Kerkakutas

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. december
Adatközlők:	(1.) Özv. Simon Imréné Tóth Franciska, 1904. római katolikus, Kerkakutas, Kossuth L. út 18.
	(2.) Simon Gyula, 1909. római katolikus, Kerkakutas
	(3.) Simon Gyuláné Horváth Vilma, 1916. római katolikus, Kerkakutas
Gyűjtötte:	Pásztori Gyuláné
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kerkakutas
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Itt volt a régi falu a mai helyén, mást nem tudnak. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Tomecz, Sárkány, Tamás, Simon, Nagy, Tóth. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Romániából települt be a Tóth és Tomecz család. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tud arról, hogy elköltöztek volna a faluból. (1) A Belső és Sárkány család Amerikába költözött. (2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Csesztreget és Újfalut tartják magukéhoz hasonlónak vallás és gondolkodás szempontjából. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falut a Kerkamenti falvakhoz sorolják. (1) A falut az Őrség szélébe sorolják. (2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Ismerik Hetésből Gáborjánházát, Szijártóházát. Őrségből Őriszentpétert és tudnak Göcsejről. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községnek tartják Szentgyörgyvölgyet, Magyarszombatfát és Nemesnépet a fazekasokról. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak arról, hogy a falut csúfolták volna. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak a szomszéd falvakból házasodni. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Csesztreg, Lenti, Zalabaksa, Zalalövő, Őriszentpéter.

b) Piacra:

Nem szoktak járni.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár Nagyasszonykor október 15-én, Csatár, Pusztaszentlászló, Lendva Szent Háromság búcsúja.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló, Csatár, Vasvár. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásnak Kapuvárra, Seregélyesbe jártak 50-60 fővel, Tolna megyébe Fürgedre és Dinnyéspusztára. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A faluba Hetésből, Szombatfáról, Gáborjánházáról jött dolgozni 30-40 fő. Az Eszterházy majorba jöttek ezek az emberek dolgozni. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem készítetek eladásra tárgyakat, csak saját használatra. (1,2,3)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A faluban két család foglalkozott eladással: Németh János, Borsos János. (1) Őrségből hozták a cserépedényeket (Nemesnép, Velemér, Magyarszombatfa, Szentgyörgyvölgy). Szekerekről árulták helyben (egyszer töltve, kétszer töltve, stb.). „Fazekat, kislábast, nagylábast.” – kiabálták. (2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Tikászok, meszesek, edényfoltozók Göcsejből Németfaluból jöttek, a Sárközy csaklád. (1) Erdélyből ruhaneműt, Őrségből tört paprikát, szakasztót jöttek árulni. (2,3)

b) Honnan jöttek?

Göcsej, Németfalu, Erdély, Őrség

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Tikászok, meszesek, edényfoltozók.

d) Mit árultak?

Meszet, ruhaneműt, tört paprikát, szakajtót.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Lenti hegyen és a Gyöngyös völgyén helyben voltak szőlőik. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Az Ótemetőről tudnak (a TSZ major mellett található) és a mai temetőről. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Kerkakutas fogadott ünnepei: Illés napkor május 30. (2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között használtak két egymáshoz erősített faboronát. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel vetettek, mert vetőgép nem volt. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Takarítófát használtak. (1) Minden fajtáját használták. (2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Csak sima kévekötőfát használtak. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve volt egy kereszt, 3-5 keresztet raktak egybe, ezt pedig kepének hívták. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe változó mennyiségű számú keresztet jelentett. A keresztet használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150-160 cm hosszú volt, a hadaró 1 m körüli volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gépész és az etető állandó volt, ezenkívül a többiek kölcsönösök voltak (pl. szomszéd, rokon, koma). (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 3 m hosszú vízszintes rúdon hordták kazalba. Utána villára bökték és úgy hordták kazalba. Elevátor nem volt. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1949 körül szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után való vetése 1955-56 körül lett általános. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendre kaszálták a rendet, utána elhintették, forgatták, petrencébe rakták, majd újból szétrakták ágylásba, az ágylást forgatták, baglába rakták és hazavitték. (Boglya nagyobb, mint a petrence.) (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A kazalból a napi szálastakarmányt szénahordó ruhában hordták, és kerek jászolba rakták, hogy a széna felmelegedjen. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ősszel sokan használták almozáshoz a fák leveleit. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Sokan.

c) Melyik évszakban?

Ősszel.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot 1930 körül. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Ha tehén húzta, akkor szekér volt, ha ló, akkor kocsi. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szekér 3,5-4 m hosszú volt. Vendégoldalt még nem használtak, csak a TSZ-ekben. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazó kötél hátul, elől pedig lánc. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája ívelt volt. (1) A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas eleje egyenes, az oldala követte a szekér formáját.

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt használtak (krumpli hordásához használták). (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A vonómarhát akkor szokták patkolni, ha fájt annak a körme. (1,2,3)