Zanat
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1991. október |
| Adatközlők: | (1.) Kovács Alajos, 1925. |
| (2.) Tóth Ferenc, 1925. | |
| (3.) Varga László, 1916. | |
| (4.) Kovács Alajosné, 1928. | |
| Gyűjtötte: | Bedő Zoltánné |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: | http://www.zanat.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nagyon régi falu. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is, ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kiss, Vaska, Tóth, Kovács. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem települtek be nagyobb számban. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem költöztek el nagyobb számban. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hasonlóak a közeli kisebb falvak: Vassurány, Nemesböd, Söpte. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudják, hogy beletartozik-e valamilyen tájegységbe. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrség, Rába-mente, Kisalföld. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nemigen tudnak híres községekről. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Zanat: „tuszkosok” (tuzokosok). (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Az adatközlők szerint nemigen házasodtak más falubélivel, hogy a földterület megmaradjon. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szombathely, Bozsok. (1,2,3,4)
b) Piacra:
Csepreg, Kőszeg, Vasvár. (1,2,3,4)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Nemesbőd, Vép, Söpte. (1,2,3,4)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár, Máriacell. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Innen nem jártak el munkára. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Majorokba a vendek jártak, répát szedni. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
Csak saját használatra. (1,2,3,4)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Jáki gerencsérek által készített edényeket. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Meszesek, tótok Felvidékről, paprikások, esernyőjavító. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
A tótok Felvidékről.(1,2,3,4)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Meszesek, tótok, paprikások, esernyőjavító. (1,2,3,4)
d) Mit árultak?
Mész, paprika. (1,2,3,4)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Nem volt szőlőművelés. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nem volt szőlőművelés. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temető volt és van is. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szent László: búcsú. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak, de gyakori volt az egyes faborona is. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Volt vetőgép is, de általános a kézi volt. (1,2,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Volt vetőgép is, de általános a kézi volt. (1,2,3,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Villás (a) és gereblyés (b) kaszacsapót használtak. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, használtak, csak ilyent. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
3 lábas = 30 kéve = 1 kereszt
2 lábas = 20 kéve = 1 kereszt (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
kepe = meghatározatlan számú kereszt. Keresztben számoltak. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
150 cm hosszú volt. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt a géppel. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1950-es években. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1940-es években kezdődött, 50-re lett általános. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kaszálás, forgatás 2-3-szor, petrencébe rakás. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Fatalicskával. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonó (1,2,3,4)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg (1,2,3,4)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmaztak, láncosat. (1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: gazdálkodáshoz használták, rövid és hosszú is volt.
Kocsi: személyszállításra használták, ló húzta. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4-5 m hosszú. Vendégoldalt nem alkalmaztak. (1,2,3,4)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötéllel. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Nem volt saroglya, csak suber. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Használtak kettőt is. (1,2,3,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Szokták patkolni, amelyiknek gyenge volt a körme. Ősszel és tavasszal, félpatkóval, ökröket, teheneket is. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee! (1,2,3,4)
b) terelik jobbra
Hikk! (1,2,3,4)
c) és balra
Hakk! (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca, coca ne. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi ne, ne. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Kutyuskám gyere ide! (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Nem termeltek lent és kendert. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?
Nem volt különálló házcsoport. (1,2,3,4)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Mindig itt volt a község. (1,2,3,4)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nagyon régen, már 1950-es években. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A falba építették. Zárt kéményt már 1930-tól építenek kizárólagosan. (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Rajz. (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt ilyen ház as faluban, földfalúnál is előfordult. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparheltek már a századelőn elterjedtek. (1,2,3,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
1940-es évektől építenek kizárólagosan ilyeneket. Egysoros házakat már 1930-tól kezdve nem építenek. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Igen volt ilyen ház a faluban. (1,2,3,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
100-120 cm-es padkára. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Téglalapalapú pajták voltak. (1,2,3,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak fazékkiszedő villát. (1,2,3,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
n.a.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Csak káposztát, felgyalulva hordóban. (1,2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1950-es években a TSZ megalakulása után. (1,2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
c) típusut használtak az egész faluban. (1,2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen, de cserepeset is. (1,2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Rajz. (1,2,3,4)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinagánicát szoktak készíteni. A megfőtt hajdinalisztet kiszaggatták kanállal, hagymás zsírra tették. (1,2,3,4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott hosszúkás, sima hosszúkás, fonott, köralakú. (1,2,3,4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Kétszer annyi paprika mint paradicsom, só, hagyma tojással. (1,2,3,4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
1930-as évektől kezdve. (1,2,3,4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Diós, mákos, kakaós, lekváros kalács. (1,2,3,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Nagyon régen viseltek, nagyon bő gatyát, aratásra is. (1,2,3,4)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
1940-es évekig. (1,2,3,4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nagyon régen szőttek az asszonyok vásznat, 1920-ig. (1,2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
1930-40-es évekig volt szokás. (1,2,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
1950-es évekig szokásban volt. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangon volt a legtöbb esküvő. (1,2,3,4)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Adventkor nem tartottak esküvőt. (1,2,3,4)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap (1,2,3,4)
b) 1980 körül:
szombat-vasárnap (1,2,3,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Csak a lányos háznál. (1,2,3,4)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés és a vacsora a lányos háznál volt. (1,2,3,4)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Szombathelyen vendéglőkben. (1,2,3,4)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vendéghívő kampós bot + kalinkószalag, 2-3 héttel előtte. (1,2,3,4)
b) 1980 körül:
Az ifjú pár meghívókkal, vagy személyesen jó hónappal előtte. (1,2,3,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Vépről cigányzenekart. (1,2,3,4)
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedű, cimbalom, bőgő, pikula. (1,2,3,4)
c) Hány főből állott a zenekar?
5 fő. (1,2,3,4)
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án. (1,2,3,4)
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Fiatal fiúk jártak lányos házakhoz, szalmára térdeltek. (1,2,3,4)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Karácsony másnapján szoktak regölni. (1,2,3,4)
b) Meddig élt ez a szokás?
1970-es évekig élt ez a szokás. (1,2,3,4)
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Régebben volt kb. 8-10 mindig. (1,2,3,4)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem ismeretes. (1,2,3,4)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt szokásban. (1,2,3,4)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Gyerekek jártak a lányos házakhoz köszöntőt mondani. (1,2,3,4)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Idősebb pásztor, fiatal pásztor, angyalok. (1,2,3,4)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel. (1,2,3,4)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz a kankus, elvisz a cigány. (1,2,3,4)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Éjféli misekor a lányokat dobálták dióval. (1,2,3,4)
b) Mikor, hol, miért?
Éjféli misekor a lányokat dobálták dióval. (1,2,3,4)
c) Írjuk le tömören a szokást!
Éjféli misekor a lányokat dobálták dióval. (1,2,3,4)
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Egy férfit, aki fát vág. (1,2,3,4)
