Kissomlyó

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1986. július
Adatközlők:	(1.) Erdélyi Károly, 1909, Kissomlyó, evangélikus, Kissomlyó, Kossuth u. 109.
	(2.) Szőke Karolin, 1910, Kissomlyó, evangélikus, Kissomlyó, Kossuth. u. 109.
	(3.) id. Tóbiás Károly, 1911, Kissomlyó, evangélikus, Kissomlyó, Kossuth u. 102.
Gyűjtötte:	Balogh Balázs
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kissomly%C3%B3
weboldal:	http://www.kissomlyo.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Az adatközlők a falu keletkezéséről semmit sem tudtak mondani. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu legrégebbi családjai a Somogyi, a Szabó és az Erdélyi családok. Olyan régi családok, hogy senki se tudja, hogy mikor kerültek Kissomlyóra. A megkérdezettek szerint nagyon régi család volt a Hegedűs család is, őket az 1950-es években mint kulákokat kitelepítették, azóta nem is halottak róluk semmit. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Senki nem tud róla, hogy valaha is nagyobb számban a faluba betepültek volna valahonnan. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el nagyobb számban soha. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kissomlyóhoz hasonlító falu Borgáta, Duka és Jánosháza, mert hasonló vagyonú gazdák laktak ott is, és mert közel vannak egymáshoz. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Kissomlyó Kemenesalja vidékéhez tartozik, amely vidéket Berzsenyi tett nevezetessé – vallották az adatközlők. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Az informátorok szerint a Kissomlyót övező falvak mind Kemenesaljához tartoznak. Közeli vidéken élő csoportként a Krapotokat nevezik meg Kissomlyótól nyugatra. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Egyházashetye azért híres, mert ott született Berzsenyi Dániel. Jánosháza pedig az iparosai miatt híres és arról, hogy sok zsidó élt ott. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Csúfolkodó mondásokat nem mondtak soha a falubeliek és Kissomlyót sem csúfolták a környékbeliek. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szokás volt és gyakran házasodtak a környékbeli falvakból, leginkább Jánosházáról és Dukáról. Peresztegről és Vashosszúfaluból viszont soha nem házasodtak, vallási okokból. Például Vashosszúfalu tiszta katolikus község és az ottaniak az evangélikus házasodni szándékozót még ki is gúnyolták: hosszasan nézegették, kémlelték, hogy van-e szarva. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Minden évszakban voltak nevezetes nagy állatvásárok. Ilyen volt a József napi, a Bertalan napi és a Márton napi, melyeket Celldömölkön, Jánosházán látogatták.

b) Piacra:

Minden hét szerdáján Jánosházán és csütörtökjén Celldömölkön volt piac, ezekre eljártak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Kissomlyón augusztus 20-á tartottak búcsút. Régen eljártak Pünkösdkor a sümegi búcsúra. Valamikor ősszel pedig gyalog mentek a búcsúba Celldömölkre és Borgátára. (1,2,3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Alkalmanként kaszálni mentek el Egyházashetyére Nagy Sándor birtokára. Ugyanide sokan szegődtek cselédeskedni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Kissomlyóra nem jártak dolgozni más községekből. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskeváron és Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak a faluban, melyeket részint Jánosházán és Celldömölkön a piacon, részint pedig vándorárusoktól vettek. (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A kissomlyóiaknak szinte mindenkinek csak a saját szőlőhegyükön a falu határában volt szőlője

