Miklósfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Miklósfa, 1993. június
Adatközlők:	1. Zájer János, 1907. római katolikus, Miklósfa 2. Szörcsök Jánosné, 1929. római katolikus, Miklósfa 3. Bébecz Józsefné, 1921. római katolikus, Miklósfa
Gyűjtötte:	Valcsev Vivien
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről érdemleges hagyomány nem került elő. A falu nevének keletkezéséről azt tudták, hogy sok Mátés, azaz Miklós családnevű ember élt a faluban, ezért lett a neve Miklósfa. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Mátés (Miklós), Szollár (horvát területről költöztek ide), Kotnyek, Sajmi, Bunics, Petrekovics, Drávec (Dabosra magyarosították), Zajer (osztrák területről költöztek ide a múlt század közepén), Kucsebár. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluban sok horvát családnevű ember él, ezek Horvátországból költöztek ide, de hogy mikor azt nem tudták megmondani az adatközlők. Régen a faluban beszéltek horvátul is, ma már csak egy-két ember tud. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Bajcsa és Bagola hasonlítanak Miklósfára, ott még mindig beszélnek horvátul. Liszó is hasonlít, de ott nem beszélnek horvátul. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falut a megkérdezettek bizonytalanul a Muraközhöz tartozónak mondták. „A falu neve régen Horvátszentmiklós volt, „ezért is gondolom, hogy a muramenti horvát községekhez tartozunk” (1). (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Göcsejről hallottak, de csak annyit tudtak, hogy északabbra van. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nemespátró, Nemesdéd és Nemesvid voltak nevezetes községek. Pátró arról volt nevezetes, hogy ott mind nemesek laktak. Nagyon zárkózottak voltak, nem engedtek idegent beköltözni a faluba, csak ha iparos volt és egy év alatt meggazdagodott. Nemesdéd és Nemesvid arról nevezetesek, hogy régi magyar települések. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A helybelieket répásoknak csúfolták, mert a kanizsai piacon savanyított tarlórépát árultak. A bajcsaiak még azzal is csúfolták a miklósfaiakat, hogy keresztbe vitték a létrát az erdőben. A helybeliek azt mondták a bajcsaiakról, hogy „mentek haza a hegyről és megláttak egy tábla hajdinát, ami éppen virágzott és fehér volt. Aztán nekiálltak, levetkőztek, hogy ússzanak benne.” Hodi plavati (mennek úszni) mondták horvátul. (1,2,3) „Bajcsa és Miklósfa határában van a Móricvári hegy, ott az emberek amikor összejöttek régen egymást szekálták.” (1)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Liszóból, Beleznáról, Bagoláról, Bajcsáról gyakran házasodtak, Szepetnekről ritkábban. Pátróról soha nem házasodtak, mert a pátróiak csak egymás között házasodtak, még az első unokatestvéreket is összeadták, korcs nép lett. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Nagykanizsa (Miklós nap volt a fővásár), Zákány, Csurgó (minden hónap első péntekén).

b) Piacra:

Nagykanizsa

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Segesd (július 2.)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Segesd, Kotori, Sümeg, Vasvár, Homokkomárom (szeptember 8.), Kiskanizsa, Búcsúszentlászló (június 27.), Máriapócs. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Régen summáskodni jártak Németladra (ott gazdag svábok laktak), Biharba (Perjéspusztára) és Baranyába. Cselédnek ritkán mentek, esetleg a falu haátárba Bárczay Ferenc gróf birtokára. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide két éven keresztül Vas megyéből jöttek mezőgazdasági munkára, Csongrádból 1922-ben kubikusok jöttek halastavat építeni a Mórichelyi pusztára. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

b) vesszőkosarakat

Vesszőkosarat, teknőt a helybeli cigányok készítettek eladásra

e) favillát

a favillát, fagereblyét a kanizsai piacon szerezték be. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Bagolán meg Miklósfán készített cserépedényeket használtak. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótosok, üvegesek jártak Trencsénből, paprikások Kalocsáról, dinnyések az Alföldről, meg bádogosok és fazekasok a környékről. (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Egy-két embernek (nősülés útján szerzett örökségként) Liszóban, Bagolán és Homokkomáromban is volt szőlője, de a többségnek a falu határában volt szőlője.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A helyi szőlőhegyen a kiskanizsaiaknak volt szőlője, kevesebb nagykanizsainak is. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A község határában mindig is egy temető volt.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A határban nem kerültek elő emberi csontok. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

