Meggyeskovácsi

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Meggyeskovácsi, 1989. április
Adatközlők:	1. Horváth Elek, 1922. Meggyeskovácsi, Kossuth u. 60. 2. Kosztolánci József, 1911. Rábakovácsi 3. Lukács János, 1914. Rábakovácsi 4. Süle Józsefné, 1922. Balozsameggyes 5. Horváth Antalné, 1911. Rábakovácsi
Gyűjtötte:	Major Judit, G. Bózsa Evelin, Gáspár György
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Rábafolyás volt itt, két részből állt: Egyházasszeg, Bodonszeg. A gazdálkodás hozta ide az embereket (Kiskovács: ott volt a kovácsműhely, az ulánusok ott vasalták a lovakat. A 48-as jobbágyfelszabadítás körül Batthyány-birtok volt. A nemesek ablaka nézhetett csak az utcára, a jobbágyoké nem. Comaháza volt itt egy nagy major, az I. világháború után osztották fel, de akkor már Stadler grófé volt.) Még tanító is volt a majorban. 32 gazda volt, 32 szesszió (kiosztott föld). Rábán túl erdő. (1) Két falu volt itt: Rábakovácsi és Balozsameggyes, 5-6 év egyesítették. Egyházsközség volt, külön bíróval. (2) Először Rábakovácsi volt, később Balozsával egyesült, így lett a falu Meggyeskovácsi. (5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Azok, akik szesszeiót kaptak: Pásti Elek, Kovács, Szabó, Horváth, Mátyás, Pipics, Takács, Fábrics. Az 1700-as évekre visszamenőleg megvan az itteni anyakönyvük. (1) Süle József, Horváth Gyula. (2) Cupi, Iszak, Pásti János. (5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Jöttek, 1945 után az iparosításkor. A fiatalok elmentek és városiak jöttek a sok üres lakása, pl. Szombathelyről. Régen Hegyhátról, Egervölgyről, Becóról jöttek ide a munkások. (1) Nem jöttek. Majdnem mind itt lakott régen is, aki itt lakik. A falu zöme helyben született, talán 5-6 család van aki új. A falu 90 %-a kb. helybeli, Balozsa is ilyen (a falu másik fele). Aki jött, Rumról, Ikervárról jött. (2) Nem jöttek, csak Balozsáról. (5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Régen nem áramoltak, mert ez gazdag hely volt. (1) Nem nagyon mentek el a faluból, jó gazdák voltak, szerettek itt lakni. Inkább ide házasodtak máshonnan. Ahogy jött a demokrácia, Sárvárra, Szombathelyre mentek a fiatalok. (2) Nem. (5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Társközségeket, fekvésükben, gazdálkodásukban hasonlókat az összes Rába-menti falvakat. (1) Rumon alul Zsennyét. A rumi uradalmat, ott is volt gróf. Szunyokmajor volt, a Rábán túl. Ikerváron is volt gróf, a vépi gróf. Megyehíd is hasonló, Püspökmolnári már nem, az jobban a cselédséghez tartozott. (2) A gazdálkodásban hasonló: Ikervár, Rum. (5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Rábamenti falvak. (1) Gyertyán, Hegyhát tiszta magyar. (2) Sárvár. (5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kemenesalja, Hegyháti falvak (Sárvárnál vége). (1) Nincs. (2,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A mezőkön keresztül volt egy domb. Ez római híd lehetett. A vámház is (római rom lehetett). (1) Sárvár, Máriacell, odajártak búcsúba Mari nevenapján, szeptember 12-én, Kisasszonykor szeptember 8-án. A csempeszi templom híres. (2) Nem. (5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Zséden: Ott a világ közepe. „Ajtónyomó borgátiak” – egy színész összeszedte a pénzt és azt mondta: Nyomják bentről az ajtót! – ő meg bezárta és elszökött. A rédiek keresztben vitték az erdőn a létrát. Pácsony: „Fölhúzták a bikát a toronyházba” – mert füves volt a torony teteje. (1) Nem emlékszik. (2,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Elég sokan: Pecöl, Bejcgyertyános, Egervölgy, Csipkerek. Rábamolnári itt nincs (de inkább véletlenül: kiesett a körzetből). (1) Ikervárról, Pecölről, Rumból, Megyehídról. (2) Petőből, Megyehídról, Rábakovácsi gazdag falu volt: szerettek idejönni. (5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Rum: január 10., március 21., június 24., augusztus 25., október 15. (állatvásárok és kirakodó-, cipő-, ruha-, méteráru vásár, gerencsér, kalendárium, stb.) (1) Rumba marhákat hajtottak országos vásárra. Tizedvásár január 10-én volt. Sárvárra disznókat, hízókat vittek. Jánosházára disznókat vittek szerdán és hétfőn. Benedekvásár március 21., őszi vásár októberben. (2) Rum, Sárvár. (5)

b) Piacra:

