Káld forrásának megtekintése


'''Adatlap'''

 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" 
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1988. július
|-
|'''Adatközlők:''' 
|(1.) Balogh István
|- 
|
|(2.) Balogh Istvánné
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Komálovics Zoltán, Lengyel Ágnes
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Nagy Krisztina
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1ld
|-
| '''weboldal:''' 
|http://www.kald.hu/hu/bemutatkozas
|}


----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Kérdésre nincs válasz.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Balogh, Szabó, Sali. (1)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Betelepülésről nem tudnak. (1)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el. (1)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Hasonló község: Sitke. (1)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartozik bele tájegységbe. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak tájegységről. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres községről nem tudnak. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Káld csúfnevei: kékgatyás, ferdekalapos. (1)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Átházasodás volt, szélrózsa minden irányából. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Hosszúpereszteg, Celldömölk
====b) Piacra: ====
Jánosháza, Celldömölk, Sárvár
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Szőny, Vasvár, Celldömölk (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Innen nem jártak munkába. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Vendiek szoktak ide jönni summás munkára. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Eladásra nem készítettek kosarat, edényeket… csak helyi szükségletre. (1)
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket vándorárusok hoztak (Tüskevárról, Őriszentpéter vidékről). (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Vándorárusok: drótosok, tót üvegesek, házalók. (1)
====b) Honnan jöttek? ====
n.a.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Drótosok, tót üvegesek, házalók.
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Gérce, Kisoszlyó határában vannak ittenieknek szőlői. (1)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Káld határában másnak nincs. (1)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
2 temető van: evangélikus, katolikus, a zsidó temető megszűnt. 1820 előtt volt egy másik temető, kerültek elő emberi csontok (templom, iskola körül). (1)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
1820 előtt volt egy másik temető, kerültek elő emberi csontok (templom, iskola körül).

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnep: szent kereszt felmagasztosulása (adományozott birtok emlékére). (1,2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Igen, használtak 2-3 boronát szántásnál, általánosan. (2)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Két világháború között lassan elterjedt a gépi vetés. (1,2)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?===
A hajmókot általánosan használták. (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Kévekötőfát használtak. (1,2)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
10 kéve = 1 kereszt, 20 kéve = 1 kepe. 10 vagy 15 kéve egy keresztben. Számítási alap 20 kéve. (2)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
n.a.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Csép nyele: 155 cm felett. (2)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Cséplésnél állandó csapat járt, csak háborúban volt kaláka, amikor kevés volt a munkaerő. (2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát a) nyárssal hordták kazalba. (2)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
n.a.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Burgonya eke utáni vetése az 1930-as években kezdődött. (2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A fonnyadó füvet villával forgatták, gyűjtés kézzel, állványt nem használtak. (2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Napi száraztakarmányt bakszekéren hordták be, vagy vonyogóval. (2)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
n.a.
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (2)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Almozáshoz sokan használták a fák leveleit. (2)
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
1930 körül a ló befogásánál használtak szügyre erősített tartóláncot. (1)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: négykerekű, durva faragvány, lóval húzatták, munkavégzésre használták.
Kocsi: személyeket szállító jármű, rácsos, festett, malomba, piacra, vásárra, rokonokhoz mentek ezzel látogatni. (2)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Szálastakarmányt szállító szekér 4-5 m. (2)

===2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Nyomórúd leszorítása: lánccal, hátulja rudazókötéllel. (2)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája: enyhén ívelt. (2)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Használtak szekérkast, kettőt is. (rajz) (1,2)
====b) Használtak-e kettőt is?====
Igen.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Vonómarhát szoktak patkoltatni, tavasztól-őszig (első lábakon a külső körmöket szokták). (2)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ha! Ne!
====b) terelik jobbra ====
n.a.
====c) és balra====
Heszt!	