1899-ben a fél falu leégett. A tűzeset után építettek egy kis kápolnát és a falu fogadott ünnepe Szent Flórián napja lett. Ezen a napon búcsút is tartottak. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között gyakran használtak két, esetleg három boronát egymáshoz erősítve. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Közepes gazdaságokban a két világháború között kézzel vetettek.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Csak egy gazdának volt gépe. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Hajmókot használtak, amit takarónak neveztek. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Ritkán használtak kévekötőfát, de ismertek olyat, amelyiknek vastagabb végén lapos nyílás volt és a sarlót bele lehetett dugni. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Régebben 18, később 21 kéve volt egy kereszt. (1) 4-6-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezőn, aminek kepe volt a neve. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó meghatározatlan számú összerakott keresztet jelent. Nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150 cm hosszú volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította ki a munkásokat. Kalákában jártak egymáshoz csépelni a szomszédok, rokonok. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt szalmát vasvillával hordták kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1946-ban szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1914 után kezdődött és a TSZ szervezés után (1960) lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Jó időben egyszer forgatták meg a rendet, petrencébe, majd baglába gyűjtötték a szénát. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával hordták a napi száraztakarmányt a kazalból az istállóba. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

járomfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

járomszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Gyakran használtak almozáshoz falevelet.

c) Melyik évszakban?

Ősszel szedték és télen rakták az állatok alá. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál 1930 körül kizárólag nyaklót használtak. (1,2,3)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Esetleg az ökör vontatta, mezei munkában használatos járművet nevezték szekérnek, de a kocsi elnevezés volt általános: rövidkocsi, hosszúkocsi, lovaskocsi, ökröskocsi vagy ökrösszekér. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálástakarmányt szállító „kocsi” 3-4 m hosszú volt. Nyújtott szekeret használtak, a vendégoldalas szállítás újabb. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítására a szekér hátulján kötelet és csigát használtak. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája, amit „sráglá”-nak neveztek enyhén ívelt volt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A vesszőből készült kocsikas a szekér formáját követte, egyik rövid oldala ívesen záródott.

b) Használtak-e kettőt is?

A hosszúkocsiba kettőt egybetéve használták. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem szokták a vonómarhát patkoltatni. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Fejőke. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne + az állat neve!

b) terelik jobbra

Csáli!

c) és balra

Hok! A becce elnevezést borjúra, tehénre használják. (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

C-c-c. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide! (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez tilótípusú törőt használtak. A durvábbat kendervágónak, a finomabbat tilolónak nevezték. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használtak. Álló rokka is volt. (1,2,3)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A falu határában egykor egy csőszház állt, a vidékét Szaplányosnak hívták. Újfalunak hívják azt a falurészt, ami egykor urasági birtok volt, majd a falubeli nagycsaládosok kaptak ott telket. (1,2,3)

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu mindig ezen a helyen állt, csak valamikor Somogyhoz tartozott. 1945 után Miklósfa, Bagola, Belezna, Surd, Pátró, Liszó, Pat, Mihád, Sard községeket Zala megyéhez csatolták.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Kb. a 60-as években bontották le az utolsó boronaházat. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A megkérdezettek szerint nem alakították át, hanem lebontották a régi szabadkéményes házakat. A 20-as évektől építenek zárt kéményt. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A régi házakon minden helyiségnek külön bejárata nyílt a pitarra. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A faluban nem volt keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A 20-as években lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 50-es, 60-as években lett általános a „kockaházak” építése. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak olyan házról, amelynek szobájában egykor kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt kiugró középrészes (sátoros) és L alaprajzú pajta is. A pajta középső részét szűrűnek nevezték, oldalsó részeit pajtafiának. Volt olyan pajta, amelyiknek csak egy pajtafiája volt, a másikat istállónak használták. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazék kiszedéséhez kétágú favillát használtak. Az egyik ágát a fazék fülébe dugták, a másikkal oldalt megtámasztották. Kampós vasvillát, ún. séroklit használtak. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Tarlórépát, káposztát is savanyítottak, de nem egészben. Volt, aki savanyított tarlórépát egészben. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A 60-as években szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A faluban használtak csillagos a), vízszintes b), vesszőíves c) formájú kenyértartót is. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A fából készült hajdinatörő ütője leginkább az a) és a c) rajzokon látható ütőkre hasonlított. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

