Hosszúpereszteg

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. december
Adatközlők:	(1.) Gyalog Lászlóné Kercza Erzsébet, 1935. Hosszúpereszteg, Lenin u. 14.
	(2.) Gyalog László, 1927. Hosszúpereszteg, Lenin u. 14.
	(3.) Gyalog László, 1959. Hosszúpereszteg, Lenin u. 14.
	(4.) Kercza Jánosné Molnár Anna, 1902. Hosszúpereszteg, Árpád u. 9.
	(5.) Kercza László, 1927. Hosszúpereszteg, Árpád u. 9.
	(6.) Kercza Lászlóné, 1933. Hosszúpereszteg, Árpád u. 9.
	(7.) Holler István, 1935. Hosszúpereszteg, Árpád u. 50.
	(8.) Jagodics László, 1927. Hosszúpereszteg, Ady E. u. 24.
	(9.) Jagodics Dezsőné Kovács Mária, 1931. Hosszúpereszteg, Ady E. u. 24.
	(10.) Németh Áron, 1906. Hosszúpereszteg, Árpád u. 20.
	(11.) Németh Áronné, 1922. Hosszúpereszteg, Árpád u. 20.
	(12.) Dénes Ottó, 1934. Hosszúpereszteg, Hunyadi u. 4.
	(13.) Molnár Imre, 1931. Hosszúpereszteg, Árpád u. 72.
Gyűjtötte:	Hajba Sándor
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Hossz%C3%BApereszteg
weboldal:	http://www.hosszupereszteg.hu/hu/koszonto

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nagyon régi település. (1,13) Valószínű, hogy kisnemesi családok lakták, uradalma, földesúra nem ismert. (3) A falu egy kisebb dombháton húzódik észak-déli irányban, amit a Godó vagy Kodó patak völgye szakít meg. Ószeg, Főszeg vagy Alsófalu, Felsőfalura. A Fölsőfalu egy részét Vaspörnek vagy Szenyegetőnek (szénégető) is nevezik. (1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13) A templom mellett régen bencés kolostor állt, állítólag a törökök rombolták le. (3,5,10,13)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Bencze, Benkő, Kovás, Kardos, Farkas, Karáth, Bödör, Németh, Horváth, Varga, Kercza, Iván, Oszkó, Sebestyén, Vass, Zrinyi, Birkás, Nagy, Molnár, Dénes, Marton családok. (1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A közeli majorok cselédsége települt be 1945 után. Dénesdi major, Tacskánd, Kisgécseny, Nagygécseny. E majorok megszűntek. Az így betelepült családok: Kovács, Cséve, Horváth, Németh, Teket, Marton és Vincze családok. Erdélyből az I. világháború után költözött ide a magyar Beer-család. (2,5,8,12)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Jelentős elvándorlás volt az 1910-es évek elején Zala megyébe, Nagylengyel és Rám községekbe. Kb. 10-15 család települt át Karát, Benkő, Oszterbauer, Fekete, Rajki, Sebestyén, Tóth és más családok. Amerikába a század első éveiben és a 20-as években. Kb. 8-10-en. 1956-ban nyugatra ment kb. 10-12 fiatal kalandvágyból. Volt, aki visszajött. (3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A népszokások hasonló Bögötén és Vashosszúfaluban, de a peresztegiek szorgalmasabbak, itt nincsenek kispadok a házak előtt. (1,5,9,11) Mindhárom faluban a pajták általában merőlegesen lezárják az udvart. (1,3,5,8,13) A Somogy megyei Szulok községben is hasonló a pajták elhelyezése, csak azok nagy dohánypajták. (5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Inkább a Hegyháthoz, mint a Kemenesháthoz, vagy Kemenesaljához. (3) Hegyhát, mert most is a Hegyháti program szerint kapja a TSZ a támogatást. (5) „Talán Kemenesalja, mert oda húzódunk.” (7) A Hegyhát és a Kemenesalja között van.” (8,9,12) Magyar és katolikus. (4,6,10,11)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hosszúpereszteg, Bögöte, Vashosszúfalutól keletre Kemenesalja, nyugatra a Hegyhát található. (5,8,9,12)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Jánosháza nevezetes piacozó hely. (3) Bögötén az 1910-es években szocialista iskola működött. Az iskola falán emléktábla jelzi ezt. (3,4,5,6,10,11)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A peresztegiek „bencék”, a régen itt élt bencés szerzetesekről. A káldiak „büszke szegények”, „úri kódisok”, mert fölvágósok. A vashosszúfalusiak állítólag Erdélyből jöttek valamikor. Ők a „kantyók” vagy „besenyők”, eltérő nyelvjárásuk miatt: hosszifalusiak. (3,6,10,11) A bögöteiek „kobakok, sobakos, bögötei kobakok, mitű fáj a fogatok?” (3,7,10) A jánosháziak riszák. Az egervölgyiek „Szegin nimetfalusiak gyüttek aratást vállanyi és a gazdag egervölgyiek mentek haza.” (3,10,11) „Szemenyében a krumpliszedéshez kalapácsot kell vinni, hogy a krumplit megkülönböztessék a kavicstól.” (5,7,13) A zalaerdődiek „nyavaládiak”, „cserebósak”. Valamikor egy zsidó kereskedő család összegyűjtötte a zalaerdődiekkel a zsírosgubacsot. De más többet adott érte, s annak adták. Másik tavasszal kérte a kereskedő, hogy gyűjtsenek neki cserebogarat. Gyűjtöttek is, sokat, de nem ment érte. Amikor üzentek neki, azt üzente vissza: „Adják oda annak, aki elvitte a zsirosgubacsot!” (10,11)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Vashosszúfaluból jelentősen. Szórványosan Zalából is meg szomszéd falvakból, Szemenyéből, Bejcgyertyánosból, Csehiből, Mikosszéplakról, Bögötéről és Egervölgyről. Káld, Duka, Keléd és Jánosházáról nem. (3,5,6)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Hosszúpereszteg március, május és ősszel, Jánosháza havonta egyszer, Csipkerek Péter-Pálkor, Vásárosmiske Katalinkor, Zalaegerszeg, Türje.

