlője, akik „ide-oda” nősültek, tehát nem falubelivel házasodtak. Jelentős mértékben volt kámi embereknek szőlője Egervölgyön, Baltaváron, Zalabéren és Szemenyén. (1,2,3,4,5)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Kámban is volt szőlője más falubelinek, aki ide házasodott. Nagyrészt csak is a fent említett falvakból kerülnek ki, de még Csipkerek, Csehi és Újlak említhető. (1,2,3,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A mai község határában csak 1 temető működik, de azt tudják, hogy réges-régen a templom körül is volt egy régi temető. (1,2,3,4,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Csontokat jelentős mértékben nem találtak a faluban. Azt viszont hallották, hogy Újlakon  találtak emberi csontokat jelentős mértékben . (1,2,3,4,5)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Marhavész ellen megfogadták március 30-át. (2,3,4,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A falu lakosságának kb. harmada használt a két világháború között egyáshoz erősítve 3 boronát a szántás elegyengetéséhez. Ezek S alakú vasboronák voltak, és ha összekapcsoltak belőle hármat, akkor „hármas levelű” boronának nevezték. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A két világháború között a kézi vetés volt az általános és a gépi vetés volt a ritka. (2,3,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés volt a ritka.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?===
Mindhárom típus ismeretes volt a faluban, olyan régóta, hogy nem tudja senki sem, hogy melyik típus az újabb keletű. Az általános a gereblyés kaszacsapó használata volt, de használtak villásat is, és hajmókot is. (2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, használtak olyan kévekötőfát, amelynek a vastagabb felén lapos nyílás volt a sarló számára. (2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Rozsból és búzából egyaránt 20 kéve volt egy kereszt, 10 kéve pedig egy láb. Meghatározatlan számú keresztet hagytak összekapcsolva a mezőn, ennek neve „kepe” volt. (2,3,4,5)
Az 1950-es évektől 30 kéve volt egy kereszt. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik a kepe szót. A mezőn meghatározatlan számú összekapcsolt keresztet hívják így. Ezt a kifejezést nem használják a termény mennyiségének a megjelölésére. (1,2,3,4,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Sajnos csak 1 db kézi csépet találtam a faluban, az 5. adatközlőét, amelynek nyélhossza 150 cm volt. A további adatközlők becslései szerint ennél inkább egy pár cm-el hosszabb volt a nyél. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén állandó „banda” járt a géppel. (2,3,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül a kicsépelt szalmát kizárólag „nyárssal” a) hordták kazalba. Sajnos kiderítetlen, hogy ez az eszköz honnan és mikor került a faluba. A nyársat egy ember vízszintesen tartotta és átszúrta a szalmán. Két földesúrt karó ellentartott, hogy ne csússzon arrább a szalmakupac. Ezután a nyársas a feje felett vitte a szalmát a kazalra. (2,3,4,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az 1950-es évek végén szűnt meg teljese a hajdina termelése. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Arra, hogy mikor kezdődött a burgonya eke utáni barázdába vetése, nem emlékeztek az adatközlők, de azt állították, hogy általánossá csak az 1930-as években vált ez az eljárás. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát a renden egyszer forgatták meg, utána „boglába” hordták. Állványt nem használtak soha a szárításhoz. (1,2,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból a napi száraztakarmányt villával, talicskával („bakszekérrel”),. Vagy nagyméretű kosárral („burittóval”) hordták az istállóba. Az általános azonban a „burittó” kosár volt. Használatuk időbeli tagolódására semmilyen emlék nincs. (1,2,3,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafa vagy vonója
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg vagy nyakszeg (1,2,3,4,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Sokan használtak almozáshoz falevelet. 
====c) Melyik évszakban?====
A „csalitot” ősszel gyűjtötték aszályos években különösen sokat. (2,3,4,5)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
1930 körül tartóláncot használtak a ló befogásánál. 
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A nyakló használata újkeletű és egészen ritka a II. világháború utáni időszaktól. (2,3,4,5)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek nevezték a teherhordásra használt általánosan marhával befogott szállítási alkalmatosságot. A kocsit mindig ló húzta, és személy szállítására használták kizárólagosan. (1,2,3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza kb. 400-500 cm között lehetett (becslések alapján). Pontosan senki se tudta emlékezetből megmondani a méretét. A nyújtott szekér használata volt mindig a kizárólagos a faluban. A vendégoldallal való szállítást csak látták más falubeleknél, de soha nem alkalmazták. (1,2,3,4,5)

