Börzönce

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1995. február
Mikrotáji kutatás:	Börzönce
Adatközlők:	Kepe István, 1923, az apja 17 kat. h-on gazdálkodott
Zsuhár Istvánné, 1925, az apja az 1930-as évek végén a falu bírója volt.
Gyűjtötte:	Szabó Zoltán
Wiki feldolgozás:	Kőrösi Dalma
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

n.a

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Bánfi, Tóth, Kovács, Szabó, Gyurkó. A volt uradalmi központból néhány család beköltözött a II. világháború után.

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A II. világháború után a cselédek költöztek be.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az 1960-as években Zalaszentbalázsra, Nagykanizsára kb. 300 fő (ez az adat túlzónak tűnik). Az 1960-70-es években Nagykanizsára, Zalaegerszegre. Nem engedték bővíteni a falut.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Zalaszentbalázs, Gelse (misére is oda jártak, mert templomuk nem volt, Pölöskefő, Kacorlak).

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A „hegygerinc” volt a járáshatár, csúfolták is a búcsutaiakat, hogy „túl már a göcsejiek laknak”. „Nincs itt a Göcsej még, nem ez hanem a következő község”. „Alsó-Göcsej”, „Zala”.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hetés, Göcsej, Őrség. A Göcsejjel kapcsolatban lsd. az I/6-os kérdésre adott választ. Bucsuta, Oltárc, Bánokszentgyörgy, Várföld, Búcsúszentlászló, Pusztamagyaród.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Búcsúszentlászló, Homokkomárom, búcsújáróhelyek. Söjtör – Deák Ferenc birtoka volt. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Bucsutiakat így: „Göcsejiek vagytok, nagy part alatt laktok nyigve, nyögve vörös köpönyegbe...” Börzönceieket: „Gödörbe laknak, partnak meg dombra járnak.” Hahótiakat: „Ha-vót”.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Bucsuta, Zalaszentbalázs, Bocska, a svábokkal nem (Fűzvölgy, Homokkomárom).

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Nagykanizsa, Zalaszentbalázs (Balázs napi, úrnapi), Bánokszentgyörgy, Söjtör. Hahót úrnapi vásár, őszi vásár. Zalaszentbalázs Balázs napi (február 6.), úrnapi; Pacsa lóvásár; Nagykanizsa, Zalaegerszeg

b) Piacra:

Nagykanizsára fejkosárral tejhasznot, tojást, baromfit. Zalaegerszeg, Hahót

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Homokkomárom-Pünkösd. Búcsúszentlászló ősszel (ünnepet nem tudja). Szőlőhegyikápolnaaugusztus 10. Lőrinc Bucsuta Zalaszentlászló három búcsújára: Szentháromsági-vasárnapi, Margit napi, harmadikat nem tudta.Környékbe rokonokhoz: Pötréte, Homokkomárom, Söjtör, Bocska

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

„Szentes búcsúk”: Vasvár, Homokkomárom, Búcsúszentlászló.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

n.a

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Az uradalmi központokba más birtokokról cselédek.

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Eladásra csak vesszőkosarat.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Nem.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A többit vagy vásárban vették, vagy csak saját használatra készítették, nem eladásra.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Gödörházáról jártak az árusok, akik terményért hosszú kocsikról árulták a cserépedényeket (kétszer töltve búzáért).

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Licsések, bosnyákok (Olcsó Jancsi), paprikások

b) Honnan jöttek?

A kalocsai Foktőről, meszesek Tófejről,

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

olaszok (építészek), üvegesek, edényfoltozók. Bosnyákok, késes, paprikások, meszesek, sonkolyosok, edényfoltozó fazekasok.

d) Mit árultak?

lsd.: a nevükben

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Majdnem mindenkinek volt szőlője a bucsutiakkal, oltáciakkal, szentlászlóiakkal együtt. 400-600 négyszögöl. 500 négyszögöl volt réttel.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető volt.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A temető alatt vannak csontmaradványok, állítólag a török korból. (1,2)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Lőrinc, augusztus 10. (1,2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak, általában kettőt, tehénfogatnál egyet, ha két lóval dolgoztak, hármat. (1,2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Igen, általában kézzel.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Géppel csak az uradalmakban vetettek.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Igen, c típus.

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem.

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Dombon 17 kévét, egyenes területen 21-et. Egy kepe 5-6 kereszt = egy szekér rakománya.

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik. Egy kepe meghatározott számú kereszt, általában 5-6. Az aratók minden hatodik keresztet kapták meg.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm fölött.

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította a munkásokat, a géppel a gépész és az etető ment. Rádi István beleesett a dobba Zalaszentbalázson.

