Vámoscsalád
Adatlap
| Adatfelvétel ideje:
1991. október |
|
| Adatközlők:
(1.)Nagy Margit, 1919. Vámoscsalád (2.)Biczó Kálmán, 1916. Vámoscsalád (3.)Horváth József, 1917. Vámoscsalád (4.)Csorba László, 1922. Vámoscsalád | |
| Gyűjtötte:Bedő Zoltánné | |
| Wiki feldolgozás: | |
| Zajkás Bernadett | |
| A település a Wikipedián:http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1moscsal%C3%A1d | |
| weboldal: http://www.vamoscsalad.hu/hu/bemutatkozas |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A temetőnél volt a templom, ott élt a Vámos nevezetű család. Róluk kapta a község a nevét, valamikor az 1200-as években. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Biczó, Bognár, Kovács. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak róla. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak róla. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Nick, Uraiújfalu. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A Répce-mente tájegységbe tartozik. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységnek a Csáfordi erdőt említik. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községnek tartják Répcelakot a sajtgyáráról. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A vámoscsaládiakat „hársfásoknak” csúfolták. Ennek az a története, hogy mivel Vámoscsalád magasabban fekszik, mint a környező falvak, itt nagyon jó volt a termőföld, a többi, illetve környező falvak területének jó részét elöntötte a Répce és ez az öntéstalaj nem termett olyan jól. A Vámoscsaládiakat ezért nagyon megadóztatták és így elszegényedtek. A „hársfás” csúfolás onnan ered, hogy mivel a hársfa volt a legolcsóbb, a vámoscsaládiak mindig ott álltak sorba a hársfánál (ahol ezt árulták). (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Házasodni leginkább a környező falvakból szoktak: Bőből, Egerszegből. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
====a) Vásárra: ====Sárvárra heti vásárra (volt még a Simon-Júdás híres vásár), Beledbe minden hó első keddjén, Vasegerszegre negyedévente és Vízkeresztkor.
====b) Piacra: ====Sárvárra, Beledbe, Vasegerszegre.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====A környékbeli búcsúkra, itt Szent Mártonkor szokott lenni búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====Celldömölkre szeptember 8-án Kisasszonykor, Márizellbe. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Innen nem szoktak máshova járni munkára. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide szoktak jönni munkára aratásra. Leginkább az Őrségből jöttek. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Itt nem készítettek ilyen dolgokat, a vásárokon szerezték be ezeket. (1,2,3,4) ====a) kocsikasokat====n.a.
====b) vesszőkosarakat====n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a. ====d) szövőbordát ====n.a.
====e) favillát====n.a.
====f) fagereblyét====n.a.
====g) faboronát ====n.a.
====h) egyebet?====n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?====n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Az Őrségben készített cserépedényeket használták. (1,2,3,4)
1.16.
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====Jártak a faluba köszörűsök, tótok, meszesek (Undról), „rongyos zsidó” Sárvárról (Lővinger nevű), malackereskedők. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====Undról, Sárvárról
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====faluba köszörűsök, tótok, meszesek, malackereskedők
====d) Mit árultak? ====n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Más falvak határában nem volt helybélinek, csak az itteniben. Másnak nem volt itt szőleje. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Másnak nem volt itt szőleje. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temető volt régen is, egy van ma is. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szent Vendel napja, akit az állatok védőszentjeként tiszteltek. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Az egyes borona volt az általános, de az uradalmakban használtak kettes és hármas boronát is. (1,2,3,4)
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===Kb. fele-fele arányban vetettek kézzel és géppel. A kis paraszt kölcsönkért a nagyobb gazdától 2-3 nap munka fejében. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====általános
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====általános
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A gereblyés kaszacsapót árpához használták, a hajmókot aratáshoz. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kéve volt 1 kereszt. A keresztek összerakása a föld elhelyezkedésétől függött.6-7-8 keresztet raktak egy kepébe általában. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik a kepe szót, de nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 160 cm volt. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A cséplés kalákában történt. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal hordták kazalba, de használtak elevátort is. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Nem volt általános a burgonya eke után való vetése. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Lekaszálták rendre, megforgatták, majd petrencébe rakták, száradás után behordták. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
„Vakszekérrel” (fataliga) hordták be az istállóba. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
====a) az iga felső fájának nevét: ====vonyó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====vonyószeg (1,2,3,4)
2.15.
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====Azok használták a csaritot, akik erdő mellett laktak, illetve akiknek erdejük volt és nem gabonaföldje. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====n.a.
====c) Melyik évszakban?====n.a.
2.16.