===2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kizárólagosan csak kötéllel történt. Más eszközt nem használtak soha erre a célra. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Kámon az enyhén ívelt saroglya („srágli”) volt használatos. (1,2,3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A vesszőből készült szekérkas a b) ábrán látható típusú volt.  (2,3,4,5)
====b) Használtak-e kettőt is?====
Előfordult, hogy páran kettőt is használtak belőlük egyszerre, egy szekéren (elől-hátul). (2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen, szokták a vonómarhát patkolni, a tehenet is. Sokan patkoltatták „talpaltatták” őket, főleg tavasszal, de más évszakokban is előfordult. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

A fejőedény neve „zséter” volt. (2,3,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
Hikk!
====c) és balra====	
balra: Hakknejde!

Ismerik a „becce” szót, a kisborjút is így hívják, de összekacsolják sokszor mindegyik indító-terelő szóval. (1,2,3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca-ne! (1,2,3,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-pi vagy pi-pi-ne! (1,2,3,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát név szerint hívják, vagy Le! olykor Eszle! szavakkal. (1,2,3,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tilótípusú kendervágót használtak. (2,3,4,5)

===2.29.=== 

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A megkérdezettek szerint ferde rokkát használtak fonáshoz az asszonyok, amit csak „rokkának” neveztek. (1,2,3,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
Okát nem tudta adni, hogy most miért fekszik máshol a falu. (2)
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Különálló házcsoport vagy házcsoportok nem voltak  Kám határában. Kám mindig egy falu volt. Mindig a mostani helyén állt. (1,3,4,5)
Kám régen egy kicsit arrébb feküdt: „A Rába felől arrébb volt a falu.” (Nyugatabbra.) Ezt a régi öregektől hallotta állítólag. (2)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1945 és 1950 között bontották le az utolsó favázas sövényházat az adatközlők szerint. A boronaház egykori meglétére egy adatközlő sem emlékszik. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes házak füstvezetékét lepadlásolták és új zárt kéményt építettek vagy a falba, vagy a fal mellé. Mindkét eljárást alkalmazták. A régi szabadkémény padlástérben fennmaradt füstvezetékét később elbontották. Zárt kéményeket építenek az I. világháború óta. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakon 1 ajtó nyílt a szabadba, az „udvarra”, a konyhából. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
A megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. A meglévő, általam is látott házak gerendái is mind a ház hossztengelyével megegyező irányba feküdtek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata az 1900-as években vált általánossá. Az első rakott tűzhelyek építésére vonatkozó becslések a múlt század második felére gyanakodnak. (1,2,3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” elterjedése az 1950-es években történt. Ekkor teljesen általánossá is válik az évtized végére. 1935 óta nem építenek egysoros házat a faluban. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tud senki sem a faluban olyan házról, amelynek kívülfűtős kemencéje lett volna. (2,3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét normál magassságú c) 50-70 cm magas padkára építették. (2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Emlékeznek a torkos pajta egykori meglétére, de régen a legelterjedtebb, általános pajta háromosztatú volt, esetleg leeresztett oldaltoldással, ez volt a „pelvakutyó”. Ma is csak ilyen pajták állnak a faluban. (2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek, hogy használták régen a kiszedővillát. (1,4,5)
A legidősebb adatközlők szerint a villa egyik ágát akasztották a fazék fülébe a). (2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Emlékezetük szerit csak gyalulva savanyítottak káposztát és répát is. (1,2,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Két adatközlő szerint viszont savanyítottak egészben káposztát a két világháború között. (3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése általánosan az 1956 és 1959 közötti időszakban szűnt meg. (1,2,3,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A faluban a kétsoros b) típusú kenyértartó volt az általános. A megkérdezettek nem is láttak más típusút a faluban. (1,2,3,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak 1 db füllel ellátott vajköpülőt, ami fából készült és három darab  abroncs tartotta össze. Sajnos már egyetlen egy sincs a faluban a megkérdezettek szerint. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdina törők ütője áttört nyelű b) és forgórésznél keskenyített a) típusúak voltak a faluban. (2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Csak a legidősebb adatközlő emlékezett a hajdina „gánicára” amit liszttel sűrítve készítettek hagymás zsírral. (3)
Nem emlékeztek erre az étele. (1,2,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre fonott hosszúkás a) és fonott köralakú b) töltetlen kalácsokat készítettek. „Fonyott” vagy „puszta” kalácsoknak hívták ezeket. (2,3,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Csak a II. világháború  óta készítenek gyakrabban lecsót Kámon. Paprika volt a legtöbb benne, aztán a krumpli és a hagyma meg a paradicsom csak pár szem volt benne. (1,2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Emberemlékezet óta fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot. (1,4)
Az idősebben csak a II. világháború utáni időszaktól kezdve eszik, de még most se nagyon szívesen. (2,3,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi ünnepi asztalra mákos és diós kalácsot vagy lekváros kuglófot tettek. (2,3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

