Csempeszkopács
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | Csempeszkopács, 1990. július |
Adatközlők: | |
1. Szabó Lajosné Nagy Rozália, 1922. Csehimindszent, katolikus, Csempeszkopács, Hunyadi u. 17. | |
2. Krenner Károly, 1920. katolikus, Csempeszkopács, Árpád tér 5. | |
3. Helytörténeti (Csempeszkopács, Hunyadi u. 22.) és Néprajzi Múzeum adatai | |
4. Takács József, 1905. katolikus, Csempeszkopács, Hunyadi u. 6. | |
5. Nagy István, 1912. református, Csempeszkopács, Hunyadi u. 2. | |
Gyűjtötte: | Gyécsek Andrea |
Wiki feldolgozás: | |
A település a Wikipedián: | |
weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Kopács (Kopach, Kopazh, Kopats), Csempesz (Chempesz, Chempeszfalva, Chempeszháza) XI-XIII. században keletkezett települések. A XIII. században (1250 körül) épült ma is álló temploma, mely a jáki műhely alkotása. A csempeszi kastély a XVI. sz-ból való, Csempezházi Csempesz vagy Balogh család építette. Béri Balogh Ádám és felesége Festetich Georgina tulajdona volt az 1600-as évek végéig, 1700-as évek elejéig. Kopács és Csempesz a XIX. sz. elején egyesült Csempeszkopács néven.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A falu régi családjai: Krenner, Baráth, Takó, Angler, Tóth, Sümegi, Kristóf családok. Régen beköltözöttek: Nagy (Csehimindszentről), Kálmán (Balogunyomból), Molnár (Rábahidvégről) családok.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Szombathelyről települtek be a 70-es, 80-as évekbe többen, korábban Sarlay László (a terület utolsó tulajdonosa) birtokán a cselédség cserélődésével jöttek, mentek az emberke jobb fizetést keresve.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1945 után, mivel a kutak kiapadtak és nem volt víz a faluban, sokan elköltöztek Szombathelyre és környékére. A fiatalok ma is Szombathelyre, Sárvárra mennek lakni.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Rummal, Nemeskoltával, Meggyeskovácsival közösek templomilag, Rumban van a fáratemplom. Más hozzájuk hasonló község nincs.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu a Gyöngyös-mente része. Ide tartozik még: Vasszécsény, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Gyöngyöshermán (Csempeszkopácstól Szombathelyig).
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységek: Rába vidéke: Rum, Sárvár, Püspökmolnári, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd Őrség: Őriszenpéter, Szalafő, Bajánsenye, Magyarszombatfa, Velemér Vend-vidék: Felsőszölnök, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Rábatótfalu.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Közeli nevezetes községek: Zsennye – művésztelepéről, Vasszécsény – 2 kastélyáról, az egyik gróf Eszterházy Margité volt.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
„Csempeszkopács jó lakás, kevés mise, hallgatás!” – mondták a környékbeliek, mert Csempeszkopácson egy évben csak 3-szor volt mise.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Az itteniek a következő falvak lakóival házasodtak: Meggyeskovácsi, Nemeskolta, Guttatöttös, Rum, Vasszécsény. Innen is, onnan is csak 1-2 emberről van szó.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Rum – kirakodóvásár, marhavásár évente 3-szor: tavasszal Benedik-vásár, nyáron Sarlós vásár, ősszel. Szombathely – ide nagyon sűrűn jártak
b) Piacra:
Szombathely – kedden volt a nagy piac, marhavásár, disznóvásár
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Csempeszkopács szeptember 29. Szent Mihály, Rum Szent László, Guttatöttös, Meggyeskovácsi ősszel Szent Cecilkor.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár szeptember 12. Mária napján, Nagyasszonykor.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Helyben volt elég munka a Sarlay-uradalomban, így nem jártak el az itteniek máshová. Még Pécelből, Vasszécsényből, vend-vidékről is jöttek ide idénymunkára. Állandó cselédség volt az uradalomban.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba idénymunkára Pecölből, Vasszécsényből, vend-vidékről jöttek aratni, csépelni, cukorrépát egyelni. Sokan.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Nem készítettek.
b) vesszőkosarakat
Nem készítettek.
c) szalmafonatú edényeket
Nem készítettek.
d) szövőbordát
Nem készítettek.
e) favillát
Nem készítettek.
f) fagereblyét
Nem készítettek.
g) faboronát
Nem készítettek.
h) egyebet?
