Kerkafalva

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. augusztus
Adatközlők:	(1.) Kovács Jenőné Fernincz Irma, 1909
	(2.) Pomper Kálmánné, 1922, Horvátnádalja
	(3.) Berke Gyula, 1920
	(4.) Berke Gyuláné, 1922
Gyűjtötte:	Radnóti Márta Katalin
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kerkafalva
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A faluban tiszta magyarok laktak, más népekkel nem keveredtek. (1) Régen a falu két részből állt, Péntekfaluból és Németfaluból. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Tóth, Pál. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak, csak a fiatalság manapság. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kerkakutas, Szata, Felsőszenterzsébet, Alsószenterzsébet. (1,2,3,4) Pusztaszentpéter. (3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Zala megyéhez tartozik. (1,2,3,4) Zala megyéhez és Csesztreghez tartozik. (3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Vas megye. (1) Vas megye, Őrség. (2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kutas, régi szép templom van ott. (1) Kerkaújfalu. (2) Csesztreg, forgalmas hely, TSZ van ott. (3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tud csúfolkodó mondásokat. (1,2) Kutason, Tóth Sanyi cserépfazékra bőrt kötött, s beöltözött valami maskarába. A cserépfazékkal olyan hangokat hallatott, mint egy medve. A falubeliek megijedtek tőle és hajtották a patak partjára nagy késekkel a kezükben. Mikor már majdnem utolérték megszólalt: „Sógor ne szúrjon ám meg!” Jót nevettek a dolgon. (3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak, főleg a szomszéd falvakból, Szattáról, Alsószenterzsébetről, Kutasról. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalalövő, Csesztreg (állatvásár, kirakodóvásár) egy évben négyszer tartottak vásárt. Április 1-én, nyáron és ősszel kétszer. (1) Lenti. (2) Zalalövőre, Csesztregre jártak, állatvásárra és kirakodóvásárra. Egy évben többször tartottak vásárt, ősszel, tavasszal. (3,4)

b) Piacra:

Nem jártak piacra, mert mindent megtermeltek, ami kellett. (1) Zalaegerszegre és Körmendre jártak, de ritkán. (2,3,4)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Kutasra, Szattára. Szattán régi hagyomány az István királyi búcsú augusztus 20-án. (1)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Nagyon régen még jártak, de azóta nem. (1) Reformátusok, ezért nem jártak el. (2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Fehér megyébe mentek summáskodni, csépelni is mentek minden közeli faluba. (1) A közeli falvakba mentek csépelni. (2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Ide nem jöttek más falvakból dolgozni az emberek. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek használati tárgyakat, csak saját használatra. Nem készítettek a faluban használati tárgyakat eladásra. (2,3,4)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Felső Szenterzsébeten készítettek takaró villát, onnan hozták. (1)

f) fagereblyét

A Pál család készített néha megrendelésre a falubelieknek gereblyét.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Régen a gerencsérek szekérszám árulták a cserépedényeket. Szombatfáról és Szentgyörgyvölgyéből jöttek. (1) Szombatfáról hozták az edényeket. (3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Meszesek, gerencsérek jártak. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Meszesek, gerencsérek.

d) Mit árultak?

meszet, cserépedényt

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falu határában van a „Régihársos hegy”, ott volt a falubelieknek szőlője, de ma már egyre kevesebb. Más falvaknak nem volt itt szőlőbirtoka. (1) A falu határában főleg a helybelieknek volt szőlőjük. (3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Más falvaknak nem volt itt szőlőbirtoka. (1)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban 2 temető van. Ramocsa is ide tartozik. Nem régen vonták össze a két falut, közös a temetőjük. (1) A falunak régen egy, ma két temetője van. Előkerült emberi csontokról nem tudnak. (3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Előkerült emberi csontokról nem tudnak. (3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepei a falunak nincsenek, Szattának vannak. (1) Csak néha meghívnak papot és ünnepelnek, nem imádnak faragott képet, templomuk is egyszerű. (2) A falu református, nincsenek fogadott ünnepei. (3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Valamikor régen használtak. Általános volt. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés az általánosabb. (3,4) Kézzel vetettek főleg. (2)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés ritkább volt. Csak a módosabbaknak volt gépe. Napszámba jártak dolgozni hozzájuk az emberek. (2)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás kaszacsapót és hajmókot használtak. (3) A gereblyés kaszacsapót később kezdték használni, az az újabb. (3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak. (2,3,4) Használtak, de nem mindegyiken volt lyuk. (2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve = 1 kereszt. 5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezőn, attól függően, hogy milyen széles a föld. Az összerakott kereszteket kepének hívták. (2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározatlan számú (5-10) összerakott keresztet jelent. A termés mennyiségének meghatározásához a kepe és a kereszt szót is használták. (2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Kb. 1,50 m. (2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Kb. 7-8 szomszédos ház lakói álltak össze csépelni. (3,4) A Pergéék állítottak cséplőbandát a falubeliekből. (2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Ha nagyobb távolságot kellett megtenni, akkor szekéren. (2) Különben villával, vagy nyárssal. Emlékezetük óta használják, általános. Szekéren vagy nyárssal. (3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A II. világháború után. (2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Kb. a 20-30-as évektől kezdtek eke után, barázdába vetni. (2,3,4) A szegényebbek sokkal később, csak az 50-es évektől, előtte kézzel ültették a burgonyát. (2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták, a renden forgatták, ha jó idő volt egyszer, ha esős háromszor, négyszer forgatták. Akkor volt jó, mikor már zörgött. Végül villával bevitték a pajtába. Állványt nem használtak. (2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Szénásruhába hordták. (2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafölfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használták, ha nem volt elég szalma.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Az egész község kiment a közeli erdőbe, s a tölgyfák leveleit szedte. (2,3,4)

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak. (2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

Nem tudják melyik mód a régibb.(2,3,4)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér nagyobb „azon terheltek” széna, szalma szállításra használták. A kocsi „parádésabb”, vendégségbe azzal jártak. A gazdagabbaknak hintója is volt. (2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5 méter hosszú. A vendégoldal a hosszúszekér oldalán volt. Mindkettőt használták, de nem tudják, melyik a régibb. Talán a hosszút többször használták. (2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúdat rudazókötéllel szorították le. A rúdhoz elől lánc, hátul kötél csatlakozott. (2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Mindkettőt használták. (rajz) (2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak a lovat patkoltatták, a marhát nem. Ökröket, teheneket sem patkoltattak. (2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee! Nee Rózsa!

b) terelik jobbra

Hik!

c) és balra

Balra: Hok! Hátra: Hume! Hoó-hoó hohá hoó! (2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Hücs ne disznó! Hücs ne! (3,4) Cöcö cöcö! (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Nee pipi, nee! Nee bada, nee! Badu, bada! (2,3,4)