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

a) Nem b) Ha messziről kellett hordani c) Nem volt d) Igen

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1945 után még néhányszor vetettek. (Kölest és tarlórépát is).

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Csak kapa után vetettek.

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Első kaszálás Medárd előtt, rendre vágták, 2x forgatták ha nem volt eső, ha volt 4x-5x is. Petrencébe rakták, bogla = 6-7 petrence, esetleg 10-11. 4-5 nap kellett a száradáshoz, de megesett az is, hogy augusztus végén kemencébe kellett megszárogatni az utolját. Állványt nem használtak.

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Lábos pajtából villával.

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igabőfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg, rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszélszeg

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, sokan még páfányt is.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a

c) Melyik évszakban?

n.a

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen. Kötelet, tartóláncot inkább a fuvarosoknál.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

marhafogat – szekér lófogat – kocsi

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

1,4 m és 2,3 m között.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudalókötél, elején lánc, hátul csiga.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén hajlított.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak, de csak egyet (burgonya, kukorica, alma).

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem, nem volt köves út (1959-60-ban lett). Egyet meg kellett (gúzsba kötötték), nem volt általános.

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter.

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

„Ne mennyünk.”

b) terelik jobbra

jobbra: hi-de

c) és balra

balra: naj-de; nejde-haj A „becce” szót ismerik, de nem kapcsolják. (1,2)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

„Cocám ne-ne-ne...” „c-c-c-c-c” „Coca ne-ne-ne”...

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

„Pi-pi-ne-ne-ne”.

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén szólították. „Névrül”, esz-ne.

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilót.

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az „a” típust.

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?)

a) Hogy hívták ezeket?

Gólyavölgy

b) Miért volt így?

n.a

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Az urasági (Pálffy) juhásznak, vincellérnek volt ott lakása.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az 1950-es években. A szőlőhegyen még most is van. Pincéket is bontottak.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Fal mellé, a II. világháború után (vagy 1944-ben). „Bújóskéményre” is emlékszik még, amikor a kemencéből és a rakott tűzhely füstje is abba távozott.

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Külön bejárat volt (pitar). Tornác-koldusállás-ott kéregettek, imádkoztak. „A zsúpos házaknál pitaros részről külön bejáratok.” A legrégibb házakon a két világháború közötti lakóházakat értette. A zsúpos házak számára egy külön kategóriát jelentettek.

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Mestergerendára emlékszik, keresztmestergerendára nem.

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Gyermekkorában még volt ilyen, az 1940-es években bontották le.

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 1950-es évek végétől. Egysoros házakat a II. világháború után már nem építenek.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Kemence nem, cserépkályha igen.

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

„C”-normál magasságú padkára.

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Torkos pajta („e”) igen. Leeresztett oldaltoldású volt.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Villát nem használtak. A fazék alá tették. „Sérokli” volt a neve.

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Egészben nem, csak reszelve.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Egészben nem, csak reszelve.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1945-55. Leginkább az 1960-as években, amikor kenyeres autó már be tudott jönni a faluba. (1)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Mindkettőt, polcszerű volt. (2)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Kézimalommal törték meg, amit elkértek egymástól. Megfőzték, utána lábbal törték meg, de kézimalommal is.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Gyermekkorából zsíros hajdinaprószára, hajdinakására, hajdinás hurkára emlékszik. Gánicát kukoricából tejesen készítették. Hurkába töltötték, hajdinát megfőzték, búzalisztet adtak hozzá, kiszaggatták, majd forró zsírban kisütötték. Ezt „gánicának” vagy „hajdinás dödöllének” hívták. Tejföllel vagy zsírral tálalták.

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Az „a” típust gyakrabban, a „b”-t ritkábban. Lakodalomra, karácsonyra, toll- és kukoricafosztásra, gépcséplésre készítettek töltetlen „fonyott kalácsot”, „fonyott perecet”. Az „a” típust általában, a „b”-t ritkábban.

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Az 1980-as évektől rendszeresen. Inkább tojásos paprikát esznek hagymával, krumplit is tesznek bele. (1,2)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Gyermekkorában paprikát már ettek, paradicsomot csak az 1930-as évek végétől.

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kalácsot, süteményeket. Karácsonyi asztalra: zacskóba só, kaszakő, pénz, cipó az ebéd alatt már ott volt.

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

„Szentbalázson” Varga Péter nyáron még a templomba is abba ment. A II. világháború előtt.

b) Hány szélből készült?

Idősebbek nyáron 4-6 szeles gatyába jártak. Gyermekkorában a szüreti bálra még szokott összeszedni gatyákat.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1950-es évekig. 1955-ig megfelesült volt.

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Egy háznál még volt szövőszék, ahol a lányok is megtanulták. Egyébként csak a takács szőtt.