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

. Más falubelieknek is volt itt Kissomlyó határában szőlője jelentős számban, főleg a vashosszúfaluiaknak, dukaiaknak, borgátaiaknak, egyházashetyeieknek. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Kissomlyón egy temető volt és van. Ez egy vegyes temető, melynek a központi részébe temették a katolikusokat és körbe a szélére az evangélikusokat.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi csontokat nagyszámban soha nem találtak errefelé. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Az adatközlők egybehangzó válaszai szerint a falunak a fogadott ünnepe augusztus 20. István király ünnepe. Ekkor tartották a búcsút is. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között általános volt az egymáshoz erősített 2-3 vasborona használata. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Kissomlyón mindenki gereblyés (b) kaszacsapót használt mindig. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem. A kéve kötő fa vastagabb felén csak egy kis kerek luk volt, amibe madzagot fűztek, evvel lehetett felakasztani. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kéve jelentett 1 keresztet és 10 kéve 1 lábat. A mezőn összekapcsolva 4-5 keresztet raktak: ez volt a kepe. Az emlékezettel elérhető időben a kévék száma nem változott. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, ami a mezőn 4-5 összekapcsolva rakott keresztet jelentett. A kepe szót nem használták a termény mennyiségének megjelölésére. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Kissomlyón sajnos egy csépet sem tudtam lemérni, de az adatközlők egybehangzó állítása szerint a csép nyele biztos, hogy 155 cm fölötti hosszúságú volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén a két világháború között mindig szerződtetett munkások, állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Az emlékezettel elérhető időben Kissomlyón mindig nyárssal hordták a szalmát kazalba. Ez a módszer kizárólagos jellegű volt, de hogy honnan került a faluba, arra már a megkérdezettek közül senki sem emlékezett. A kb. 4 m hosszú nyársat egy ember vízszintesen tartotta, míg egy másik ember felhúzta a szalmát a nyársra a vasalt hegyén keresztül. Ennek végeztével az előbbi ember a nyársat a feje fölé függőlegesen emelve a kazalhoz ment és ott a szalmát a kazalra borította. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1945 után még itt-ott nagyon kevesen termeltek hajdinát, de a termelés teljes megszünésének időpontja 1959. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után való barázdába vetése kb. a múlt század legvégén kezdődött és az 1920-as években lett teljesen általános az adatközlők szerint. (1,3) Elterjedésének kezdeti idejéről nem tudott semmit, általánossá válásának idejét szintén az 1920-as évekre teszi. (2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát 4 napig szárították. A renden naponta egyszer forgatták. Ha eső esett, újra kellett forgatni. Ha megszáradt boglyákba gyűjtötték. Állványt a szénaszárításhoz nem használtak, csak a lucernáéhoz. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt az istállóba általánosan „gazhordóruhával” vitték és csak ritkán vasvillával, vagy bakszekérrel. Hogy a három eszköz használata közül melyik a régebbi és melyik az új, azt egy adatközlő sem tudta. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, használták a fák leveleit almozáshoz régen.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Kissomlyón majdnem mindenki!

c) Melyik évszakban?

Az adatközlők szerint ősszel. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A b) ábrán látható eszközt használta mindenki Kissomlyón. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret marha után kötötték, a kocsit pedig ló után. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér kb. 4 m hosszú volt. Egyaránt használtak nyújtott szekeret és vendégoldalt is, de a nyújtott hosszú szekér a régebbi és ezt használták többen. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A faluban általánosan a nyomórúd leszorításához a szekér hátulján kötelet használtak, de egy-két gazda, tehát kevesen csigát használt, ami fából készült és két „lapicka” segítette a kötél megfeszítését. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt az adatközlők szerint. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Az informátorok szerint a a) típusú szekérkas volt az elterjdtebb (általános) a faluban, de kevesen b) típusút használtak.

b) Használtak-e kettőt is?

Két szekérkast senki sem használt. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Évszaktól függetlenül a marhát és a tehenet is talpalják, ha kisebesedik a lába. Kisebesedés esetén mindenki ezt teszi. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

Hi!

c) és balra

Hajsz!

