Hegyhátsál

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. július
Adatközlők:	(1.) Horváth Bálint, 1898. katolikus, Hegyhátsál, Fő u. 15.
	(2.) Boros Jenő, 1912. katolikus, Hegyhátsál, Fő u. 42. (3.) Büki Gáborné Kolozsvári Regina, 1901. katolikus, Hegyhátsál, Fő u. 35. (4.) Horváth László, 1931. katolikus, Hegyhátsál, Fő u. 15.
Gyűjtötte:	Csorba Judit
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Azért kapta ezt a nevet, mert hegy hátán épült és a terület sáros volt (sál = sár). (1,2,4) Hegyvidék volt. Lakott itt egy Sári nevű ember, arról nevezték el. (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A Horváth család régi. A Benkő család a 20-as években került ide Nagymizdóról. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem nagyon települtek be, néhányan ide nősültek a környező falvakból. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Simon János 1900 körül Amerikbáa. Visszajött. 1958-ban 5-6 ember Amerikába, Kanadában, NSZK-ba. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hegyháthodász, Katafa, mert ott is földművesek éltek. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A Hegyhátba tartozik. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem ismernek környező tájegséget csak néhány közeli falunak a nevét (Katafa, Nádasd, Hegyháthodász, Halastó). (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres községekről. (2,3,4) Egy adatközlő tudta, hogy a „törökök Ozmánbükk környékén csatáztak, és Ozmán basát ott ütötték agyon egy tölgyfa alatt. Arról Ozmánbükknek hívják”. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A hegyhátsáliakra mondták, hogy pápisták, a hegyháthodásziakra, hogy kálomisták. (1,2,4) „A rátótiakra mondták, hogy kimentek a határba, és találtak egy nagy disznótököt. Azt mondták, hogy ez egy csikótojás. Rá kell ülni! A bíró is ült rajta. Felvitték egy nagy hegyre, legurgatták, szétpukkant. Egy nyúl akkor ugrott ki a bokorból, azt hitték, az a csikó.” (3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Sokan Döbörhegyről. Néhányan Nagymizdóról, Katafáról, Szarvaskendről. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmendre minden hónapban egyszer (december 13-án Luca vásár, novemberben Máté vásár).

b) Piacra:

Körmendre, minden héten hétfőn és csütörtökön volt vásár.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Csatárba Nagyasszonykor (augusztus 15.), Vasvárra Nagyasszonykor, Mária nevenapján (szeptember 12.), Hegyhátsálon május első vasárnapján van búcsú (Szentkereszt feltámadásának napján).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümegre, Celldömölkbe, Máriazellbe nyáron. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Cselédnek a nagymizdói majorba. Summásnak Fejér megyébe, Sopron környékére. (1,2,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Tótok jöttek sokan aratni a nagygazdákhoz. (1,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Kosarat, söprűt, gereblyét, vágott fát hordtak Sárfimizdóra, Körmendre. (1,2,3,4)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Kosarat, söprűt, gereblyét, vágott fát hordtak Sárfimizdóra, Körmendre. (1,2,3,4)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Más faeszközöket a körmendi piacon szerezték be. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Körmendi vásáron vették, őriszentpéteriek, magyarszombatfaiak készítették. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Gerencsérek Magyarszombatfáról, Őriszentpéterről. Kb. 40 éve nem járnak. Drótostótok (cigányok) Körmendről. Meszesek Zalából. Sümeg környékéről néha még most is járnak. Köszörűs Körmendről kb. a 60-as évekig. Jártak még zugárusok, üvegesek, többet nem tudtak róla. A 60-as évektől már nem járnak vándorárusok. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Gerencsérek Magyarszombatfáról, Őriszentpéterről. Kb. 40 éve nem járnak. Drótostótok (cigányok) Körmendről. Meszesek Zalából. Sümeg környékéről néha még most is járnak. Köszörűs Körmendről kb. a 60-as évekig. Jártak még zugárusok, üvegesek, többet nem tudtak róla. A 60-as évektől már nem járnak vándorárusok. (1,2,3,4)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

gerencsérek, drótos cigányok, meszesek, köszörűs, zugárus, üveges

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A katafai határban volt a helyieknek szőlőjük, a Kopaszhegyen. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Akik megnősültek, és más faluba költöztek (Hegyháthodász, Sárfimizdó, Nádasd), azoknak maradt itt szőlőjük. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Volt egy régi temető a Főszegen, ma az Alszegen van a temető.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csontokat nem találtak. (1,2,4) Egy adatközlő említette, hogy nagyon régen, amikor építkeztek a régi temető helyén, találtak arra csontokat „talán a török időben volt az temető”. (3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Jézus szíve napján (június 24.), mert elvágta a határt a jég. (1,2,3,4) „Régen elvágta a jég a határt. Akkor fogadták, hogy misét szolgáltatnak, meg nem dolgoznak azon a napon, Jézus szíve napján.” (3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen. Általánosan volt. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés volt az általános. (1,2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A kézi vetés volt az általános. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az a) típusút használták. A század elején már volt. Használata általános. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18 vagy 2 kévét raknak egy keresztbe. Az alsó a rudallás, a fölső a pap. 5-10, néha 20 keresztet is összeraknak, a föld méretétől függően. Az összerakott kereszteket kepének hívják. (1,2,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe változó számú keresztet jelent. A termés mennyiségének meghatározására nem használták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm fölött. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Ha kalákában csépeltek, a gazda állította össze a csapatot a rokonság, szomszédság köréből. A fizetett, részes cséplők állandó csapattal jártak (21 ember). Mindkettő előfordult. (1,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. Kb. 3,5 m hossszú rúd volt, aminek a tetejében raktak egy fát keresztbe, hogy ne csússzon a szalma a nyakukba. A nyárs vége meg volt vasalva. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1960-as években. (1,2,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1910-es években kezdődött, az 1920-30-as években lett általános. (1,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát lekaszálták, 2-3 napig száradt, az időjárástól függően. Eső után mindig megforgatták a rendet. Mikor már teljesen megszáradt, boglába rakták. Szárító állványt csak lucerna szárításához használtak. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa, igabéfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használtak, ősszel, ha kevés volt a szalma. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

ősszel

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak tartóláncot, ez a régibb. A nyaklót a környékről ismerték. A rajzok közül a b) típusra hasonlított a legjobban. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

Használtak tartóláncot, ez a régibb.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

A nyaklót a környékről ismerték

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret tehén is, ló is húzhatta, csak terhet szállított. A kocsit ló húzta, és embereket szállított. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A rövid szekér (kb. 2,5-3 m) a régibb. Hosszú szekeret (kb. 4-5 m) is használtak szálastakarmány szállítására. Vendégoldalt nem használtak. A sukk mértékegységet nem ismerték. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel. Egyszerű kötél volt a végén bemetszve. Elől láncot használtak, hátul csak kötelet. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Erősen ívelt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

A b) formát (2. rajz, trapéz alakú) használtak, krumpli vagy nagyobb szállítmány hordásánál, kettőt is használtak. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igen, ha az országúton is jártak vele, főleg nyáron, s nagyobb munkák idején (de az évszaktól igazán ne függött). (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zs(i)éter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Az állat nevét mondják, utána: Nee!

b) terelik jobbra

Hik! Hikne!

c) és balra

Hok! Hak! Hakne! Hokne!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, coca ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Régebben: pittye, pittye ne! Ma: Pipi-pipi ne! (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kusz, kusz! Vagy: Kusz le! (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tiló típusú törőt használtak. Tilolónak hívták. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A b) típust használták. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.