Dozmat

A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kucsera Sándor (vitalap | szerkesztései) 2014. február 24., 13:12-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Adatlap

Adatfelv├ętel ideje:
Adatk├Âzl┼Ĺk: (1.)
(2.)
Gy┼▒jt├Âtte:
Wiki feldolgozás:
A telep├╝l├ęs a Wikipedi├ín:
weboldal:



1. K├╝ls┼Ĺ kapcsolatok, t├Ârt├ęneti tudat

1.1. Mit tudnak a k├Âzs├ęg keletkez├ęs├ęr┼Ĺl? Hogyan j├Âtt l├ętre?

1.2. Melyek a k├Âzs├ęg r├ęgi csal├ídjai? Sorolj├ík fel ezeket ├ęs azt is ha tudnak r├ęgen bek├Âlt├Âz├Âtt s itt gy├Âkeret vert csal├ídokr├│l, feljegyezve, hogy honn├ęt ker├╝ltek ide.

1.3. Tudnak-e arr├│l, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb sz├ímban telep├╝ltek-e be,? Honnan, milyen nemzetis├ęg┼▒ek?

1.4. Tudnak-e arr├│l, hogy a falub├│l k├Âlt├Âztek-e nagyobb sz├ímba valahova? Hova, mikor?

1.5. Mely falvakat tartanak maguk├ęhoz legink├íbb hasonl├│nak k├Âzelebbi vagy t├ívolabbi vid├ęken? Miben ├íll a hasonl├│s├íg?

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen t├íjegys├ęgbe, n├ępcsoportba, vid├ękbe? Melyikbe?

1.7. Milyen k├Âzeli t├íjegys├ęgr┼Ĺl, csoportokr├│l, vid├ękekr┼Ĺl tudnak? K├ęrdezz├╝k meg, hogy mely k├Âzs├ęgeket sorolj├ík a csoportokba.

1.8. Milyen h├şres k├Âzs├ęgekr┼Ĺl tudnak, mir┼Ĺl h├şresek ezek?

1.9. Cs├║folt├ík-e a falut valamivel a k├Ârny├ękbeliek vagy az itteniek mely m├ís k├Âzs├ęgekr┼Ĺl tudnak-e cs├║fol├│d├│ mond├ísokat?

1.10. Szoktak-e r├ęgebben m├ís falvakb├│l h├ízasodni? melyekb┼Ĺl gyakrabban, esetleg melyekb┼Ĺl nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, t├Ârekedve annak meg├íllap├şt├ís├íra, hogy az ├Âsszeh├ízasod├ís jelent┼Ĺs vagy sz├│rv├ínyos volt.

1.11. Hova szoktak r├ęgebben gyakrabban j├írni: a, v├ís├írra,b, piacra,c, b├║cs├║ra. d, b├║cs├║j├ír├│ helyre?

a) Vásárra:

b) Piacra:

c) B├║cs├║ra (Mikor, hova?):

d) Hova szoktak r├ęgebben gyakrabban j├írni b├║cs├║j├ír├│ helyre?

1.12. Hova szoktak r├ęgebben innen munk├íba j├írni s milyen munk├íra? (summ├ís, cs├ępelni, csel├ędeskedni, stb...)

1.13. Ide ugyanilyen c├ęlb├│l honnan szokta j├Ânni munk├íra?

1.14. K├ęsz├ştettek-e a helybeliek elad├ísra m├ís faluban:

a) kocsikasokat

b) vessz┼Ĺkosarakat

c) szalmafonat├║ ed├ęnyeket

d) sz├Âv┼Ĺbord├ít

e) favillát

f) fagerebly├ęt

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egy├íltal├ín nem k├ęsz├ştett├ęk, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol k├ęsz├ştett cser├ęped├ęnyeket haszn├íltak?

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

b) Honnan j├Âttek?

c) Hogy h├şvj├ík ┼Ĺket (lics├ęsek, kr├ínicok, bosny├íkok, paprik├ísok, meszesek, faszersz├ím-├írusok, sonkolyosok, deszk├ísok, olaszok, ├╝vegesek, ed├ęnyfoldoz├│k, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen m├ís falvak hat├ír├íban voltak sz┼Ĺl┼Ĺi jelent┼Ĺsebb sz├ímban?