Nem készítettek.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
szombathelyi, rumi vásáron, piacon szerezték be.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Rumban, Szombathelyen vásárolt cserépedényeket használtak, valószínűleg Körmend környékén készültek ezek.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Kb. 1938-40-ig jártak a faluban vándorárusok: edényfoltozó, drótos tót, szekeres tyukász (Szombathelyről, Sárvárról), üveges, paprikás, méterárus bejci zsidó
b) Honnan jöttek?
Szombathelyről, Sárvárról
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
N.A
d) Mit árultak?
edényfoltozó, drótos tót, szekeres tyukász, üveges, paprikás, méterárus bejci zsidó
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlőjük nem volt más falvak határában.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nem volt.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falu régi temetője a templomnál volt (a templom 1250 körül épült). A templom padozata alatt 1968-ban római oltárkő maradványokat találtak. A jelenlegi templom bent van a falubabn.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
N.A.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu búcsúja Szent Mihálykor, szeptember 29-én van. Szentháromság vasárnap van még nagy ünnep itt
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Korábban egy levelű faboronát haszáltak, 1938-40-től kezdtek 2-3 levelű vasboronát alkalmazni. Ez lett az általános.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: nincs
b) a gépi vetés: általános.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot is. 1946-ig még kaszával arattak, 1949-től a TSZ megalakulásával aratógéppel.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak ilyen kévekötőfát
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévét raktak egy keresztbe búzából és rozsból. Általában 10 láb alkotott egy kepét, de ez függött a terület nagyságától is. Az uradalomban nagyobb terület miatt több láb is alkothatott egy kepét.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Egy kepe = meghatározott számú kereszt. Nagysága változó, függ a földterület nagyságától arra is ügyeltek, hogy tűz esetén minél kevesebb károsodjon, ezért is tagolták. Volt, hogy 10 keresztből állt egy kepe.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 150 cm volt + a 60 cm-es hadaró.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A cséplőgéppel mindig állandó, fogadott csapat járt. Meghatározott mennyiségű gabonát kaptak a cséplésért a munkások. A férfiak egészrészesek (pl. 1 mázsa gabona), a nők félrészesek (akkor 50 kg gabona) voltak.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát általában nyárssal hordták kazalba, a Sarlay-uradalomban 1942-től jelent meg az elevátor.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Hajdinát nem termeltek, cukorrépával foglalkoztak sokan.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni, barázdába való vetése a 30-as évek elején kezdődött, 1938-ban már általános volt.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A füvet lekaszálták, renden szárították. Jó idő esetén 2-szer, rossz idő esetén többször megforgatták, petrencékbe gyűjtötték.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraz takarmányt vellán, törekes kosárban (törek szállítására használt) hordták az istállóba. Ez volt az általános.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igasögfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
tézsula
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem volt szükség fák leveleire!
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Semennyit.
c) Melyik évszakban?
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot már 1930 körül is a lovak befogásánál
b) Melyik mód régibb, újabb?
A szügy belül posztóval volt kibélelve 2 karika volt hozzáerősítve, ebbe akasztották a láncot
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
N.A.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: mindent szállítottak rajta a mezőről haza, volt lószekér és tehénszekér. Kocsi: ünnepi alkalmakkor használták, csak személyszállításra szolgált, ilyen volt Sarlay László nagy hintaja is.
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér 300 cm, a hosszú oldalas szekér 400 cm-es volt. Használtak vendégoldalas, saroglás szekeret is.