Őrimagyarósd

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Most már a 4. neve van. Magyaród volt, Magyarósd, Őrimagyarósd amióta őrséget adott. 1862-től templom van, adakozásból építették. (4) Az őrség meg volt szervezve, 30 ember volt. A vár ura szabályozta ezt. 1200-as évekből van írás. A vár helyére ha dörgés, villámlás van, odavág a villám – biztos valami érték van. (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Györffi, Bertai, Kosik. Felsőőrről ideköltözött a Haholt és az Osbát család a 800-as években. (1,2,3,4,5,6)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Olyan nincs. (1,2,3,4,5,6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem. (1,2,3,4,5,6)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Viszák, Szőce – gyülekezet szerint evangélikusok. A jegyzőség itt volt, de a vezetőség most elvitte. (1,2,3,4,5,6)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Őrség. (1,2,3,4,5,6)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Őriszentpéter – az Őrség központja. (1,2,3,4,5,6)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A viszákiak vakarus-nak csúfolják az őrimagyarósdiakat. A magyarósdiak a viszákiakat vaddisznó-nak. A viszákiak a Cikuba menekülnek a vaddisznó elől. „Magyarósd csomóra, Viszák futóra.” – a magyarósdiak csomóra jönnek össze, a viszákiak szétfutnak. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Hegyháthodászról asszonyt is hoztak, de be is nősültek. Szőrce, Viszák, Szaknyér. (1,2,3,4,5,6)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmenc, Zalalövő – minden hónapban, Csákándoroszló – minden negyedévben: Luca-napi vásár, Gergő-napi vásár, Szentiván-napi vásár, Márton-napi vásár.

b) Piacra:

Körmend – hétfőnként

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Kinek, hol volt rokona, itt mindenhol volt rokon. Nádasd, Szaknyér májusban, Rimányi, Felsőjánosfa, Pankasz (nem tudják pontosan mikor), Őrimagyarósd Szentháromság vasárnap, Viszák Szetistván búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Felsőcsatár, Vasvár – a katolikusok szoktak járni. (1,2,3,4,5,6)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Uradalmakra: Nagycenkre, Ponyvád, Vasszécsénbe. Németségbe is. Pápára summásnak. Az uradalom pallérja szerződtette. (1,2,3,4,5,6)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem jöttek. (1,2,3,4,5,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Csak maguknak készítettek.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

Aki szőtt, az saját magának készített bordát.

e) favillát

Még ma is készítenek.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Volt bognár, kovács – ezt különböző helyekre adták el.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Gödörháza, Velemér, Szombatfa. Hozták ide a faluba. (1,2,3,4,5,6)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Gerencsérek. Ide ki szoktak pakolni, minden héten szokott jönni és kiabálta: „cserepet, fazekat”. (1) Tojásszedő tikász – vitte a csibét és a tojást. A zalalövői mészégetők hordtak meszet – égetett meszet – szekérrel. Drótosok azok jártak Rimánból a Lakner. Köszörűsök is voltak, ollót, kést fentek. (1,2,3,4,5,6)

b) Honnan jöttek?

Zalalövő, Rimán

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Gerencsér, tikász, drótos, mészégetők, köszörűsök.

d) Mit árultak?