b) Piacra:

Jánosháza minden szerdán.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Bögöte Péter-Pálkor, június 29., Vashosszúfalu Szent Vendelkor, október 20., Káld Péter-Pálkor, Jánosháza Szent Vendelkor, Csipkerek Szent Annakor, július 26., Oszkó Szent Györgykor, április 24.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölkre fogadott búcsújárás gyalog, proseccióval szeptember 12-én Mária nevenapján, dögvész miatt fogadott búcsú. Vasvárra Nagyboldogasszonykor proseccióval augusztus 15-én, Búcsúszentlászlóra szeptember 26-án és Sümegre. (1,3,4,6)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Aratni, csépelni sokan jártak a környező majorokba Kelédre, Endrédre, Bögötére, Peresztegtacskándra. Hat hónapos summásmunkára is, kevesebben. Heves megyében is voltak cukorrépa betakarításra nem sokan. És a helyi nagygazdáknál is dolgoztak. (2,5,7,9,12) Szolgálóleánynak Pestre, nem nagy számban. (1,6,9,11) A TSZ alakulása után sokan mentek el városokba iparba, vagy a Balaton mellé szőlőmunkára. (2,5,7,8,12)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Egervölgyből, Szemenyéből részes munkára a gazdagabb emberekhez, sőt őrzőgyerekek is, elég sokan. (2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Helybeliek eladásra nem, csak házi használatra.

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Teknőket, fagereblyét és egyéb faszerszámokat Vashosszúfaluból Kalányos Miska bácsitól (cigány Miska) vásároltak. (1,2,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskeváron régi fazekas család által készített cserépedényeket a jánosházi vásáron. (1,2,4,6)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Teknőket, faszerszámokat Kalányos Miska bácsitól, Vashosszúfaluból hozta. Tikászok Sopron környékéről nagy igás lovakkal. Nagy hordókba pelyva közé rakták a tojást. Tikász járt még Csipkerekből, Sermon nevű, és a Vincze Jánosházáról. Borjúkereskedő Kolmon Sárvárról. Paprikások az Alföldről. Köszörűsök Tóni köszörűs Rábahídvégről. Kályhareperálók, esernyőjavítók. 1950 óta ezek közül ritkán jött valaki. Meszesek Sümegről jártak lószekérrel, ma teherautóval járnak. Tűzkő- és szaharinárus Zömbik bácsi járt Csehimindszentről. (1,2,4,6)

b) Honnan jöttek?

Vashosszúfalu, Sopron környéke, Csipkerek, Jánosháza, Sárvár, Alföld, Rábahídvég, Sümeg, Csehimindszent.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Tikászok, borjúkereskedő, paprikás, köszörűs, kályhareperáló, esernyőjavító, meszesek, tűzkő és szaharinárus.

d) Mit árultak?