Sárvár hetivásárok hétfőnként. (1) Nem jártak, csak Sárvárra. (2) Sárvár. (5)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Ennek a helynek a búcsúja szeptember 28. Ikervári Szent-György búcsúra mennek innen. (1) Rumban Szent László búcsú, tavasszal, Cellbe, Vasvárra, Nagymáriacellbe a módosabbak. (2) Rábakovácsinak temploma, saját búcsúja szeptember utolsó vasárnapján, Kozma-Dömjén napján (védőszentjei a templomnak). (5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár zarándokhely augusztus 25., Celldömölk Kisasszony napja (szeptember 8.). (1) Püspökmolnáriba úrnapkor (május vagy június), Vátra Istvánkor (augusztus 20.), Ikervárra Szent Györgykor (április 24.). (2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Innen nem jártak át, gazdag hely volt. Inkább jöttek ide dolgozni. (1) Volt egy-két ember, aki elment fát vágni. Pásti Gyuri 1910 körül. 1920 körül a grófnál csépeltek. (2) 40-50 szegény ember eljárt dolgozni a maguk majorjába, a grófhoz, Tubul Lajoshoz. (5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Hegyháti falvakból, mezei munkára (kaszálás, kapálás, cséplés). (1) Szolgákat fogadtak (cselédeket) a módosabb gazdák a szomszéd községekből. Németfaluból, Egervölgyből jött át 6-7 ember. (2) Ha sok volt a termés, sokan jöttek (15-20-an) Németfaluból is jöttek. 10-et kuláknak neveztek ki. (5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Vesszőből font kocsikasokat csináltak (nem volt oldalfala a szekérnek). Kosárfonók: Zsoldos Józsi, Klovánovics Gyula. Bognárok voltak, szekereket, kocsit is csináltak (Molnár Gyula). (5)

b) vesszőkosarakat

Itt nem csináltak, itt gazdák voltak, mind a vásáron szerezték. Ikerváron sok van. Tábori (már nem él) nagy kosaras. A kosárkötő szövetkezet elnöke: Bertók István. (1) Hivatásos kosárkötő volt, Ikerváron tanult: Zsoldos Józsi, Molnár Józsi. Zsomborokat kötöttek, de nem eladásra

e) favillát

A favillát-fagereblyét vették (Sárváron, Szombathelyen). Kast valamelyik szomszéd faluból hoztak eladásra. (2)

f) fagereblyét

A favillát-fagereblyét vették (Sárváron, Szombathelyen). Kast valamelyik szomszéd faluból hoztak eladásra. (2)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Gerencsérek az Őrségből jöttek. (1) Vásárokon vették (heti vásár Sárváron). (2) Szombatfai üzemben gyártottak, szekérrel hozták. (5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótostótok, föntről. Paprikások Szegedről (kucsmában voltak nyáron is). Olaszok kullóval hozták a vég vásznakat. Üvegesek jártak. (1) Cigányok árultak mindenfélét (oroszok, foglyok dolgoztak itt, 1945 után). Olaszok, edényfoltozók, drótostótok jöttek. A harangláb előtt árultak. (2) Cigányok árultak, mesterek nem jöttek. (5)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Kemenesalján, Hegyháton, 1000 négyszögöl körül gyümölcsös, kaszáló, szőlő (sokat nősültek is onnan). (1) Gyertyánban, Sótonyban, Kánba, a káni hegyen, egyeseknek Zalában volt szőlője (kb. 800 négyszögöl). (2) Meggyeskovácsinak nincs szőlőhatára, Bejcgyertyán. (5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Balozsába cserépkoporsó-darabokat találtak. A temetővel szemben a Pap Gyula és a Csédei háza között kavicsgödörre leltek. Csont is előkerült (a háború előtt). (1) A temető (pici) a templom mellett. A falu végén most is. Megyerben kettő is van. Balozsában is egy. Csontokról nem tud. (2) Itteni, meg egy Balozsába. (3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Itt nem volt. Balozsameggyesen Vendel-szobor. Az összes állat elpusztult egy járványban, akkor állították fel. Nemrég ellopták a szobrot. (1) Február 11-e a Szentségimádás. (2) Nem volt. (5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