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

n.a

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Nem, a hálószobabútorral kezdődött az 1950-es években. 1950-ben ők már egymás mellé tették.

4. Család, közösség, világkép

4.1.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Ősszel szüret után. Húsvét után. (1) Karácsony után, farsang alatt, májusban, Ádvent előtt. (2)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Vasárnap

b) 1930 körül:

Szombaton. Szombati esküvő csak mintegy 15-20 éve van. 

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Mindkét fél házánál.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Reggeli (koszorúsok, vőfélyek, kocsisok). 10 órakor mise „Szentbalázson”. Ebéd, tánc, vacsora, tánc. Éjfélkor eladták a menyasszonyt – mentek a vőlegényes házhoz, másnap ott reggeli, és ebéd is volt.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Két külön zenekarnak kellett muzsikálni.

4.4.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Étteremben, vagy vendéglőben.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vendéghívó – Kuszóri rozmaring, szalag 10 nappal előtte (csütörtökön este) reggelire, ebédre hívták (beszólították ebédre). Vasárnap reggel ment azokhoz, akik mentek az esküvőre.

b) 1930 körül:

Meghívó-nyomtatott, a jegyespár 2-3 héttel előtte személyesen hívja meg a násznépet. A szakácsnét az édesanyja hívja.

4.6. Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Bocskából cigányzenészeket (4-5 fő: 2 prímás, brácsa, bőgő, cimbalom) három kiváló zenekar volt. Bocska: „Pupos Józsi” cigányzenekara.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Lsd.: a pont.

c) Hány főből állott a zenekar?

Lsd.: a pont.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Legénykorában 2-3 legénynek volt tangóharmónikája. 

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Gyerekek mentek, tarisznyát és botot vittek magukkal. Szalmát is vinniük kellett, majd leültek az ajtó elé és rákezdtek: „Luca, Luca kity-koty, gelegonya kettő, három a pálinkát várom. Maguknak a disznójuknak akkora szalonnája legyen, mint ez az ajtó (verték az ajtót). Maguknak a tikjaiknak annyi csirkéje legyen, mint égen a csillag, réten a fűszál... Maguknak a lányoknak akkora csöcse legyen, mint egy bugyigás korsó... Luca, Luca... Ha nem adnak pálinkát elviszem a Zsuzsikát (eltöröm a gerendát).” Beengedték őket, innivalót adtak, a tarisznyába pedig alma, dió, mogyoró és szárazgyümölcs került. „Maguk tikja tojjon, a másé meg csatázzon”. Tuskóval megrakták az ajtó éjelit, a hosszúoldalakat (szekér) keresztbe rakták az ajtó előtt. (Harag nem volt sosem.)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony este mentek.

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

2-3 fiatal legény állt össze.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Jó estét kívánunk szabad-e regölni?”

Karácsonyi énekkel jöttek be: „Pásztorok keljük fel...” „Emitt vagyon egy leány, kinek neve Marcsa csöndörödjék, pöndörödjék mint a kisnyúl farka, még annál is jobban, mint a róka likban amott vagyon egy legény-egy legény kinek neve Pista... keze közé szoriccsa onnan ki se mozdiccsa... Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk!” „Hej regü rajta aszt is megadhassa az a Nagyuristen ki lakik a mennyben. Ittak asztán ementek.” „Mindig náluk volt a gyülekezet, mert „Szentbalázsra” jártak templomba. Meg vót beszéve, hogy mi tűlünk lesz 10 órakor az indulás. Addig regőtek a faluba végig, má minálunk mekeszték etetés utén, asztán 10 órakor jőtek, be se fértek. Egy nagy előszobánk vót, még ais teli vót. Egy óra alatt értünk át, ehogolyóztunk, eviccütünk. Szentbalázson majnem mindenkinek vót egy közeli hozzátartozója. A házho ahova bementek oda meg fát köllött vünni. Ott vót egy kemence. Eszt mi már Börzöncén nem tartottuk. Így gulába össze köllött rakni a fát és akinek a fája edűt, hogy akkor az abban az évbe meghal. Úgy csinátuk, hogy az enyim legyen masszivabb, az enyim legyen masszivabb. Az öregek azt modnták, hogy nagyon fölálliccsátok ám a fát mer amelyiknek a fája edül, abba az évbe meghal.”

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Háború előtt volt nagyon sok.

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Igen.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Mikulás van – csomagokat oszt, krampuszok harisnyába.

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Pásztorok 1-2-3, „Vén Ambrus”. Angyalok 1-2. Az egyik elmondó családja vitték a kápolnát.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel, Szent György.

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Jön a cigány! Jön a farkas (róka, törpe, kankos).

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Emberi fejet.