Teknőket, faszerszámokat, paprikát, meszet, tűzkövet, szaharint.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Helybelieknek máshol nem volt. A községnek 360 kat.hold a hegy (zártkert) területe, amely mindenkor, mindenkinek adott munkát (Felsőhegy, Alsóhegy, egyik része Csalihegy és a Kecskehegy). (1,2,3,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Régebben 8-10 vashosszúfalusinak volt itt szőleje, házasság révén örökölték. Mostanában egyre több városi vagy vidéki vásárol szőlőhegyet elsősorban hétvégi pihenés céljából. Szombathelyiek, sárváriak, körmendiemk, tanakajdiak, stb. az új tulajdonosok. Számuk ma már jelentős. (1,2,3,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Legősibb a templom körüli volt. Ma már csak egy nagykereszt van ott. Alsótemető a dombon. Most is temetkeznek ide. Felsőtemető. Oda is temetkeznek. Az alsófalusi temetőhöz zsidótemető is tartozott. (2,3,4,6)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A kiscelli búcsújárás volt fogadott ünnepük (szeptember 12-én Mária neve napján, gyalog történt a búcsújárás, proseccióval). Nagyon régen dögvész pusztított, azért a fogadalom. (1,2,4,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kezdetben csak a régi típusú, favázas boronák voltak. Ezeket a 30-as években váltották fel a Varga Jenő helybeli kovácsmester által készített háromszög alakú egylevelű vasborona, amelynek használata a 40-es évekre már általánossá vált. 2-3 levelű, gyári vasboronát kevesen használtak, a környező uradalmakban volt általánosan használt. (2,5,7,10,11,12)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között még a kézi vetés volt az általános. Az évtized végén a szegényebb gazdáknak nem jutott vetőgépre, így ők továbbra is kézzel vetettek. (2,5,7,10,11,12)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A 30-as évek elején már volt 10-12 vetőgép is. Az évtized végén a nagygazdáknál már általánossá vált a gépi vetés,

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Általánosan régóta a gereblyéset. (2,4,5,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak, de volt fúrt lyukú is, hogy fel lehessen kötni, el ne vesszen. Szilvafából készültek. (1,2,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Húsz évét. 2-6 kereszt összekapcsolva kepe. Villámcsapás elleni védekezésből nem kapcsoltak össze többet. (2,4,5) Lábban is számoltak. Egy láb 10 kéve, két láb 20 kéve és egy kereszt. (7,10,11)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Több kereszt alkot egy kepét. Termésmennyiséget nem határoz meg. Annak meghatározására a kereszt szolgál. (1,2,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A megmért csépnyél 138 cm volt. Tulajdonosa alacsony ember. A leghosszabb – állítják – kb. 180 cm. (2,3,5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó cséplőcsapata volt mindegyik cséplőgépnek, pedig nyaranta 4 cséplőgép dolgozott. Csak munkáshiány (megbetegedés) vagy rendkívüli diőben (háború alatt) volt segítséggel a cséplés. (2,4,5,6)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Csak nyárssal. Már a járgányos cséplés idején is, az I. világháború előtti időben is. A házaknál csépeltek, közös szérűskert nem volt. (1,2,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek. (2,4) A kulákoknak kötelezővé tették a termesztését. A TSZ is termelt, de nem volt gazdaságos, így hát abbahagyták, mihelyst tehették. (2,5,6)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Kezdete a 30-as évek elején volt, a 40-es évek elején már általánossá vált. 1960 óta traktorral húzatják ki a sorokat, s abba kézzel rakják a krumplit, majd betakarják hátolóval. (2,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták a rétet, majd vasvillával szétterítették a füvet, szükség szerint forgatták, kétszer, háromszor míg meg nem száradt. (Esetleg, hogy a tápérték, a minőség megmaradjon, renden száradt.) Ha megszáradt, baglába rakták, ha nem volt teljesen száraz, petrencéket raktak. Ezeket másnap újból el kellett teregetni, esetleg megforgatva szárítani. Gyűjtéshez fagereblyét és favillát használtak. Szárító állványt nem használtak. A szomszédos Vashosszúfaluban használtak állványt, sőt most is használnak. (1,2,4,5,6)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nagykosárban, etetőruhában, villával, sőt burittóban is. Mind régi eszköz, vegyesen használják ma is. Bakszekéren inkább a zöldtakarmányt hordták be, és a trágyát tolták ki. (2,3,4,5,13)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

vonószeg, nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen,

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Sokan.

c) Melyik évszakban?

