Keménfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. október
Adatközlők:	(1.) Darab István (86)
	(2.) Takács János (71)
	(3.) Györe Józsefné (81)
	(4.) Vas Ágoston (80)
	(5.) Gál Péter (72)
	(6.) Gál József (66)
	(7.) Fekete Imre (77)
	(8.) Fábián József (74)
	(9.) Fekete Imréné (69)
	(10.) Baár József (80)
	(11.) Miszori István (82)
	(12.) Baár Józsefné (72)
	(13.) Toplak Sándor (83)
	(14.) Hada Lászlóné (61)
	(14.) Gaál Sándor (75)
Gyűjtötte:	Németh Jenőné
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9nfa
weboldal:	http://www.kemenfa.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

1232 óta tudnak írásos emléket a faluról, a falu melletti patak környékén folytak ásatások, templom alapjait találták. (13,14,15)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Hajdu, Hada, Csonka, Gyarmati családok. (13,14,15)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem települtek be. (13,14,15)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el. (13,14,15)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kávás, Boncodfölde, területre, lélekszámra, fekvésre azonos. (13,14,15)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Göcsejbe tartozik. (13,14,15)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség, Hetés, Hegyhát. (13,14,15)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak. (13,14,15)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Környező községek beszélik: „A keménfaiak lőccsel osztogatják a becsületet.” (13,14,15)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodtak Zalaháshágyról, Zalacsébről, Salomvárról, Szilvágyról. (13,14,15)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaegerszeg, Nova, Zalalövő, Körmend, Lenti

b) Piacra:

Zalalövő, Zalaegerszeg

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Rokonsághoz a közeli községekbe. Anna napra, László napra

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Csatárba: augusztus 15, szeptember 12.; Vasvárra: augusztus 15.; Búcsúszentlászlóra: június 27. (13,14,15)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summába eljártak Fejér, Sopron és Győr megyékbe. Répakapálás, répaszedés, aratás. (13,14,15)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A 30-as években Pálfiszegről, Németfaluból aratásra. (13,14,15)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Csak saját használatra készítettek. (13,14,15)

a) kocsikasokat

Csak saját használatra készítettek.

b) vesszőkosarakat

Csak saját használatra készítettek.

c) szalmafonatú edényeket

Csak saját használatra készítettek.

d) szövőbordát

Csak saját használatra készítettek.

e) favillát

Csak saját használatra készítettek.

f) fagereblyét

Csak saját használatra készítettek.

g) faboronát

Csak saját használatra készítettek.

h) egyebet?

Csak saját használatra készítettek.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Veleméri és Gödörházi fazekasoktól. (13,14,15)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótosok, üvegesek, meszesek, bosnyákok, paprikások, tűzkövesek, teknősök. (13,14,15)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótosok, üvegesek, meszesek, bosnyákok, paprikások, tűzkövesek, teknősök.

d) Mit árultak?

meszet, paprikát, tűzkövet

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Zalacsében, Salomváron. (13,14,15)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falu melletti keresztúri pataknál, ahol a török dúlásig volt épület, templommal. A mai temető a Salomvárra vezető út mellett. (13,14,15)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Flórián, mert leégett a falu. (13,14,15)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak két, 3 levelűt is. (13,14,15)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Már több gazdánál géppel is vetettek, de általában kézzel.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Már több gazdánál géppel is vetettek, de általában kézzel. (13,14,15)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás és hajmókosat. (13,14,15)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak. (13,14,15)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévéből egy keresztet. A termés nagyságától függően 4-8 keresztig raktak kepébe. (13,14,15)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik, terméstől függően meghatározatlan kereszt összerakva. (13,1,4,15)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

180 cm. (13,1,4,15)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Általában kalákában. (13,14,15)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal hordták. (13,14,15)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A 60-as években szűnt meg. (13,14,15)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A Tsz szervezés után az 50-es évekbne. (13,14,15)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendre kaszáklás után szétterítik, többször forgatják, majd ágylásba és petrencébe rakják. (13,14,15)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Köcölével, villával, gereblyével. (13,14,15)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Igafelső

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Rúdszög

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

Igaszeg

Kétféle elnevezés nincs. (13,14,15)

2.15.

c) Melyik évszakban?

Ősszel, tavasszal. (13,14,15)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak, ez a korábbi későbbi a nyakló. (13,14,15)

b) Melyik mód régibb, újabb?

Alkalmaztak, ez a korábbi későbbi a nyakló. (13,14,15)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A trágya- és terményhordó a szekér, a búcsúra, vássára járó a kocsi. (13,14,15)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5 m hosszú, vendégoldalt nem használtak. (13,14,15)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel. (13,14,15)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Volt saroglya, enyhén ívelt. (13,14,15)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A vesszőből készült szekérkasnak 3 oldala, és alja volt, terménybehordásnál kettőt, egyébként csak egyet használtak, a szekér oldalához igazodott. (13,14,15)

b) Használtak-e kettőt is?

Terménybehordásnál kettőt, egyébként csak egyet használtak.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nyáron patkolták a tehenet is és az ökröt is, a patkót kaszanyakból készítették. (13,14,15)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (13,14,15)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na, ne!

b) terelik jobbra

hik, hume!

c) és balra

hakk nejde! (13,14,15)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne! (13,14,15)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pittyém ne, ne! (13,14,15)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Esz ne! (13,14,15)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó, tiloló, sulykoló. (13,14,15)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használtak. (13,14,15)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Konzármajor, Kövespart, Keresztúr, Tikmonyas.

b) Miért volt így?

Általában uradalmak voltak, s az itt élő cselédek a felszabadulás után is itt maradtak.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu mindig itt volt. (13,14,15)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Ma is van boronaház a faluban. (13,14,15)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A konyha és a szoba közé építették. (13,14,15)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Minden helyiség a pitarba nyílott. (13,14,15)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Csak boronaházakon volt keresztmestergerenda. (13,14,15)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1900-as években. (13,14,15)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kontyolt tetejűt már a századforduló előtt, négyzetalaput a 30-as évek után, sorház nincs a faluban. (13,14,15)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Tudnak, többről is. (13,14,15)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Földre rakták. (13,14,15)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt torkos és L alakú pajta. Lecsapott oldalú is. (13,14,15)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak fazékkiszedőt, ruhával fogták meg. (13,14,15)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Egészben nem savanyítottak, törkölyt nem használtak. (13,14,15)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Egészben nem savanyítottak, törkölyt nem használtak. (13,14,15)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Még ma is sütnek. (13,14,15)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Hosszú, vesszőíves. (13,14,15)