A hajdinát megfőzték, leszűrték és vöröshagymás zsírral leöntötték. Az így elkészült ételt hajdinakásának nevezték. A gánicát kukorica- vagy búzalisztből készítették, zsírba vagy tejbe szaggatták. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Vasárnapokra patkó alakú töltetlen kalácsot ún. „stángli”-t sütöttek. Lakodalomra fonott, kerek perecet sütöttek, amit a borosüveg nyakára helyeztek. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A megkérdezettek emlékezete szerint mindig is ettek lecsót. A lecsó alapanyagainak aránya: (befőzéshez) 5 kg paprika, 1 kg hagyma, 0,5 kg paradicsom. Rizzsel, tojással, krumplival sűrítve ették. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A megkérdezettek nem tudták megmondani mióta esznek nyers paradicsomot, csak annyit tudtak, hogy régóta. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztal sarkára cipót tettek. Ezen kívül volt még mákos, diós kalács és kuglóf. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Régen a férfiak 4 szélből készült gatyát viseltek ünnepre felsőruhaként. (1,2,3)

b) Hány szélből készült?

4

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az idős asszonyok a mai napig derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nagyon régen kb. 80 éve szőttek vásznat az asszonyok is a faluban. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az időseknek most is kötelező az utcán a fejkendő viselete. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A 60-as évekig volt szokásban, hogy a szobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül februárban tartották a legtöbb esküvőt.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nyáron nem tartottak eskövőt és böjtben. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Mindkét helyen volt vacsora.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

A lány és a fiú vendégei külön voltak. (1,2,3)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül még mindig háznál volt a lakodalom, a két család együtt, egy háznál tartotta.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Három éve kezdték a lakodalmat a kultúrházban tartani. (1,2,3)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

A lakodalom előtt 2-3 héttel a gazdasszony járta sorra a házakat, majd a lakodalom előtti csütörtökön két vőfély hívta meg a vendégeket.

b) 1930 körül:

A szülők és a fiatal pár hívja meg a vendégeket, a távolabbi rokonoknak meghívót küldenek. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

A lakodalom során volt szándékos cseréptörés.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

A vőfély behozta a levesestálat és a következőket mondta: „Vegyétek el a kezemből ezt a forró tálat, melyet a kezem tovább nem állhat.” Ezzel a levesestál alatt lévő üres tányért leejtette. (1,2,3)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Bocskából jöttek cigányzenészek, a faluban volt egy cimbalmos és Surdról is jöttek néha zenészek: prímás, segédprímás, kontrás, bőgős, sípos, cimbalmos.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A tangóharmonika az 50-es, 60-as években lépett a zenekarba. (1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án volt lucázás.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A legények szalmára térdelve elmondták a kotyolót: „Luca, Luca kity-koty, galagonya kettő, nekem is van kettő. Adjon az Isten a kendtek lányának akkora csöcsöt, Mint a bugyigós korsó. Luca, Luca kity-koty, galagonya kettő, nekem is van kettő. Adjon az Isten kendteknek két ólat, egy koszos malacot, Az egyikből kifusson, a másikba befusson. Luca, Luca… Adjon az Isten kendteknek akkora szalonnát, mint a mestergerenda.” A legények minden házba bevittek egy másik házból lopott tuskót. (1,2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Ádventben szoktak regölni.

b) Meddig élt ez a szokás?

Kb. 5-10 éve nem regölnek.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Utóbb csak gyerekek jártak regölni. (1,2,3)

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Hej regő rajta, eljöttünk mi ma este, ma este regölni. Hej regő rajta, azt is megadhatja, A nagy úristen ennek a gazdának, Két szép tehenet, Tejet, földet eleget…”

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Régen is, ma is sok öreglegény él(t) a faluban. Ma kb. 23 öreglegény van (a falu lakossága kb. 2500 fő). (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem tudtak X-el díszített tejesfazékról. (1,2,3)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

Szent György napján egy rossz seprűt meggyújtottak

b) miért,

a boszorkányok ellen. (1,2,3)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós-nap a gyerekek édességet kaptak a cipőjükbe. Mikulásnak is beöltözött a faluból valaki, kifordított bundája, kucsmája, kócszakála, kampós botja, korbácsa volt. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Három király, három pásztor és Mária a betlehemes játék szereplői. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje Szent Vendel volt. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a kéményseprő, a cigány, a róka, a cserepes a kocsijába tesz! Elküldelek szolgálni! (1,2,3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem ismertek diódobálással kapcsolatos szokást. (1,2,3)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Emberalakot, hegyet láttak a régiek a holdban. (1,2,3)