1.17. b) Volt-e a helyi sz┼Ĺl┼Ĺhegyen m├ís faluban lak├│nak sz┼Ĺl┼Ĺbirtoka? (A k├Âzs├ęgeket mindegyik esetben soroljuk fel, a m├ęretekre ├╝gyelve.)

1.18. a) A mai k├Âzs├ęg hat├ír├íban h├íny egykori vagy mai temet┼Ĺr┼Ĺl tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

1.18. b) Tudnak-e a falu hat├ír├íban olyan helyet, ahonnan nagyobb t├Âmegben ker├╝ltek el┼Ĺ emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ├╝nnepei, melyek ├ęs mi├ęrt?

2. Termel├ęs, munka

2.1. Haszn├íltak-e a k├ęt vil├ígh├íbor├║ k├Âz├Âtt egym├íshoz er┼Ĺs├ştve 2-3 boron├ít a sz├ínt├ís elegyenget├ęs├ęhez? (ritk├ín, ├íltal├ínos, kiz├ír├│lagos)

2.2. K├Âzepes gazdas├ígokban a k├ęt vil├ígh├íbor├║ k├Âz├Âtt a gabon├ít milyen m├ęrt├ękben vetett├ęk k├ęzzel ├ęs vet┼Ĺg├ęppel?

a) k├ęzi vet├ęs: ├íltal├ínos, ritka, nincs

b) a g├ępi vet├ęs: ├íltal├ínos, ritka, nincs.

2.3. Haszn├íltak-e vill├ís (a,) ├ęs gerebly├ęs (b,) kaszacsap├│t vagy hajm├│kot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mi├│ta ismeretlen?

2.4. Haszn├íltak-e a faluban olyan k├ęve k├Ât┼Ĺ f├ít, amelynek vastagabb v├ęg├ęn lapos ny├şl├ís volt, amibe a sarl├│t is be lehetett dugni?

2.5. Az egy├ęni gazd├ílkod├ís idej├ęben b├║z├íb├│l ├ęs rozsb├│l h├íny k├ęv├ęt szoktak a mez┼Ĺn keresztbe rakni? H├íny keresztet raktak ├Âsszekapcsolva a mez┼Ĺn ├ęs mi volt ennek a neve?

2.6. Ismerik-e a kepe sz├│t ├ęs ez mit jelent? (Meghat├írozott sz├ím├║ ├Âsszerakott kereszt vagy meghat├írozatlan sz├ím├║ kereszt.)Haszn├ílt├ík-e ezt a kifejez├ęst a term├ęs mennyis├ęg├ęnek a meghat├íroz├ís├íra?

2.7. Milyen hossz├║ volt a cs├ęp nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm k├Âz├Âtt, 155 cm f├Âl├Âtt?

2.8. A k├ęt vil├ígh├íbor├║ k├Âz├Âtt a g├ępi cs├ępl├ęs eset├ęn ├ílland├│ csapat j├írt-e a g├ęppel, vagy a gazda ├íll├ştotta a munk├ísokat - a g├ęp├ęszen ├ęs etet┼Ĺn k├şv├╝l - a rokons├íg, szomsz├ęds├íg k├Âr├ęb┼Ĺl?

2.9. A kics├ępelt szalm├ít hogyan hordt├ík kazalba 1930 k├Âr├╝l? a, Ny├írssal (3-4 m hossz├║ r├║d, amire a szalm├ít felsz├║rt├ík ├ęs a fej f├Âl├Âtt vitt├ęk.) Tiszt├ízzuk mikor ├ęs hogyan ker├╝lt a faluba ├ęs mennyire lett ├íltal├ínos? b, V├şzszintes rudakon c, Elev├ítorral d, Egy├ęb m├│don

2.10. Melyik ├ęvtizedben sz┼▒nt meg teljesen a hajdina termel├ęse?

2.11. Melyik ├ęvtizedben kezd┼Ĺd├Âtt ├ęs mikor lett ├íltal├ínos a burgonya eke ut├ín, bar├ízd├íba val├│ vet├ęse?

2.12. ├Źrjuk le t├Âm├Âren a sz├ęnasz├ír├şt├ís munkamenet├ęt (renden forgatatlan sz├írad, a rendet sz├ętter├ştett├ęk, a rendet forgatt├ík, sz├ęnasz├ír├şt├│ ├íllv├ínyt haszn├íltak - ez ut├│bbi form├íj├ít r├Âgz├şts├╝k -, h├ínyszor forgatt├ík, milyen egys├ęgbe gy┼▒jt├Âtt├ęk.)