2-3 vasborona. A tehenesek egyes faboronát használtak (vasboronája a jobbmódúaknak volt). (1) Az uradalmakban volt 2-3 borona. Voltak gazdagabb gazdák is (50-60 holdasok), de nem használták. (2) Gyakran használtak boronát. (5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Hegyháton kézzel, mert ott homokos. (1)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Itt már nem ment kézzel a vetés, csak géppel. Volt, aki géppel. Gyerekkorában kisebb gazdák kézzel, de soknak volt gépe (kölcsönkérték és dolgoztak érte). (2) A vetőgép volt gyakori. (5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Igen, volt: kajmók. A b) volt a legtöbb, de a) is volt. (1) Az a)-t öregek használták. Erős ember, sokat: b)-vel. A c)-vel árpát, füvet kaszálták. Az aratók mind a hármat használták. (2) Régtől használtak a faluban mind a hármat. (5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, volt jó sok. (1) Sarlót nem lehetett bele. (2) Használták. (5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Kepe: 14 kévés = 3 lába. 1 kereszt = 1 kéve. 1 láb = 10 kéve (csak két kévét tettek egymásra). (1) Búzából 10 keresztet raktak. 20 kéve = 1 kereszt. Rozsból is 10-et raktak. 5-6 keresztet egybe-egybe, amilyen széles volt a föld. 10 láb volt, 5 kereszt egy kepe. (2) 1 kereszt = 10 kéve. 10-15 kévés „kivis”. (5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: hosszú sorok. 10 kereszt, 10 láb = 1 kepe. Hosszába rakták a keresztet. (1) Kepe: nem kereszt. Bármennyi kereszt lehetett. Meghatározatlan számú: 2-5-6. (2) Kepe: kereszt. (5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150 cm körül. (1) A csép kb. 80 cm. A nyele kb. 170-180 cm. (2) 150 cm. (5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Általában a csapat állandó volt. A géptulajdonos fogadta fel a munkásokat. 4-5 gép volt. (1) Állandó csapat járt. Voltak felfogadott falubeliek, de jöttek a többi faluból is. Két embernek volt cséplőgépe, Balozsában egynek. (2) Szomszéd segített egyik a másiknak. (5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1) Az a) volt mindenhol, az uradalmakban eleváter. (2) Az a) volt az általános. (5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát itt nemigen termesztettek. Inkább Körmendnél. Itt híre sincs, 34-ben még volt, ették is, 36-ban is, a Bejci földben. (1) Itt nem volt, csak egy-kettőnek. (2,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1930-as években kezdték. A háború előtt lett általános, 1936-40-ben. Lóeke hasítja a barázdát. (1) 1910 körül. (2) 1920-tól. (5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Szétterítették, forgatták. „Széjjelbörzögették” (szétrázták a favillával – csak a szénát lehetett). A lucernát csak forgatni lehetett, rázni nem, mert lement a levele. Állványt nem használtak. (1) Rendet raktak, megforgatták, „baglák”-ba rakták (nagyobb) nem használtak állványt. (2) Lekaszálták, megszárogatták, gyűjtötték, petrencébe rakták, hazahordták. Állványt nem használtak. (5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Talicska: bakszekér. (1) Villával, bakszekérrek (gyakoribb), még ma is van. (2) Villával. (5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonyófa iga

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg (2)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg (1)

igabiefa (5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Itt nem használtak, sok szalma volt. (1,2,5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Volt tartólánc. Itt főleg szügykarikába. Volt, aki nyakszíjat használt, főleg dombos helyen, mert a ló oldalra rángatta a fejét. (1) Istráng. (2)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: mindent szállít. Kocsi: féderes, négykerekű. Kisszekér: olyan, mint a nagy, de ezen kocsikas volt. Vásárra, ünnepre használták. Ha régen ünnepelni ment a paraszt csézán ment. Itt ezt inkább kocsinak hívták. (1) Szekér: deszkaoldalú terményszállító Kocsi: parádés, faragott (hintó), csak személyt szállított. (2) Szekér: oldala van. Kocsi: deszkából, lótartó, két ló húzza. (5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

