Gasztony

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Gasztony, ?
Adatközlők:	(1.) Sály Gyula, 1913. katolikus, Gasztony
	(2.) László Mária, 1919. katolikus, Gasztony
Gyűjtötte:	Na.
Wiki feldolgozás:	Kucsera Sándor
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Gasztony
weboldal:	http://www.gasztony.hu/pages/telepules.aspx

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Pálfy, Mesterházy, Kovács. (1)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluban uradalom volt, így a környékről cselédség települt be. (1)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A szűk munkalehetőség miatt többen költöztek a városba, Körmendre, Szentgotthárdra. (1)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nincs hasonló falu. (1)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik semmilyen tájegységbe, népcsoportba. (1)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli vidék a Vend vidék: Apátistvánfalva, Kétvölgy, Orfalu, Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu, Tóthfalu. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem ismernek híres községet. (2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták a falut semminek. (1)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Gyakori volt a más falvakkal való házasodás. Ilyen falvak: Vasalja, Taródfa, Vend vidék falvai. (2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend, Szombathely, Szentgotthárd.

b) Piacra:

Körmend, Szombathely, Szentgotthárd.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár, Szentgotthárd, Körmend, Szombathely, Szentimrei templom. (2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Munkába Ilonkapusztára jártak, mint cselédek, summások, továbbá vasútépítésre, bányába. (1)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A Batthyányi uradalomból jártak aratni, csépelni. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A faluban csak egy vesszőkosár-készítő volt, Győrfy János. (1)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak, ezeket szekerekkel árulták a faluban. (2)

1.16.

Üvegesek, edényfoltozók, köszürűsök, fazekasok jártak. (1)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek csak kevés vadszőlőjük volt a faluban. (2)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetője van Gasztonynak. (2)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu ünnepe július 2. Sarlós Boldogasszony, ilyenkor búcsút tartanak. (2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan használtak. (1)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Kézi vetés általános, gépi ritka. (1)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mind a hármat használták. (1)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak. (2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

A mezőn 22 kévét raktak össze, ez volt az 1 kereszt. 4-5 keresztet összerakva kapták a kepét. (1)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

4-5 kereszt egy kepe. (1)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 144-155 cm volt. (1)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén kalákában jártak dolgozni. (1)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, az uraságnál elevátorral. (1)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A 60-as években szűnt meg a hajdina termesztése. (1)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 60-as években szűnt meg a hajdina termesztése. (1) A 30-as években. (1)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát rendekben szárították. Ezeket forgatták, majd szénaszárító állvány segítségével a pajtába hordták. (1)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vasvillával. (1)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

a) –

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) szeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) igaszeg (1)

2.15.

Mindenki használt almozáshoz bükk, gyertyán, tölgyfalevelet, csarit. (1)

2.16.

Igen. (1)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték, amit teherhordásra használtak, kocsinak, amit személyszállításra. (1)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

350-400 cm. (1)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorításához rudazókötelet használtak. (1)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Egyenes vagy enyhén ívelt, a lovaskocsi saroglyája. (1)

2.21.

Szoktak kettőt is használni szekérkasból, kb. 1,5 m hosszú volt. (1)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak ökröket patkoltak, de csak ha lesántult. (1)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Ne!

b) terelik jobbra

b) Jobbra: Hik!

c) és balra

Balra: Hajszt! (1)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca-ne. (1)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi, ne-ne! (1)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén hívogatják. (1)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kendert és a lent lapocka nevű törővel törték. (1)

2.29.

Fekvő típusú rokkát használtak. (2)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Nem volt elkülönülő házcsoport a falu határán, csak major. Mindig itt volt a falu helye. (2)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó boronából készült lakóházat a II. világháború után bontották le. (2)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt a falba építették. A zárt kéményt nem ismerik. (2)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Minden résznek külön bejárata volt. Ezek mind a tornácra nyíltak. (2)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt a faluban keresztmestergerendás ház, sőt földfalú házaknál is előfordult ez. (1)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek használata már a 20-as, 30-as években ismert volt. (2)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A 30-as évektől lett általánossá a kockaházak építése. (2)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Tudnak ilyen házról. (2)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Az a), a konyha padlószintjére. (2)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Az a). (rajz) (2)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Az a), egyik ágát akasztották a kezek ügyébe (ördögvilla). (2)

3.12.

Tarlórépát csak lereszelve savanyítottak, káposztát néha egészben. (2)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése a II. világháború után szűnt meg. (2)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Az a) és b). (2)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (2)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Az a). (2)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Igen, készítettek. Ezt gánicának hívták (hajdinapiskótát is készítettek). (2)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Az a) és b): fonottkalácsnak, kublijupnak nevezték. (2)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Gyermekkoruk óta ismerik. Paprika és krumpli volt az alapanyag, a hagyma és a paradicsom csak ízesítésre szolgált. (2)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Gyermekkoruk óta fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (2)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra mákos beigli, gyümölcsös kenyér, körtés kenyér került. (2)

3.22.

Régen viseltek. (2)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Nem tudják meddig, de viseltek. (2)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Asszonyok nem, egy férfi szőtt a faluban vásznat, kb. az 50-es évekig. (2)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező az udvaron kívüli fejkendő viselet. (2)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A II. világháború után szűnt meg a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (2)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

Nyáron tartották 1910 körül a legtöbb esküvőt a faluban. (2)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

a) vasárnap

b) 1930 körül:

b) szombat (2)

4.3.

A lakodalmat otthon, a lányos háznál szokták tartani. A vőlegény otthonában is megvendégelték a meghívottakat. Több főétkezés is volt, az egyik 23 órakor. Gyakran 3 napos volt a lakodalom. (2)

4.4.

Ma a lakodalom vendéglőben van. (2)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

a) Vendéghívogatók hívtak a lakodalomra egy héttel az esküvő előtt.

b) 1930 körül:

b) Meghívókat küldenek. (2)

4.6.

Nem volt szándékolt edénytörés. (2)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

Zenészeket, cigányokat a szomszéd falvakból hoztak. Hangszereik: cimbalom, nagybőgő, hegedű, brácsa, síp. (1)

4.8. Lucázás

Lucázás december 13-á volt. A gyerekek szalmával a hónuk alatt keresték fel a házakat és a következőt mondták: „Luca, Luca kity-koty, tojjana a tyiktyok, Lúdjok, tiktyok, lúdjok, tiktyok, fejszétek Úgy megálljon helyébe, mint a nyárfa helyébe Hajnalban, hajnal előtt, rózsafa nyílik a háza előtt. Dícsértessék a Jézus Krisztus!” (2)

4.9. Regölés

Regölni nem szoktak. (2)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Csak néhány öreglegény volt/van a faluban, kb. 4-5. (2)

4.12

3-4 X-el díszített fazekat ismertek, ezeket a faluban cigányok árulták. (2)

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Pünkösdkor a templomnál szoktak tüzet gyújtani. (2)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

December 6-án a faluban krampuszok szoktak járni láncos bottal. (1)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Betlehemezni csak régebben szoktak. Három pásztor jelent meg a házaknál, kettő vitte a jászolt, a harmadik volt a vezér. (2)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje Szent Vendel. (2)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A kisgyerekeket a csendőrökkel szokták ijesztgetni. (2)

4.17. Diódobálás

Diódobálás nem volt. (1)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A holdban nem láttak senkit. (1)