2.13. Mivel, milyen eszk├Âzzel hordt├ík a kazalb├│l a napi sz├íraztakarm├ínyt az ist├íll├│ba (nagyobb m├ęret┼▒ kos├írban, vill├íval hajdiv├ínnal, - k├ęt ├şjszer┼▒ k├íva -)? Ha valamelyik ├║j, akkor azt honnan ismert├ęk meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga fels┼Ĺ f├íj├ínak nev├ęt:

b) a rudat r├Âgz├şt┼Ĺ sz├Âg nev├ęt /g├║zs/:

c) a k├╝ls┼Ĺ szegek /igaszeg/ nev├ęt:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen m├ęrt├ękben (sokan, kevesen)?

c) Melyik ├ęvszakban?

2.16.

a) A l├│ befog├ís├ín├íl 1930 k├Âr├╝l alkalmaztak-e sz├╝gyre er┼Ĺs├ştett tart├│l├íncot?

b) Melyik m├│d r├ęgibb, ├║jabb?

c) Ez ut├│bbit honnan ismert├ęk?

2.17. Mit neveztek szek├ęrnek, mit neveztek kocsinak (teherhord├│ szek├ęr, lovasszek├ęr, sz├ęnasz├íll├şt├│ szek├ęr, marh├ísfogat stb.)?

2.18. A sz├ílastakarm├ínyt sz├íll├şt├│ szek├ęr milyen hossz├║ centim├ęterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egy├íltal├ín van ny├║jtott hossz├║szek├ęr ├ęs vend├ęgoldallal sz├íll├şt├ís, akkor tiszt├ízzuk, hogy melyik elterjedtebb ├ęs r├ęgibb.

2.19. A nyomor├║d leszor├şt├ísa a szek├ęr h├ítulj├ín milyen eszk├Âz seg├şts├ęg├ęvel t├Ârt├ęnt? ├Źrjuk le a form├íj├ít ├ęs a nev├ęt, ├ęs azt is, ha a k├Ât├ęlen k├şv├╝l nincs m├ís eszk├Âz.

2.20. Milyen a lovas szek├ęr, lovaskocsi sarogly├íja: egyenes, enyh├ęn ├şvelt, er┼Ĺsen ├şvelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) ├Źrjuk le, rajzoljuk vagy f├ęnyk├ępezz├╝k, hogy milyen volt a vessz┼Ĺb┼Ĺl k├ęsz├╝lt szek├ęrkas form├íja.

b) Haszn├íltak-e kett┼Ĺt is?

2.22. Szokt├ík-e a von├│marh├ít paktokltatni s melyik ├ęvszakban? Sokan, kevesen, csak ├Âkr├Âket vagy teheneket is.

2.23. A fej┼Ĺed├ęny r├ęgi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) ind├ştj├ík

b) terelik jobbra

c) ├ęs balra

2.25. Milyen szavakkal h├şvogatj├ík a diszn├│t?

2.26. Milyen szavakkal h├şvogatj├ík a ty├║kot?

2.27. Milyen szavakkal h├şvogatj├ík a kuty├ít?

2.28. Kender ├ęs len t├Âr├ęs├ęhez milyen eszk├Âzt haszn├íltak? (Til├│t t├şpus├║ t├Âr┼Ĺt, l├íbbal mozgatott k├Âty├╝s t├Âr┼Ĺt, t├Âr┼Ĺv├ílyut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen t├şpus├║ rokk├ít haszn├íltak s mi a neve: fekv┼Ĺ (a), ferde (b), ├íll├│ (c)?

b) A k├ęt ker├ęk egym├íshoz viszony├ştott helyzete.

