Homokkomárom

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1995. augusztus
Adatközlők:	(1.) Harangozó Jánosné Farkas Anna szül.: 1903. Kiskanizsa (24 évesen ment férjhez Homokkomáromba, azóta él ott)
	(2.) Szabó Lászlóné Harangozó Mária szül.: 1928., Homokkomárom (3.)Klein József szül.: 1929. Homokkomárom (polgármester volt az 199-es évek elején) (4.)Schwarz István szül.: 1925. Homokkomárom (5.)Mezőfi Józsefné, Nith Margit szül.: 1927. Homokkomárom (6.)Schindiperger Józsefné Fuksz Margit szül.: 1903. Homokkomárom
Gyűjtötte:	Sándor Ildikó
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Amikor a templomot építeni akarták, a falu bejáratánál kezdték el. Az angyalok minden éjjel áthordták a téglákat a falu túlsó végére, a dombhoz, ahol a mostani templom áll. Ott a Szűzanya képe el volt ásva, az alapásáskor találtak rá. Megsértette az ásó a képet, látszik a nyakánál. Csodatevő kép, betegek gyógyultak általa. (1,3) A török alatt kipusztult a lakosság, németeket, komblenzeket telepítettek ide (3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Nith, Schmit, Schwarz, Fuksz, Kucs, Klein, Müller, Holl (1,2,3,4,5,6)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A falu mai lakossága német eredetű, koblenzek (3,4,5,6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

n.a.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hosszúvölgy, Fűzvölgy, de a három közül ez volt a legszegényebb falu, kevesebb földjük volt (1) Hosszúvölgy és Fűzvölgy a német származás és a közös katolikus vallás miatt (3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

„Svábok”: Homokkomárom, Szepetnek, Hosszúvölgy, Fűzvölgy (3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

„Magyarok”: Magyarszentmiklós, Bocska, Szerdahely (3) Szepetneken „hincek”-hienzek, németek vannak (4) „sáskák”-Kiskanizsa

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kiskanizsa-sáskák: mindent piacra termelnek, szorgalmasak (2,3,4,5) Nagykanizsa-hernyók: megesznek mindent (4) Homokkomárom híres búcsújáró hely volt, Mária kegyhely, búcsúi Pünkösdkor és Kisasszonykor (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Sváb falunak, sváboknak Hosszúvölgyet, Fűzvölgyet és Homokkomáromot (2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Hosszúvölgy, Fűzvölgy – jelentős, Kiskanizsa – kisebb mértékben (2,3,4,5), Sormás (3) Bocska, Szentmiklós (4,5) Korpavár (5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Nagykanizsa 4-szer egy évben (2) Nagykanizsa – minden hónap első keddje (3) minden hónap első keddje január és július kivételével (4)

b) Piacra:

Nagykanizsa 1-2-szer egy héten (2), minden nap, szerdás sertés (4) Nagykanizsa, szerda és péntek (3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Homokkomárom volt a környék búcsújáró helye, mindenki ide járt, Pünkösd, Kisasszony, minden újhold vasárnap (2) Vasvár, Búcsúszentlászló (3,4,5) Sümeg (5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Részes aratás Fülöpmajorban (2,4) A falu 80 %-a eljárt summásnak Backóba, Iharosberénybe (3) Summás- és aratóbrigádok jártak Fölsőrajkra pl. (4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Göcsejből, Petriventéből hónapszámosok jöttek (2) Horvátok, somogyiak, Murakeresztúr (3,6) Göcsej, Tolna (4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Fűzvessző kosarat, kapa-, kasza- és villanyelet (2)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Fűzvessző kosarat, kapa-, kasza- és villanyelet (2)

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Fűzvessző kosarat, kapa-, kasza- és villanyelet (2)Mesterek a faluban: bognár, ács (aki ezermester), takács (2,3,4) 2 kőműves (4)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Göcsejből szekérrel, 2-3-szor jöttek egy esztendőben (3) Tófejről és Zalaigriciből (4) Vas megyéből (5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekas-cserépedény, „Fazekat, fazekat, kicsiket, nagyokat!” (2,3,6,4) Drótos, tyúkász „tyúkot és tojást szedett”, ócsójancsi „Én vagyok az ócsójancsi” (rövidáru), Kanizsáról Böcsi néni járt, kiflit, zsömlét árusított, edényfoltozó (2,3,6), köszörűs (3,5) az üveges és a drótos „tót” volt, Fölső-Magyarországról jött (4,5)

b) Honnan jöttek?

Nanizsáról Böcsi néni járt, kiflit, zsömlét árusított, edényfoltozó (2,3,6), köszörűs (3,5) az üveges és a drótos „tót” volt, Fölső-Magyarországról jött (4,5)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótos, tyúkász ócsójancsi edényfoltozó köszörűs üveges és a drótos „tót”

d) Mit árultak?