Igen, régen viseltek széles gatyát felsőruhaként ünnepre a férfiak, kb. az 1920-as évekig. Azt viszont már egy adatközlő sem tudta megmondani, hogy hány szélből készültek ezek a gatyák. (2,3,4,5)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A II. világháborúig viseltek derékban rögzített szoknyát az asszonyok túlnyomórészt. Egy-két asszony a legidősebbek közül még ma is ilyet visel. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Igen, 1925-ig volt olyan asszony a faluban, aki vásznat is szőtt, nem csak fonalat font. (2,3,4,5)
A legidősebb asszony emlékezete szerint régebben még több asszony foglalkozott szövéssel (századforduló táján). (3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Bár arra nem emlékeztek a megkérdezettek, hogy megszólták volna azt az asszonyt, aki fejkendő nélkül ment ki az utcára, de visszaemlékezésük szerint az 1960-as évekig nem ment ki mégse födetlen fővel egy asszony sem az udvaron kívülre. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A lakószobában az ágyak párhuzamos egymás mellé való elhelyezése az 1960-as évekig volt általános szokás. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.=== 

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Télen, farsangkor tartották a legtöbb esküvőt.  (1,2,3,4,5)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjti időszakban soha nem tartottak esküvőt. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ==== 
1910 körül a vasárnap
====b) 1960 körül: ====
1960 körül vasárnap vagy szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. === 

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat mindig a lányos háznál tartották. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Itt egy főétkezés volt: a vacsora. 
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A lakodalmat még az esetek egyharmadában otthon, a lányos háznál tartják. 
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1980 körül a lakodalmat még az esetek egyharmadában otthon, a lányos háznál tartják a vacsora a főétkezés (lsd. IV.3.). A többség azonban már étteremben tartja a lakodalmat, ahol szintén a vacsora az egyetlen főétkezés. A lakodalom nem otthon való tartásának a szokása kb. 15 éve kezdődött el. (1,2,3,4,5)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vendéghívogató hívta meg a vendégeket kb. 1-2 héttel a lakodalom előtt egyszer.
====b) 1980 körül: ====
1980 körül már 1 hónappal az esküvő előtt a postai meghívót szétküldi az ifjú jegyespár. A szorosabb baráti kört és a rokonokat viszont a jegyespár személyesen hívja meg. (1,2,3,4,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt soha a lakodalom során szándékolt tányértörés vagy egyéb cseréptörés. (1,2,3,4,5)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === 