A becce szót ismerik, a kis borjút hívják így és nem kapcsolják egyetlen indítószóhoz sem. (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

„Cocám-ne!” szavakkal hívogatják a disznót. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

„Tyu-tyu-tyu!” szavvak hívogatják a tyúkokat. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Neve szerint, „Ne!” vagy „Le!” szavakkal hívják a kutyát. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt: „kendervágót” használtak. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Kissomlyón a fekvő (a) és az álló (c) rokka típusai terjedtek el, mindegyiket csak „rokkának” hívták. Az adatközlők szerint a fekvő (a) rokka a régebbi a faluban. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A mostani falu közvetlen közelében keletre állhatott régen ez a falu az adatközlők – szüleiktől hallott – elbeszélése alapján. Az informátorok emlékezetével elérhető időben nem volt a faluban több, egymástól elkülönülő házcsoport. (1,2,3)

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó favázas sövényházat (amiben laktak) olyan régen lebontották már, hogy a bontás időpontját még évtizednyi pontossággal sem tudták a megkérdezettek megjelölni. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét teljesen lebontották és helyette új, zárt kéményeket építettek a fal mellé. Kb. az 1930-as évek óta kizárólag csak zárt kéményeket építettek a faluban. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Az adatközlők szerint a legrégebbi házakon csak egy ajtó nyílt a szabadba a konyhából. Az ajtó az udvarba nyílt, néhány házon a tornácra. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Az adatközlők egybehangzó állítása szerint volt keresztmestergerendás ház régen a faluban, földfalu ház esetében is. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1920-as években vált általánossá a rakott sparheltek használata, ekkor kb. a falu házainak felében volt. Az informátorok szerint az elsőket kb. a múlt század végén rakhatták. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1945 után már nem építettek egysoros házat a faluban és kb. ettől az évtizedtől kezdve (1940-es) vált általánossá a „tömbházak” építése. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem, ilyen házról nem is hallottak, nem volt a faluban. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

c) normál magasságú kb. 50-60 cm-es padkára építették a konyhai kemencét. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Az adatközlők szerint volt régen kiugró középrészes és leeresztett odaltoldású pajta is, de régen is az egyetlen máig fennmaradó típusú volt a legtöbb, ez a típus pedig a következő alaprajzzal bír. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak fazékkiszedő villát Kissomlyón. (1,3) a) egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (2)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Tarlórépát Kissomlyón törköly között savanyítottak egészben is és gyalulva is.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát viszont mindig csak gyalulva savanyítottak. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1959 után szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A faluban mindenki b) típusú kenyértartót használt kizárólag. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Sajnos a faluban már nincs ilyen eszköz, de régen használtak dongás, füllel ellátott fából készült vajköpülőt, aminek félbevágott kobaktököt tettek a szájára használat közben, hogy a folyadék ki ne cseppenjen belőle. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Sajnos a faluban egyetlen fából készült hajdinatörőt sem találtam és az adatközlők még a rajzok segítségével sem tudnak visszaemlékezni a hajdinatörők ütőjére. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Régebben ugyan készítettek hajdinából kását, de azt sohasem fogyasztották kiszaggatva! (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott hosszúkás (a) és fonott kerekalakú (b) töltetlen kalácsokat szoktak sütni Kissomlyón: „fonyott kanyácsot”. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Az adatközlők szerint Kissomlyón mindig készítettek lecsót. Paprika a legtöbb, kicsit kevesebb paradicsom és pár fej hagyma volt benne. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Az adatközlők egybehangzó állítása szerint Kissomlyón „emberemlékezet óta” fogyasztottak nyersen paprikát és paradicsomot. Sajna még „keresztkérdésekkel” sem lehetett megtudni a nyers fogyasztás kezdeti időpontját. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A „Karácsonyi asztalra” mindig diós és mákos kalács került Kissomlyón. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen, régen viseltek széles gatyát a férfiak ünnepre felsőruhaként. (2,3) Viseltek széles gatyát. (1)

b) Hány szélből készült?