450 cm (50 sukk). A hosszú megvolt 500 cm is. Itt nem a vendégoldalas terjedt el. (1) Hosszúszekér: 250 cm. Arra jött még rá a vendégoldal (jobb gazdáknál). (2) Kb. két méter. (5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánc, hátul kötél. Rudazó kötél (hosszú, vastag), semmi más. (1) Kizárólag kötéllel. Elől lánc, hátul kötél. (2) Satuval (csavar). Elől lánccal, hátul kötéllel. (5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A hosszún nem volt sarogla. Itt suber volt. Deszka volt. A kisszekéren sarogla volt. Elől kicsi, hátul nagy, enyhén ívelt. (1) Enyhén íves volt. (2) Egyenes volt. (5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Kocsikas: a hátulja magas volt. (1) Volt, aki kettőt, egyiket fordítva. (2) Suber, szekéroldal. (5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Azt, amelyik fúrt a körmivel, vagy kecskés lába volt, mert a szélső körmit elvásította. Teheneket is patkoltak. (1) Volt, aki megpatkoltatta a vonómarhát. Ritkábban ökröket is patkoltatták. Tehenet csak a szegény ember használt. (2) Patkoltatták, akinek elvásott a sarka. (5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Szidi, Rózsa a tehenek nevei. Ne, ne, meg ostor, meg az állat neve. Rea! Hikk! Hakk!

b) terelik jobbra

Hikk! Hakk!

c) és balra

Hakk! Nejdi! Hikk! Nejde!

Hátra: Húmeg! (1) Hátra: Curikk! Becce: kisborjú. (2) Állj: Hóhé! Becc: borjú. (5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Kese ne. (1) Cöcö-ne. (2) Coca gyere. (5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, ne-ne. (1,2) Ne. Pitye. Pipi. (5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere + fütty. (1) Csitri, le! (2) Vilma, gyere! (5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó. (1) Kendervágó, mángoló lábbal mozgatott. (2) Kötyüs vágó. (5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az a) volt, fekvő. (1,5) Nem nagyon használták. (2)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Ilonkamajor, Szunyogmajor (a hivatalos neve Őrszeg major volt). (1) Jánosmajor, Comaháza, Gyulamajor, Ilonka major. Kisutca, Nagyutca. (5)

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Mindig itt volt a helye. (2)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Sövényházak. Az ajtón jutott ki a füst. 1935 körül bontották le. (1) Nem volt. Favázas sövényház volt a 30-as években. (2,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Polgáréknál szabad konyha volt. Bolthajtás-szabadkonyha. Itt már nem található, a szabadkonyha megszűnt a háború után. Füstöskonyha egy volt. (1) Szabadfüstös konyha már senkinek sincs. A harcok előtt még volt. Bepadlásozták. (2) Nem tud róla. (5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Csak a tornácra nyíltak az ajtók (bolthajtásos). (1) Minden az udvarra nyílt. A szobaajtó a konyháról nyílott. Vagy a tornácra nyíltak az ajtó. (2) Az udvarra nyíltak az ajtók. (5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt sok, vályognál is. 1 sukknyi vastag is volt. (1) Volt, a Vargáéknál. Inkább földfalú házaknál volt. (2) Volt, főleg istállóknál. (5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1925-ben lett rakva ilyen Tátrai Istvánéknál, Horvátéknál is. (1) 1900 előtt lett rakott sparhelt. 1900-tól terjedt el. (2)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A háború után (1), kb. 20-25 éve (2), kb. 15-20 éve (5) vannak kockaházak.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Már nincs meg. (1) Nem volt. (2) A régi házakban lehet, hogy volt. (5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

50-70 cm magara (1,2), a földre 1913-ban (5).

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Az f) volt általában. (1) Sima, négyszögletes pajták voltak, de leeresztett pajta is volt. (2) Az a) és a b) volt. (5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Ruhával. (1) Nyílt tűzön nem főztek. (2,5)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem, egészben nem, reszelt káposztát hordókban tárolták. (1,2,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1945 után, de a malom még sütött. (1,2,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Mind a hármat látta már. Teknőben volt. (1) A b) volt + teknőben. (2) A c). (5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Nem volt füle. (1,5) Két felől. (2)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Ilyen nem volt. Csak csépelték a hajdinát. (1) Nem volt. (2) Igen, volt. (5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Gánica volt, és volt hajdina. (1) Búzalisztből készítettek gánicát. (2) Sütnivalót csináltak, gánicát nem. (5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Kukoricakalács, jó édes, karácsonyra. Sima kalács és fonott kalács. (1) Gömbölyű kalács, lyuk nélkül az a) volt, fonott kalács. (2) Fonott kalács a), b), c) volt. A patkó alakú kalács neve: kanborjú. (5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Paprika a legtöbb. (1) Van régtől, paprika a legtöbb, de paradicsom is van. (2) Paprika is van, paradicsom is. (5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Paprikát már a nagyapja is termesztett, paradicsomot csak ő. (1) Kb. 1900 óta. (2) Mióta bejöttek az oroszok, azóta. (5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Mákos kalács, mákos bejgli. De sütöttek diósat is. (1) Kalács, gömbölyű kalács, mákos kalács, diós bejgli. (2) Kalácsot sütöttek. (5)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