3. H├íz ├ęs h├íztart├ís

3.1. A mai k├Âzs├ęg hat├ír├ín volt-e kor├íbban t├Âbb egym├íst├│l elk├╝l├Ân├╝l┼Ĺ h├ízcsoport, aminek k├╝l├Ân neve is volt (esetleg kor├íbban ├Ân├íll├│ fal├║?

a) Hogy h├şvt├ík ezeket?

b) Mi├ęrt volt ├şgy?

c) Tudnak-e arr├│l, hogy a k├Âzs├ęgnek mindig itt volt-e a helye, vagy m├íshonnan telep├╝ltek ├ít a hat├ír valamelyik r├ęsz├ęr┼Ĺl? Melyikb┼Ĺl?

3.2. Melyik ├ęvtizedben bontott├ík le az utols├│ boron├íb├│l k├ęsz├╝lt lak├│h├ízat? Ahol ilyen nem volt, ott az utols├│ fav├ízas s├Âv├ęnyh├ízak v├ęgs┼Ĺ megsz┼▒n├ęs├ęt nyomozzuk.

3.3. Hogyan alak├ştott├ík ├ít a r├ęgi szabadk├ęm├ęnyes ├ęs f├╝st├Âsk├ęm├ęnyes h├ízak f├╝stvezet├ęk├ęt. (Hova helyezt├ęk a k├ęm├ęnyt: falba, fal mell├ę? Szabad k├ęm├ęny eset├ęn hogy t├Ârt├ęnt ez? Mi├│ta ├ęp├ştenek (├ęvtized) kiz├ír├│lag z├írt k├ęm├ęnyt?

3.4. A legr├ęgibb h├ízakon a szoba + konyha + kamra r├ęsznek h├íny bej├írata volt a szabadba? Hova ny├şltak ezek az ajt├│k? (Pitvarba, torn├ícra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. ├üllap├ştsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerend├ís h├íz. (Ez esetben a padl├ísgerend├ík a h├íz hossztengely├ęnek ir├íny├íban fek├╝dtek. Ha ilyent l├ítunk, biztosra vehetj├╝k a kereszt-mestergerenda egykori l├ęt├ęt.) El┼Ĺfordul-e f├Âldfal├║ h├ízakn├íl mestergerenda?

3.6. Melyik ├ęvtizedben lett ├íltal├ínos a rakott sparheltek haszn├ílata a faluban?

3.7. Melyik ├ęvtizedben lett ├íltal├ínos a kontyolt tetej┼▒, nagyj├íb├│l n├ęgyzet alaprajz├║ ÔÇ×kockah├ízakÔÇŁ ÔÇ×t├Âmbh├ízakÔÇŁ ├ęp├şt├ęse? Mikort├│l kezdve nem ├ęp├ştenek m├ír egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyv├ęgt├ęben) h├ízakat?

3.8. Tudnak-e olyan r├ęgi h├ízr├│l, amelynek szob├íj├íban egykor a konyh├íb├│l f┼▒t├Âtt kemence volt ├ęs nem k├ílyha?

3.9. A konyhai kemenc├ęt hova ├ęp├ştett├ęk: a, a konyha padl├│szintj├ęre b, alacsony 10-20 cm magas emelv├ęnyre, padk├íra c, norm├íl magass├íg├║ 50-70 cm magas padk├íra

3.10. Volt-e kiugr├│ k├Âz├ępr├ęszes (torkos) pajta, illetve L alaprajz├║, soksz├Âg┼▒, tov├íbb├í leeresztett oldaltold├ís├║ pajta? (A fenn├íll├│ pajt├íkr├│l k├ęsz├şts├╝nk eg├ęszen v├ízlatos alaprajzot, m├ęretek n├ęlk├╝l, de az egyes r├ęszek nev├ęnek r├Âgz├şt├ęs├ęvel.

3.11. Kemenc├ęben, k├ílyh├íban, ny├şlt t┼▒z├Ân f┼Ĺz├ęs eset├ęn hogyan haszn├ílt├ík a faz├ękkiszed┼Ĺ vill├ít? a, Egyik ├íg├ít akasztott├ík a faz├ęk f├╝l├ębe. b, K├ęt ├íg k├Âz├ę fogt├ík a fazekat. c, kerekes kiszed┼Ĺvill├ít alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savany├ştottak-e eg├ęszben tarl├│r├ęp├ít t├Ârk├Âly k├Âz├Âtt vagy m├ís m├│don?

b)Savany├ştottak-e eg├ęszben k├íposztafejeket?