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Általában Rumból, vagy Meggyeskovácsiból, ritkán Vasvárról hozták a cigányzenét játszó zenészeket.(1,2,3,4,5)
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
1 cimbalmos, 1 prímás, 1 kontrás, 1 sípos.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar általában öt zenészből állt
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A gombosharmonika 1925-47-ig fordult elő, a tangó harmonika pedig 1958-tól másfél évtizedig fordult elő hébe-hóba, ritkán. Az 1970-es évek közepétől egyre gyakoribb a pop zene. (1,2,3,4,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án hajnalban.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
December 13-án hajnalban lucáztak a legények. Szalmacsutakra térdepeltek és úgy adták elő mondókájukat. Mikor végeztek, szétszórták a szalmát, hogy a tyúkoknak legyen mire tojniuk. A kötött szövegre végig senki sem emlékezett, a több adatközlő által elmondott töredékeket írom le ide:
„Luca, Luca kity-koty
Tojjanak a tyikjuk, lúdjuk
Jól ülősek legyenek
Annyi csirkéjük legyen
Mint égen a csillag
Olyan hosszú kolbászuk legyen
Hogy az egyik faluvégtől a másikig érjen
Annyi zsírjuk legyen
Mint a kútban a víz.
Olyan vastag szalonnája legyen
Mint a mestergerenda
Ha nem adnak pálinkát
Levágom a gerendát
Kendtek lányának akkora csöcse legyen
Mint a kemence szája
Úgy álljon a balta nyele a hegyibe’
Mint a tököm a helibe’.”
Ha nem engedte be valaki a lucázókat, akkor a lucázók bekiabáltak:
„Egy csibéje legyen, az is vak legyen!” (1,2,3,4,5)

===4.9. Regölés === 

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
István napon regöltek a legények.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A szokás kb. 1940-es évekig élt. 
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Sajnos a kötött szövegből szinte semmire sem emlékeztek a megkérdezettek. (1,2,3,4,5)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Az öreglegények száma nem haladja meg az 1 %-ot, mert 2-3 öreglegénynél több soha nem volt a faluban az informátorok szerint. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen. 
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Sümegről vándorárusok hoztak, és Oszkóról és Őriszentpéterről a vásárokon keresztül jutott 3 db X-el ellátott tejesfazék Kámba. (2,3,4,5)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
December 24-én éjszaka.
=====b) miért, =====
A duhaj legények „ágseprüket” gyújtottak meg december 24-én éjszaka és azokkal sétáltak a falu utcáin. (1,2,3,4,5)
=====c) kik végezték? =====
Duhaj legények.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Kb. 1960-ig élt az a szokás.


====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

December 6-án szokás volt a kipucolt cipőt az ablakba tenni és abba kaptak a gyerekek apró ajándékokat. Volt egészen régen 1930 körül alakoskodás is, de a kellékek közül csak a láncos botra, a ragasztott kenderszakállra és a kifordított kabátra emlékeznek az adatközlők. (2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemezés szereplői gyerekek voltak annyian, ahányan összegyűltek (4-10 gyerek). Pásztorok és angyalok voltak. A legidősebb pásztor volt az „öregpásztor”. Szokás volt még január 6-án Vízkeresztkor a háromkirályozás is. (1,2,3,4,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel volt a marhák védőszentje, de minden állaté Szent Vendel a megkérdezettek szerint. (1,2,3,4,5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Erre a kérdésre érdemleges választ nem kaptam. Az adatközlők szerint vagy nem ijesztgették a gyerekeket, vagy a csendőrrel és a kéményseprővel riogatták őket. (1,2,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

Nem volt soha szokás a diódobálás. (2,3,4,5)

====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást!====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a Holdban egy fátvágó embert láttak. (1,2,3,4)
Egy fejalak van a Holdban. (5)


[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Alsóújlak]]
[[Kategória:Bérbaltavár]
[[Kategória:Bogát]]
[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
[[Kategória:Celldömölk]]
[[Kategória:Csehi]]
[[Kategória:Csipkerek]]
[[Kategória:Egervölgy]]
[[Kategória:Hosszúpereszteg]]
[[Kategória:Jánosháza]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Meggyeskovácsi]]
[[Kategória:Nemeskolta]]
[[Kategória:Rum]]
[[Kategória:Oszkó]]
[[Kategória:Őriszentpéter]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Szemenye]]
[[Kategória:Szentgotthárd]]
[[Kategória:Türje]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Zalabér]]
[[Kategória:Zalaegerszeg]]
[[Kategória:Zarkaháza]]
[[Kategória:Rumi zenészek]]
[[Kategória:Meggyeskovácsi zenészek]]
[[Kategória:Vasvári zenészek]]