1930 körül hordták az öregek. Kék, vasalt gatya, csizma, kötény. Vasárnap hordtak a templomba. Rojtos aljú volt, bő. (1) Gyerekkorában hordtak ilyet. (2)

b) Hány szélből készült?

Igen, volt gatya, nem tudja hány szélből. (5)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az I. világháború alatt és utána. (1) 1850-60 körül. (2) 1940-ig. (5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A II. világháború előtt szoktak. 1930-ban volt szövő-tanfolyam. (1) Volt egy-kettő, aki szőtt, kb. 25-30 éve. (2)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A II. világháború utánig. (1) Még ma is. (2) Kb. 18-20 éve. (5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Szokás volt. Néha még mindig. 1930 körül még a hosszú volt. Fölig toll, ágynemű a padlásig. (1) Egyik háznál így, a másik háznál úgy. (2) Nagycsaládnál egymás végibe. (5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsang idején. A nagy munkákkor (június-július) nem. (2) 1910 körül és kb. 45-ig farsangkor. (4) 1960 körülig farsangkor. (3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910 körül és 60-ban is még szombaton. (2) Szerda és szombat. (4)

b) 1930 körül:

1910 és 1960-ig kb. szombat vagy vasárnap. (3) Szerda és szombat. (4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Mindig a menyasszony házánál tartották az esküvőt. (Most már a vendéglőben.)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A menyasszonyos háznál volt a vacsora, cigányok húzták a nótákat. (2) Leginkább a menyasszony házánál. (3) Ebéd a menyasszony házánál volt. Kisebb vacsora (gulyás, sütemény) a vőlegényeknél. (4)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Van most is háznál. (2) Presszókban vagy éttermekben. (3) Presszóban vagy vendéglőben. (4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Kb. a 60-as évektől már nem háznál tartják a lagzit.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Egy ember volt a vendéghívó. Egy jó, szájas ember. Elmentek mindenhova a vőlegény apjával, anyjával. A vendéghívó mondott pár szót, verset, rigmusokat. (Vendéghívó: násznagy.)

b) 1930 körül:

Ma a menyasszony és a vőlegény megy el vendégeket hívni. (2) Ma a menyasszony és a vőlegény mennek vendégeket hívni. A messzibevalót levélben hívják. Egyszer hívnak, van, hogy egy hónappal előbb, van, hogy csak két héttel előbb. (3) Lakodalomba a fiatal pár járt vendégeket hívni, így van ez most is, csak most már meghívóval. (4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt az esküvőn köszöntő, a plébános mondott egy imát ebéd előtt. (2) Nem is hallottak róla errefelé. Koszorúslány is csak a 70-es évek előtt volt. (3) Itt nem volt, de a harmadik faluban igen. A Hegyháton tüzet is raknak. (4)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Balozsából, Rumból jöttek cigányzenészek. A kovácsiakat Balozsából hívott zenészek mulattatták.

b) Milyen hangszereken játszottak?

3-4 cselló, hegedű (muzsika), cimbalom volt.

c) Hány főből állott a zenekar?

