Kávás

Adatlap

Adatfelvétel ideje: 1985. október
Adatközlők: 1. Nagy Jánosné, 1900 2. Bokor Péterné, 1894 3. Györe János, 1896 Gyűjtötte: Bicsák Istvánné
Wiki feldolgozás: Nagy Krisztina
A település a Wikipedián: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1v%C3%A1s
weboldal: http://www.kavas.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről nem tudnak, ásatások nem voltak, templomja nincs. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Vaski, Tuboly, Járfás, Szabó. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak betelepülésről. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el a faluból. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Boncodfölde, Böde hasonló nagyságú települések. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Göcsejbe tartozik. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrségről tudnak, itt van Velemér, Őriszentpéter, Őrimogyorósd. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak ilyenről. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak ilyenről. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Hagyárosböröndről, Hottóról, Zalaszentgyörgyről nagyobb számban. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend, Zalalövő, Zalaegerszeg (1,2,3)

b) Piacra:

Zalaegerszeg (1,2,3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Zalaszentgyörgyre április 24-én (1,2,3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár szeptember 8., Csatár augusztus 15. és szeptember 8. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nem jártak el summásmunkára. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Nem jöttek ide summásnak. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:

Készítettek saját használatra, eladásra nem. (1,2,3)

a) kocsikasokat

Saját használatra készítettek.

b) vesszőkosarakat

Saját használatra készítettek.

c) szalmafonatú edényeket

Saját használatra készítettek.

d) szövőbordát

Saját használatra készítettek.

e) favillát

Saját használatra készítettek.

f) fagereblyét

Saját használatra készítettek.

g) faboronát

Saját használatra készítettek.

h) egyebet?

Saját használatra készítettek.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A zalalövői vásáron őrségi fazekasoktól vásároltak cserépedényt. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Paprikások, meszesek, üvegesek, teknősök, drótosok. 1940 körül megszűnt. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Paprikások, meszesek, üvegesek, teknősök, drótosok.

d) Mit árultak?

Paprikát, meszet, teknőt.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Van kisebb mértékben boncodföldi hegyen. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

1870 előtt a hegyen volt a temető, 1870 után létesült az új. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A hegyen pinceásáskor több csont is került elő. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Május 29-én, Magdolna napján van a fogadott ünnep, jégverés ellen. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Faboronát használtak, vasboronát nem, a faborona egy levelű volt. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel vetettek. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Nem vetettek géppel. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villásat, gereblyéset és hajmókosat is használtak. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévét raktak egy keresztbe, a keresztek összerakása a kepe. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározott számú kereszt összerakva a kepe. 5-6-7 kereszt. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

160-180 cm hosszú volt a csép nyele. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárson hordták a szalmát. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1945 után megszűnt. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1960 után. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált rendet elterítik, forgatják, ágylásba, majd petrencébe (boglyába) rakják. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Köcölével, buritóval (kosárral). (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonyófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Szinte mindenki használta.

c) Melyik évszakban?

Ősszel és tavasszal. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Volt tartólánc, majd később kezdték használni a nyaklót. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

Előbb volt a tartólánc majd a nyakló.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek a trágya, takarmányrépa és más terhet szállító szekeret, kocsinak a személyek szállítására, vásárra járó szekeret nevezték. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-4,5 m hosszú volt, vendégoldalt nem használtak. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel, más eszközt nem ismertek. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A saroglya enyhén ívelt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A vesszőből készült szekérkas 3 oldalú volt, alja volt, a szekéroldalak vonalát követte.

b) Használtak-e kettőt is?

Teherhordáskor kettőt használtak. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak azt a marhát, vagy ökröt patkolták, amelyik furt a lábával. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)