Fazeket, Cserepet, csibét, tojást, égetett meszet.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Csak a nagyobb gazdáknak volt a falu mellett szőlője. (1,2,3,4,5,6)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluszéli temető legalább 150 éves az első pap is ott van eltemetve. (1,2,3,4,5,6)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A templom mellett 1948-ban építettek egy házat, két rövidszekér csontot vittek le a tanácsra.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Itt csak vasárnapok vannak, a katolikusoknál vannak mellékes ünnepek. (1)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Akkor még csak faboronát. A vasboronának még híre-hamva se volt. Akinek két lova volt, annak is csak faboronája volt. (1,2,3,4,5,6)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Csak kézzel.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Vetőgép nem volt. (1,2,3,4,5,6)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A vellás az általános. Emberemlékezet óta ismerik. (1,2,3,4,5,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,2,3,4,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17 kéve egy kereszt. A tetejére egyet tettünk, az volt a pap. 4-5 keresztet, de 8-at is, ha sok volt, összeraktak egy kepébe. De aztán kevesebbet, hogy ha a villám belecsap, kevesebb égjen el. Ha 17-be nem fért bele volt 21-es is (kereszt). (1,2,3,4,5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, 5-8 kereszt. (1,2,3,4,5,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Legalább 180 cm volt, ha rövidebb, akkor megvágta az embert a hadaró. (1) 160-180 cm. (2,3,4,5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőtulajdonos állította össze, ő fizette. (1,2,3,4,5,6)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. A cséplőgéppel együtt került a faluba. (1,2,3,4,5,6)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Most már jó pár éve. Az 50-es években csak nagyra nőtt, de termés nem volt rajta – akkor szűnt meg. (3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 30-40-es években sok volt, és akkor általános volt a barázdába való elültetés. Most már keveset ültetünk. (1,2,3,4,5,6)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Le van kaszálva, aztán másnap rendül megforgatja az ember, aztán lehet hazahordani. Petrence a kicsi, bagla a nagyobb – de ha jó idő van, az ember nem baglázza, hanem hazahozza. (1,2,3,4,5,6) A reggelit vivő gyerek alkalmanként szétpiszkálta a rendet. (1)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nagykosárral, amit a kondorfaiak szoktak kötni. Szokták ide hozni. Vagy köcölébe – 2x1 m-es vászon. (1,2,3,4,5,6)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonórész

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5,6)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ősszel összegrábláztuk, még a fenyőborostyánt is összegrábláztuk. (1)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Általános. (2,3,4,5,6)

c) Melyik évszakban?

Ősszel.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, a felszabadulásig.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

Bandi hozta be, suszter volt a szomszédban, a felszabadulás után – addig csak tartólánc volt. (4)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér teherszállító. Kocsival mentek a vásárba, lakodalomba a vendégek. (1,2,3,4,5,6)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszú szekér kb. 350-500 cm. (2,3,4,5,6) Mérés 360 cm. (1) Vendégoldalt mostanában használnak szalmahordáshoz, mióta kombájn van. (1,2,3,4,5,6)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórudat beleakasztják a láncba és a rudazókötéllel lehúzzák. (1,2,3,4,5,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Ritka. Enyhén ívelt. (1,2,3,4,5,6)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A kocsiszekérbe egyet használtak – mindkét vége zárt.

b) Használtak-e kettőt is?

A szekérbe kettőt, de ez a szállított terménytől függött – volt, amikor csak az elsőt rakták be. (1,2,3,4,5,6)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak azt, amelyik tehén fúrt (csavart a lábán). Ökröt nem szoktak itt befogni. (4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4,5,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne, na, na, ne.

b) terelik jobbra

Hik!

c) és balra

Hok! (1,2,)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi-ne-ne. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kusz, kusz. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Törőfa. (1,2,3,4,5,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő. (1,2,3,4,5,6)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Háromháza különálló rész – a falutól kb. 1 km-re épített 3 ház megnevezése.

a) Hogy hívták ezeket?

Himfa, Passzer, Part, Háromháza, Tekekszer

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu mindig itt állt. (1,2,3,4,5,6)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A Bali bácsi házát 4-5 éve bontották le. (1,2,3,4,5,6)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Azok a házak általában szét lettek dobálva. Az I. világháború után már nem építettek ilyent. (1,2,3,4,5,6)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Három, az udvarra nyílt. (5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Van. (5,6)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1939 előtt is volt. (4) 1928-ban még építettek. (6)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 1960-as évektől kockaház. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Kályha volt. (1,2,3,4,5,6)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Olyan 80 cm magas (mérés). 1929-ben heiszkan építette hegyhátszentjakabi mester. (6)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Egysoros: pajta, pajtafia, pelvakutyo. (1,2,3)