A zenekar 6-7 főből állt, de minimum 3-4 mindig voltak. (2) Régebben a nagyobb lagzikben 5-en, 6-an is voltak. Most már csak 3-an. (3) Régen cigányzenészek voltak. 3-4-en: hegedű, cimbalom volt. (4)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Decemberben, karácsony előtt 13 nappal jártak a lucázó gyerekek.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A lucázásért pénzt kaptak (nem volt megkötve az összeg, ki mennyit adott). Szalmababa (marék szalma) volt a hónuk alatt. Kihúzogatták és szétszórták a földön, aztán letérdeltek. Csupi Jóska 1910 körül csinált magának Luca-széket, de nem állította fel (nem mert ráállni). Fából készítette, mindennap vert bele egy szeget, Luca napjától fogva (az éjféli misén szokták a Luca-széket felállítani). Volt korbácsolás is, karácsony után a harmadik napon. A korbács 70-80 cm volt, 8-9 szálból állt. Azzal verték a lányokat Aprószentekkor. Mindenkit megvertek egyébként, és a korbácsolásért szintén pénzt kaptak. Ezt mondták: „Egészséges legyen, az új esztendőbe, keléses ne legyen!” Luca-napi rigmus: „Luca, Luca kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok (tyiktyok), tyuktyo meg a lugyok Jó ülősek legyenek. Annyi csibéjük legyen, Mint égen a csillag. Annyi pénzük legyen, Mint Rábában a víz. Kendtek asszonyának Akkora csöcse legyen, Mint a bugyogóskorsó Olyan hosszú kolbászok legyen, Mint a falu hossza. Olyan vastag szalonnájuk legyen, Mint a mestergerenda. Luca, Luca, kitty-kotty.” (2) Néhányszor még ma is van Lucázás, december 13-án. Kézben kis szalmával. „Luca, Luca, kitty-kotty Tojjanak a tittyok, luggyok, Hogy ülőssek legyenek. Legyen annyi (tojássuk) pénzük, Mint égen a csillag/Rábában a gavica Ollyan hosszú kolbászuk legyen, Mint a falu hossza. Ollyan vastag szalonnájuk legyen, Mint a mestergerenda. Kentek lányának akkora csöcse legyen, Mint a bugyogó korsó. Fogai mint a törek húzó grábla!” (3) Szalmával lucáztak. Nem nagyon emlékezett, mint mondtak. (4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölésről nem tudnak a környéken. (2,3,4)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Voltak, van most is. 6-7 vagy még több is. Kb. a falu 13 %-a. Ő maga is öreglegény volt, a felesége pedig öreglány. Ő 58, a felesége pedig 51 éves volt egybekelésükkor. (2) Régen 10-nél is több volt, lehet, hogy ma is. (3) Akadtak. 7 biztosan. (4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem volt itt X-elés. (2) Ahol tehén volt, voltak köcsögök a köcsögfán. X-elésről nem tudnak. (3) Sose volt, csak csíkos köcsögökre emlékszik. (4)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt. (2,3,4)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Semmi. Nem éltek itt a régi hagyományok. (2) Semmit. Más községekben voltak, de itt nem. Luca napján inkább. Mindent teleszórtak pelyvával: az ágy alatt, a Mária-képeket a falon, a szekrény tetején. (3) A családból valaki felöltözött kifordított holmiba, láncot zörgetett. Diót adott. Ezt mondta: „Imádkoztatok? Szót fogadtatok? Tanultatok?” stb. (4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Idén is voltak, de nem emlékszik részletekre. (2) Szokott lenni. 3-4-en jönnek, egy kis házat hoznak, benne a Jézuska, Szűz Mária, Szent József, bárány. „Csak úgy hömbörögtek be, egyik a másik után a láncos bottal. Fél óráig is mondták, énekelgettek a bibliából.” A gyerekek még ma is mennek, de már nincs kis ház. Pénzt szokás adni nekik. (3) Csak pásztorok voltak, botot hoztak. Kifordított báránybőrre és kóc-szakállra emlékszik még. (4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel, az állatok védőszentje. (2) Szent György, Szent Márk (április 25.) Márog (Márk) volt a templomból a plébános. A miniszterek (?) falut körmenettel megszentelték a búzatáblákat, a határt. (3) Szent Vendelt választották, az állatok védőszentjét barmaik megtartásáért. (4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a kankus. (2) Nem volt, de az éjjeli mise után, sőt este a fiúk megkorbácsolták a lányokat, asszonyokat hazafelé menet, december 24-én este. Húsvétkor, nagyszombat este föltámadás. Körmenet hajnalban. (3) Gyün a krampusz, mókus, ördög! (4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt. Viszont volt szalados: búza, árpa, rozs csíráztatva, kukorica vizezve, meleg helyen szárítva. Utána darálva, gömbölyű cseréptálban megsütve. (2) Húst, kalácsot, tormát meg kellett szentelni másnap reggel. (3) Nincs. (4)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Egy ember, aki vágja benne a fát. (2,4) Nem emlékeznek. (2)