Peresznye
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | |
Adatközlők: | (1.) |
(2.) | |
Gyűjtötte: | |
Wiki feldolgozás: | |
A település a Wikipedián: | |
weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Erdőirtás után az 1500-as évektől települtek ide. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Csébics, Krizmanics, Dumonics, Ipkovics, Zádrovics, Jambics, Drejszker. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Csak házassággal, osztrák területen élő horvátok. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1914 után rengetegen mentek el az USA-ba, Kanadába. Nagyobb arányban, mint 1956 után. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Minden horvát falu hasonló. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Őrségbe tartozik bele a falu: Gradiščani. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Fertő-mente. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Ják templomáról, Bük gyógyvízéről, Csepreg bőrgyáráról híres. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Itteniek: „húzók” csizmának füle volt. Zsidány: nyersgáncások. Ólmod: süniek, sündisznók. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Tömörd, Horvátzsidány, burgenlandi horvátok (jelentős volt a házasság ezekből a helyekből). (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Csepreg, Kőszeg, Szombathely
b) Piacra:
Csepreg Nagyboldogasszonykor
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Horvát falvakba, Léka, burgenlandi területekre
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Máriazell, Lorettó, Győr. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Bécs, Stájerbe mezőgazdasági munkákra. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Olcsó munkaerőt alkalmaztak Heves megyéből, ruszin területről. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Rengeteget készítettek eladásra.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
Szekereket, hintókat is. (1,2,3,4)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Csepregi edényeket használtak. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
n.a.
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Bosnyákok, drótos-tótok, üvegesek, trencséniek, foltozók. (1,2,3,4)
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Csak helyben volt szőlőjük.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Csak helyieknek volt szőlője. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Régen és ma is egy temető volt. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Csontokat nem találtak.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Templom védőszentje Szent Egyed. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Igen használtak és ez általános volt. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n.a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Géppel általános volt. (1,2,3,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A gereblyést rozshoz, villást osztrákban használták a falusiak (gereblyés), hajmókot árpához használtak (kampós). (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
A sarlót sosem dugták bele a kévekötőfába. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
1 kereszt: 20 kéve. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
16-20-24 kereszt volt 1 kepe. Kepében számolták a termést. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
150 cm. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Kalákában jártak, összesegítettek. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal, 3 ágú villával. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1952 után szűnt meg. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1930-as években már vetették így, kisebb földűek csak kapával. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kaszálás, forgatás többször, boglába rakás. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Szénáskosárral, mogyoróvesszőből volt. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafelsőfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
szekérkulcs
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igakulcs (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen,
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
bőségesen
c) Melyik évszakban?
Ősszel gyűjtötték (csalit). (1,2,3,4)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmazták, láncból volt, duplán rakva. (1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: mezőgazdasági terményeket szállítottak vele, volt hosszú és rövid szekér, tehenek, ökrök húzták. Kocsi: ló húzta rugóval ellátott volt. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
5-6 m hosszú. Vendégoldalt nem ismerték, pontosabban csak nem alkalmazták. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötéllel. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Itt csak suber volt. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Kettőt is használtak. (1,2,3,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen szokták ökröket, marhákat egyaránt, külső körömre, nyáron, ősszel. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee!
b) terelik jobbra
Hik!
c) és balra
Hejsz! (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca, pujci nee. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Tyutyu. (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilótípusú törőt használtak. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Ferde rokkát használtak. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nem volt elkülönülő házcsoport, csak uradalmak.
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Mindig itt volt a helye. (1,2,3,4)