3.13. Melyik ├ęvtizedben sz┼▒nt meg ├íltal├ínosan a keny├ęr h├ízi s├╝t├ęse? (Nem k├ęsz├şt├ęse!)

3.14. R├ęgen milyen form├íj├║ keny├ęrtart├│t haszn├íltak a kamr├íban: csillagos forma, vessz┼Ĺ├şves, stb.? Egy faluban t├Âbbf├ęle is lehetett.

3.15. Haszn├íltak-e f├╝llel ell├ított dong├ís vajk├Âp├╝l┼Ĺt? Ha lehet, k├ęsz├şts├╝nk rajzot vagy f├ęnyk├ępet r├│la.

3.16. A f├íb├│l k├ęsz├╝lt hajdina- ├ęs k├Âlest├Âr┼Ĺk ├╝t┼Ĺj├ęr┼Ĺl k├ęsz├şts├╝nk v├ízlatrajzot! (Lehetett ├ítt├Ârt nyel┼▒, forg├│r├ęszekn├ęl keskeny├ştett, stb.

3.17. Hajdin├íb├│l, ahol ez nem volt k├Âlesb┼Ĺl, liszttel s┼▒r├ştve k├ęsz├ştenek-e olyan k├ís├ít, amit azt├ín kiszaggatva fogyasztottak? A k├ęsz├şt├ęs l├ęnyeges mozzanatait ├şrjuk le. Mi a neve (ganca, g├ínica, stb.)?

3.18. Milyen form├íj├║ t├Âltetlen kal├ícsokat szoktak s├╝tni: kar├ícsonyra, h├║sv├ętra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hossz├║k├ís, fonott k├Âr alak├║, sima k├Âr alak├║, kifli alak├║, r├ícsos k├Âr alak├║. (Lehet┼Ĺleg k├ęsz├şts├╝k r├│la rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mi├│ta ├ęs hogyan k├ęsz├ştenek gyakrabban lecs├│t? (A l├ęnyeg a lecs├│ ├Âsszet├ęteli ar├íny├ínak tiszt├íz├ísa: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika ker├╝lt bele; milyen volt ezek ar├ínya?

3.20. Mi├│ta fogyasztanak (├ęvtizednyi pontoss├íggal) rendszeresen nyers paprik├ít ├ęs paradicsomot?

3.21. Milyen s├╝lt t├ęszt├ít tettek a ÔÇ×kar├ícsonyi asztalraÔÇŁ (szenteste, ├╝nnepi asztalra)?

3.22.

a) R├ęgen viseltek-e a f├ęrfiak ├╝nnepre sz├ęles gaty├ít fels┼Ĺruhak├ęnt?

b) H├íny sz├ęlb┼Ĺl k├ęsz├╝lt?

3.23. Melyik ├ęvtizedig viseltek az asszonyok der├ękban r├Âgz├ştett szokny├ít r├ęklivel vagy bl├║zzal? (Ennek ellent├ęte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is v├ísznat sz┼Ĺni, s melyik ├ęvtizedben sz┼▒nt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik ├ęvtizedig volt ÔÇ×k├Âtelez┼ĹÔÇŁ az asszonyok sz├ím├íra az udvaron k├şv├╝l a fejkend┼Ĺ viselete?

3.26. Szok├ísban volt-e ├ęs meddig az, hogy a lak├│szob├íban k├ęt ├ígyat p├írhuzamosan egym├ís mell├ę tettek?

4. Csal├íd, k├Âz├Âss├ęg, vil├ígk├ęp

4.1.

a) Melyik ├ęvszakban (h├│napban) tartott├ík 1910. k├Âr├╝l a legt├Âbb esk├╝v┼Ĺt?

b) Melyik ├ęvszakban nem tartottak esk├╝v┼Ĺt?

4.2. Melyik nap volt a h├ęten az esk├╝v┼Ĺ megtart├ís├ínak hagyom├ínyos napja?

a) 1910 k├Âr├╝l:

b) 1930 k├Âr├╝l:

4.3.

a) Hol szokt├ík tartani a lakodalmat? Csak az egyik f├ęl h├íz├ín├íl? Melyikn├ęl?

b) Hol volt ├ęs mikor a f┼Ĺ├ętkez├ęs, illetve volt-e k├ęt egyenrang├║ ├ętkez├ęs?

c) Ha k├ęt helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vend├ęgek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 k├Âr├╝l a lakodalom? (Figyelemmel az el┼Ĺz┼Ĺ pontban foglaltakra.)

b) Mennyire ├ęs mi├│ta szok├ís a lakodalom nem otthon val├│ tart├ísa?