A szőlőhegyről a cseresznyecsaritot, a magán és a közös erdőből a cser- és a tölgyfacsaritot hordták késő ősszel, télen, sőt kora tavasszal is (1,2,4,5,6) (Csarit: lehullott, száraz falevél.)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Volt nyakra erősített is, valamint szügyre erősített is. Az utóbbi volt a régibb, a ház elterjedtebb. Nyakló később terjedt, s kevesen használták. Komét (iga) nem volt. (2,4,5,6)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre erősített volt a régibb.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Teherhordásra szolgált a szekér. A kocsi pedig ünnepi alkalmakra, parádéra, lakodalmakra, vásárokra. Ellentét: lovaskocsi, tehénszekér, lószekér. (1,3,4,5,6)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

480 cm a leghosszabb. (3) Vendégoldalt csak a TSZ alakulása után használtak, de nem terjedt el. (1,3,4,5,6)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Általában rudazókötéllel. Néhányan csigával is. Mindkét felső oldal végén volt egy-egy vaspánt. Azt kötötte össze egy többször átfúrt is, amellyel a kötelet szorosra húzták két fa segítségével. (1,3,5,6,13)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Saroglya itt srág. Használata általános, ma is. Lovaskocsiknál, lószekereknél elől is, hátul is volt. Elől alacsonyabb, enyhén ívelt. Tehénszekéren is használták, de csak hátul, elől nem. Kukorica, krumpli, répa szállításakor subert használtak elől-hátul deszkásszekéren. Deszka oldalú szekér. (1,3,5,6,13)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Régen volt a faluban, de csak elől használták. Kocsikast csak lovak után használtak, tehénszekéren nem. Teherhordásra nem használták, csak kényelmi szempontból. Elől srág volt, s azután a kocsikasülés vagy röviden kas. Alatta fiók volt ruhának vagy élelemnek. Ha többen mentek vendégségbe, még egy kast tettek fel. A kas magasabb volt a szekér oldalánál, háta, karzatja és fiókja is volt, amibe egyet-mást beraktak. A mellékleten rajzolt szekérkasfajtát nem használták, helyette deszkaoldalas szekerek voltak, elől-hátul suberral lezárva. (2,3,5,6,13)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Volt tehénpatkolás is, gabonabehordás előtt, vagy ha lesántult a tehén. Általában kétszer egy nyáron, azt a tehenet, amelyik fúrt a lábával. Az első lábat patkolták, a hátsót csak akkor, ha beteg volt a köröm, ilyenkor gyógypatkót kapott. (2,3,5,6)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4,5,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Naa! Nee! – és az állat neve

b) terelik jobbra

Hi! Hií!

c) és balra

Nejde! Hajsz, nejde!

A becce szót ismerik, használják is. Pl. Nézd, kisfiam, ott mennek a beccék (a marhák helyett). Gyere nézd meg a beccéket! Becce ne! (Legelőre hajtáskor, ha az állat nevét nem mondjuk.) (1,2,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca nee! Koca, ne, ne! Kicsi, ne, ne! Csiki, csiki! (hívta az erdész a malacait) (1,4,5,6)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, ne, pipi! Pipi, pipi, ne, pi, pí! Ne, ne! Tyutyu, ne, pi, pí, pi! (1,2,4,6)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kuszi! Le! – és a nevét mondják. Gyere! – és az állat neve. (1,2,5,6)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Lent nem termeltek. Kendert igen. A kendertörés eszközei: kendertörő, tilaló, kendergyarató (gereben). (1,2,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő, neve: rokka. (1,2,4,6)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A község határában az Erdődy grófoknak 4 majorjuk volt: Nagygecseny, Kisgecseny, Tacskánd, Szajk. Ezeken kívül még a Dénesdi major. Nem tudnak róla, hogy valamelyik önálló falu lett volna valaha.(2,3,4,5,12)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A régi falu az Alsóhegy alatt volt, ott volt a bencés kolostor is. Romjaiból téglákat mélyszántás közben ma is találnak. Dénesden vár is volt (mocsárvár). Romjait, kőmaradványokat ott is találtak. Dülőnév: Várberek. (2,3,4,5,12)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A 70-es évek végefelé bontották le az utolsó boronaházat, György Józsefnéé volt. Utána már csak 1-2 tömésfalu zsuposház maradt meg. Boronapince még akad, pl. az Alsóhegyen Sebestyén Józsefé (Árpád u. 21.) (2,3,5,6,7)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Átalakításkor általában a szoba fala mellé vagy a sarokba került a kémény, hogy a szobai kályha füstjét is elvezethesse. Mászókémény volt, amit a 60-as években váltott fel a cilinderkémény. (2,3,5,6)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Minden helyiségnek külön bejárata volt. Az ajtók mind a ternácra nyíltak. (1,2,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Voltak. Tömésházaknál nem emlékeznek, hogy lett volna. Istállókban még most is vannak. Keresztmestergerenda tömésházaknál is volt. (2,4,5) Hosszanti mestergerenda nem volt. (7,8)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A század elején általánosan használták már, kezdeti ideje a múlt század utolsó évtizedei lehettek. (2,4,5,9,11)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 1950-es években általánossá vált. (1,3,5,6,7)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Emlékeznek, de nem működik, lebontották. (1,2,3,4,5,6,7)