Fazekas-cserépedény, „Fazekat, fazekat, kicsiket, nagyokat!” (2,3,6,4) Drótos, tyúkász „tyúkot és tojást szedett”, ócsójancsi „Én vagyok az ócsójancsi” (rövidáru), Kanizsáról Böcsi néni járt, kiflit, zsömlét árusított, edényfoltozó (2,3,6), köszörűs (3,5) az üveges és a drótos „tót” volt, Fölső-Magyarországról jött (4,5)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A homokkomáromiaknak a szerdahelyi hegyen voltak szőlőbirtokai, de csak kevés (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A komáromi hegy a legnagyobb a környéken, Szepetneknek, Sormásnak, Kis- és Nagykanizsának, Hosszúvölgynek, Fűzvölgynek van itt szőlője a 800 holdból 11 hold a homokkomáromiaké, a többi az idegeneké (a legtöbb a sormásiakké és a szepetnekieké) (3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető van, ide temetkeznek Szerdahelyről, Szentmiklósról, Hosszúvölgyből, Fűzvölgyből is (1,2,4) A török idő előtt volt másik temető, a falutól keletre – homokdombi dűlő: a szántáskor csontok kerültek elő (3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A falutól keletre – homokdombi dűlő: a szántáskor csontok kerültek elő (3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Búcsú napjai: Pünkösd, Kisasszony, másról nem tudnak (1,2,3,4) A második világháború idején Jézus Szíve péntek (júnl. 24. vagy 27.)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A „kétlevelű” borona volt az általános, a nagygazdák háromlevelű boronát is használtak (3,4,6)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

általában kézzel vetettek

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

1945 előtt egy vetőgép volt a faluban, Holl Jánosé (3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

c – mindig ilyennel arattak (3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használnak eszközt, kézzel kötik (1,2,3,4,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve van a keresztben, ha szűk a parcella, akkor 3, ha széles 10 keresztet raktak össze (3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe-meghatározatlan, a termés mennyiségét a keresztek számával fejezték ki (3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Embermagasságú (3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Kalákában egymást segítették a rokonok, szomszédok (3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

c, korábban villával (3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1959-1960 körül, amikor a téeszt megszervezeték (3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Még most is kapával, bokrába (3) 1945 után eke, most újra kapával (4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Ha nincs eső, 1-szer forgatták, különben 2-szer, utána boglyázták, 1 boglya 6-7 petrence (3,4) ágyás - petrence - boglya (4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával (3) Marokban, ölben, mert úgy nem szóródott, villával a cselédek, a silót vesszőkosárban (4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Alsófa(3) igavessző(4)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg (3) járomrúd (4)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

bélfa/bőrfa (3) járomvas (4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A szegények (1-2 holdas gazdák)(3) Mindenkinek volt szalmája a részes aratásból, nem almoztak falevéllel (4), a disznó alá nyáron és ősszel levelet (5), a téesz idején, mert nem volt elég a szalma (6)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

elég elterjedt volt (3)

c) Melyik évszakban?

nyáron hordták(3) nyáron és ősszel levelet (5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nyaklót használtak (3) Nyakló, tartólánc (4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér – hosszúszekér, teherhordásra (gabona, széna), marhát fognak elé (3), marha (4,5,6) Kocsi – rövid, személyszállításra, lovat fognak elé (3), ló (4,5,6)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Csak az uradalomban használtak vendégoldalt, a faluban rövidoldallal (3) 7 sukk (4) 4 méter „hosszú szekér” (6)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Csiga (3,4,5) Szegény családok kötéllel (4,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Csak első saroglya volt, hátsó nem, ívelthátsó saroglyát a csapi, zalakomári kereskedő emberek használtak (3,5) Első kicsi, hátsó nagy, ívelt (4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Csak egyet használtak, olyan is csak 1-2 embernek volt a faluban (3) „Olyan, mint a sáskáknál”, Kiskanizsán készítették (4,5,6)

b) Használtak-e kettőt is?

Csak egyet használtak, olyan is csak 1-2 embernek volt a faluban (3) „Olyan, mint a sáskáknál”, Kiskanizsán készítették (4,5,6)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem (3,4,6)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter (3,4,5,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

„na, mehettek” (,5), mehetsz, no, ne, hí, há (4)

b) terelik jobbra

„hojde” (3), hokk (4,5,6)

c) és balra

„hű vissza csálé” (3), csálé (4,5,6)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

coca ne-ne-ne (3,4,5,6)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

pi-pi-pi (3,6) bé, hess (4) ne, ne, pupuskáim, csibi-csibi (5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevét mondják + gyere ide, a régiek azt is mondták: „eszne” (3,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervábó – tilótípusú (3,4,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b – kisrokka (6)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.