4.5. Megh├şv├ís m├│dja a lakodalomban (kit h├şvnak /v┼Ĺf├ęly, sz├╝l┼Ĺk, vend├ęgh├şvogat├│k, jegyesp├ír, lev├ęl, stb./, h├ínyszor, ├ęs a lakodalomhoz viszony├ştottan milyen id┼Ĺpontban?)

a) 1910 k├Âr├╝l:

b) 1930 k├Âr├╝l:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom sor├ín sz├índ├ękolt t├íny├ęr- (t├íl, cser├ęp) t├Âr├ęs ├ęs hol?

b) Ki, mikor ├ęs mi├ęrt t├Ârt cserepet?

c) Volt-e valamilyen sz├Âvegmond├ís ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig ├ęlt ez a szok├ís?

4.7. T├ínczene. (A t├ínczene esetleges id┼Ĺbeli v├íltoz├ísait r├Âgz├şts├╝k!)

a) ├ültal├íban honnan hoztak zen├ęszeket: helybelieket, m├ís falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) H├íny f┼Ĺb┼Ĺl ├íllott a zenekar?

d) Mikor l├ęp a gombos ├ęs tang├│harmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e luc├íz├ís ├ęs mely napon?

b)├Źrjuk le t├Âm├Âren a szok├íst (alakos - nem alakos, k├Âsz├Ânt├ęs, zene, szalma, t├Ârek, fatusk├│ stb. elemekkel). A k├Ât├Âtt sz├Âveget sz├│ szerint ├şrjuk le.

4.9. Reg├Âl├ęs

a) Melyik napon szoktak reg├Âlni?

b) Meddig ├ęlt ez a szok├ís?

c) Kik reg├Âltek: leg├ęnyek, gyerekek?

d) Ha lehet, ├şrjunk le teljesebb sz├Âveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb sz├ímban ├Âregleg├ęnyek?

4.11. X-el d├şsz├ştett tejesfaz├ęk

a)Ismeretes-e az X-el d├şsz├ştett tejesfaz├ęk?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezt├ęk be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az ├ęv valamelyik napj├ín f├íkly├ít, s├Âpr┼▒ vagy valami m├ís t├írgyat meggy├║jtva a leveg┼Ĺbe dobni?

a) Melyik napon,
b) mi├ęrt,
c) kik v├ęgezt├ęk?
d) Meddig ├ęlt ez a szok├ís?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ├╝nnepi alkalommal (pl. kar├ícsony) szabadban (nem meleged├ęs vagy t├írsas ├Âsszej├Âvetel c├ęlj├íb├│l) t├╝zet gy├║jtani?

a) Melyik napon,
b) mi├ęrt,
c) kik v├ęgezt├ęk?
d) Meddig ├ęlt ez a szok├ís?

4.13. ├Źrjuk le t├Âm├Âren, hogy Mikl├│s-nap (december 6.) milyen szok├ísok voltak r├ęgen? Jegyezz├╝k le az alakoskod├ís kell├ękeit (├Âlt├Âzet, l├íncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes j├ít├ęk szerepl┼Ĺit, nev├╝kkel egy├╝tt.

4.15. Kiket tiszteltek az ├íllatok v├ęd┼Ĺszentk├ęnt (Szt. Gy├Ârgy, Szt. Ferenc, Szt. M├írton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik ├íllat├ę?

4.16. Mivel szokt├ík ijesztgetni r├ęgen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, mi├ęrt?

c) ├Źrjuk le t├Âm├Âren a szok├íst?

4.18. Milyen alakot l├íttak a r├ęgiek a holdban (f├ít, t├╝sk├ęt v├íg├│ embert, r┼Ĺzs├ęt sz├íll├şt├│ embert, sz├ínt├│, tr├így├ít hord├│ embert, stb.)?

Kateg├│ria:Telep├╝l├ęsek