Biztos, hogy 2 szélnél többől készült. (1)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Kb. az 1940-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Kissomlyón az asszonyok sohasem szőttek vásznat. (Csak fonalat fontak.) (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Kissomlyón nem volt „kötelező” az asszonyoknak az udvaron kívül a fejkendő viselete, de aki nem hordott kendőt arra mindenki azt mondta, hogy „kacér”. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Kb. az 1950-es évek elejéig volt általános szokás az ágyak párhuzamos egymás mellé tétele, de idős emberek lakószobáiban még ma is előfordul az ágyak ilyetén elhelyezése. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvő farsangkor, februárban volt.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

1910 körül Kissomlyón böjti időszakban soha nem tartottak esküvőt. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910 körül vasárnap.

b) 1930 körül:

1960 körül viszont már szombat volt az esküvő napja a héten. (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a lányos háznál tartották.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Egy főétkezés volt este a vacsora. (1,2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalom mindig a vendéglőkben zajlik, a vendéglőkben is a vacsora a főétkezés.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Kb. 15 éve vált általános szokássá nem otthon tartani a lakodalmat. (1,2,3)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül a násznagy 2 héttel a lakodalom előtt egyszer hívta meg személyesen a vendégeket.

b) 1930 körül:

1980 körül a jegyespár egyszer, amikor az idejük engedi személyesen hívják meg a szűkebb rokonságot, néha a legkedvesebb ismerősöket és a többi vendéget postai meghívóval értesítik kb. 1-2 héttel a lakodalom előtt. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt soha Kissomlyón a lakodalom során szándékolt tányértörés. (1,2,3)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A cigányzenészeket Jánosházáról, vagy Gércéről hívták majdnem mindig, de előfordult néha, hogy a helybeliek is ki tudtak állítani egy zenekart. Máig a cigányzene az általános lakodalmakkor

b) Milyen hangszereken játszottak?

Bőgőn, hegedűn, cimbalmon és brácsán.

c) Hány főből állott a zenekar?

A zenekarban 5-en voltak: 1 bőgős, 2 hegedűs, 1 cimbalmos és 1 brácsás.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

. A tangóharmónika kb. a II. világháború körül léphetett a zenekarba, de ezt az információt az adatközlők nagyon bizonytalanul mondták. (1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

A lucázás december 13-án reggel volt Kissomlyón.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A szokás kb. 1945-ig tartott, nem zenéltek és nem volt alakos. Szalmát vittek a legények és azt az udvaron és a lakásban szétszórták, hogy a kotlósnak legyen min tojnia. „Szabad-e kotyolni?” kérdéssel köszöntötték a lucázók a ház népét, ha nem engedték be őket, akkor azt mondták: „Egy csibéje legyen, az is vak legyen!” Több kötött szövegre már sajnos nem emlékeztek. (1,2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Szilveszterkor regöltek a legények.

b) Meddig élt ez a szokás?

Ez a szokás kb. 1945-ig élt.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Legények.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

A kötött szövegre sajnos az adatközlők nem emlékeztek. (1,2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A faluban mindig volt kb. 5 öreglegény. Ez a II. világháború előtt még nem érte el a lakosság 1 %-át, de ma – tekintve a lakosság csökkenését – 1,5 %-ot jelent. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Igen, használtak X-el díszített tejesfazekakat.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

Általában 2 db X-el díszítették.

c) Hol szerezték be ezeket?

Magyarszombatfán készítettek és vándorárusoktól, vagy Jánosházán szerezték be általában. (1,2,3)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem szoktak égő tárgyat a levegőbe dobni soha. (1,2,3)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

December 6-án általában családonként valaki beöltözött Mikulásnak: bekormozta arcát, kenderszakállat ragasztott, kifordított subát vett a hátára, kezében láncos botot fogott és vagy a gyerekeknek adott, vagy azoknak kitisztított, ablakba rakott cipőjükbe tett egy kis diót, mogyorót és almát. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

5-6 szereplője volt a betlehemes játéknak: csak pásztorok. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel volt minden állat védőszentje. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A gyerekeket régen lúdvérccel ijesztgették. (2,3) A lúdvérccel és heusz(?)-szal. (1)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Sohasem volt szokás a diódobálás. (1,2,3)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Favágót láttak a régiek a holdban. (1,2,3)