Becce: kisborjú (2)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne! Coca ne! (2)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi! Tyutyu! (2)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Eszte! (2)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kender, len töréséhez tilót és gerebent használtak. (2)

===2.29.=== 

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Álló rokkát használtak. (2)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Elkülnülő házcsoport: 1945 előtt: Pusztalánc (25 család), szitamajor (10 csaád), Józsefmajor (2 család), Kőrösmajor, Sósmajor. A község törökök alatt jött erre a helyre. (2)
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Két település volt: Felső Káld (vitézteleki rész) és Alsó Káld (Lánci út). (2)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1942-ben bontották le az utolsó boronaházat, ún. Balogh-házat. (2)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Már az 1900-as évek elejétől zárt kéményű házakat építenek. Kéményt általában a falba helyezik. (1,2)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Kijárat egy volt a szabadba. Minden helyiségnek külön a tornácra volt kijárata a nyitott konyhák idején. (2)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===

Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott sparhelt a századfordulón lett általános. (2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kockaházak építése a 70-es években lett általános. (1,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Ilyen házról nem tudnak. (2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét kb. 30-40 cm-es alapra építették. (2)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Pajták elterjedt típusa: téglala alaprajzú, első, hátsó kapuval (6x5 m-es) keresztüljárással. (3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Fazékkiszedő villát nem használtak, ronggyal emelték le a fazekat. (2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak másodlagosan, itt inkább a vörösrépát és a fehérrépát savanyították. (2)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Tarlórépát, káposztát is savanyítottak.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Házikenyér sütése a II. világháború után szűnt meg. (1,2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Használt kenyértartók: b) és c). (1,2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott vajköpülőt. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdinatörőt nem használtak. (1,2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából csak az I. világháború után készítettek kását, rövid ideig. Búzalisztet pirítottak, forró vízzel fölengedték, zsírral megöntözték: gánica vagy sterc volt ez. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
3 ágú fonott kalácsot és köralakú (kugli, kuglóf) töltetlen kalácsot sütöttek. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A 40-es évektől fogyasztanak lecsót. Benne legtöbb a paprika (kb. ¾), paradicsom a többi, kevés hagyma. (1)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A 40-es évektől fogyasztanak nyersen paprikát, paradicsomot. (1)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonykor diós és mákos kalácsot sütöttek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Széles gatyát ünnepre viseltek, 7 szélből készült. (2)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Asszonyok szoknyát blúzzal most is hordanak. (1,2)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok vásznat nem szőttek. (2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Fejkendő viselete 40-es évekig kötelező volt. (2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Két ágy egymás mellé helyezése most is szokás. (1)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.=== 

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Esküvő általában farsangon, májusban, ősszel és nagy ünnepeken volt.  (1)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön nem tartottak.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ==== 
Esküvők napja: 1910 körül vasárnap,  (2,3)
====b) 1960 körül: ====
1960 körül szombat.

===4.3. === 

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Lakodalom általában lányos háznál volt, kivételesen fiús háznál. 
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Ozsonna általában a vőlegénynél, vacsora a lányos háznál. (1)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Meghívást itt mindig a fiatal pár végezte, 1 hónappal a lakodalom előtt. (1)
====b) 1980 körül: ====
Meghívást itt mindig a fiatal pár végezte, 1 hónappal a lakodalom előtt. (1)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékolt tányértörés nem volt. (1)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === 

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zenészek általában Gércéről jöttek (vonószenekar.  (1)
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
n.a.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika itt nem volt.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Lucázás szokás volt, csak gyerekek (5-10 évesek) csinálták. „Szabad-e lucázni?” Elutasításkor: „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen!” Bebocsátáskor: „Annyi csibéjük legyen, mint égen a csillag! Annyi tojásuk legyen, mint földön a …”
„Luca, Luca kitty-kotty, ma van Luca napja.” (1)

===4.9. Regölés === 

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
n.a.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Regölés régóta nincs. (1)
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Néhány öreglegény volt a faluban. (1)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
X jeles tejesfazék nem ismeretes. (1)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
Tűzgyújtás nem volt. (1)
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
Tűzgyújtás nem volt. (1)
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napi szokás: beöltöznek a fiatalaemberek, fiúk. Álarcok, lánc, bot. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezés szereplői: 2-3 pásztor, angyalok, 3 királyok, Mária a kisjézussal. (1,2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Állatok védőszentje: Szent Vendel. (1)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Gyerekek ijesztgetése: kivájt tökkel, Mikulással. (1)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt. (1)
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást!====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Újholdkor: a szakállas ember álla igen előre áll. Fő szél fújta meg az állát, nem lesz eső 2-3 hétig (északi szél). (1)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Celldömölk]]
[[Kategória:Gérce]]
[[Kategória:Hosszúpereszteg]]
[[Kategória:Jánosháza]]
[[Kategória:Kisoszlyó]]
[[Kategória:Őriszentpéter]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Sitke]]
[[Kategória:Szőny]]
[[Kategória:Tüskevár]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Gércei zenészek]]