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====Használtak tartóláncot. Az egyes és duplaláncot is használták. (1,2,3,4)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: deszkás szekér, gazdasági munkákat végeztek vele. Kocsi: rácsos kis szekér. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4 m hosszú volt. Vendégoldalt nem használtak. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A leszorítás rudazókötéllel történt. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglya enyhén ívelt volt. (1,2,3,4)
2.21.
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====(rajz)
b) Használtak-e kettőt is?
Kettőt is használtak. (1,2,3,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Szoktak patkoltatni. Csak a külső körmét patkoltatták, ha elvásott a nagy munkák idején. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséternek mondták. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
====a) indítják====Nee!
====b) terelik jobbra ====Hík!
====c) és balra====Hajsz! (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne-ne-ne. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyu-tyu-tyu tyutyu. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Szuk le! (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender töréséhez tilalót használtak. (1,2,3,4)
2.29.
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====Álló típusú rokkát használták. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
====a) Hogy hívták ezeket? ====A mai község határán egy elkülönülő házcsoport volt, a Keresztmajor vagy csúfnevén „Ürgemajor”.
====b) Miért volt így? ====n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3,4)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem emlékeznek mikor bontották le az utolsót. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A legtöbb ilyen házat lebontották. Amúgy a falba építették a kéményeket. (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A legrégibb házakon a bejáratok a tornácról: szoba, konyha, kamra. (rajz) (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Még ma is van ilyen ház a Pajteréké, 110 éves épület. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Már az 1900-as évektől kezdve általános volt. (1,2,3,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Kb. a II. világháború óta elterjedt a kockaházak építése. 1930 óta nem építenek egysoros házakat. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem emlékeznek rá. (1,2,3,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Normál magasságú padkára építették a kemencét. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Téglalap alaprajzú pajtát építettek. (rajz) (1,2,3,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem ismernek fazékkiszedő villát, ruhával szokták leszedni a fazekat. (1,2,3,4)
3.12.
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====Mindkettőt csak felszeletelve savanyították, hordóban. (1,2,3,4)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====Mindkettőt csak felszeletelve savanyították, hordóban. (1,2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 50-es évek második felétől kezdődően. (1,2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A vesszőíves fajtát használták. (1,2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Ilyet nem használtak. Cserépből volt a vajköpülő, amit használtak. (1,2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A kölestörő vázlatrajza. (1,2,3,4)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinát nem termeltek, kölesből pedig köleskását szoktak készíteni. (1,2,3,4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Hosszúkás és kerek fonott kalácsot is készítettek. (1,2,3,4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Csak a II. világháború után szoktak lecsót enni. 2/3-ad részt paprika, 1/3-ad részt paradicsom, 1 fej vöröshagyma. Fogyasztották kolbásszal, tojással. (1,2,3,4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
A II. világháború óta fogyasztanak paprikát nyersen, a paradicsomot valamivel később eszik meg nyersen. (1,2,3,4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Mákos, diós bejglit, lekváros buktát szoktak tenni az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
1930 körül még használtak ilyet, de nem ünnepre, hanem csak aratáskor. (1,2,3,4) ====b) Hány szélből készült?====n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az 1960-as évekig az öregasszonyok hordtak még ilyet. (1,2,3,4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
1930-ig szőttek vásznat a faluban. (1,2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A fejkendő használata nem volt kötelező, de az utcára sose mentek anélkül az asszonyok. (1,2,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Régen is és még ma is az idősebbek egymás mellé helyezik az ágyakat. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsang idején tartották. (1,2,3,4)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
====a) 1910 körül: ====szombat (1,2,3,4)
====b) 1930 körül: ====szombat (1,2,3,4)
4.3.
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====A lányos háznál tartották a lakodalmat.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====A főétkezés a vacsora volt. Az ételt a lány szülei, az italt pedig a fiú szülei állták. (1,2,3,4)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====n.a.
4.4.
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====Vendéglőkben van a lakodalom: Répcelakon, Bőben, Cirákon, Sárváron és Szombathelyen leginkább. (1,2,3,4)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
====a) 1910 körül: ====Vendéghívó hívta a vendégeket magyar népviseletbe öltözve, szalagos kampósbottal (2-3 héttel előtte).
====b) 1930 körül: ====A vőlegény és a menyasszony személyesen hívja meg a vendégeket 1-2 hónappal az esküvő előtt. (1,2,3,4)
4.6.
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====Iváni cigányok szoktak járni zenélni.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====Hegedű, klarinét, bőgő. (1,2,3,4)
====c) Hány főből állott a zenekar? ====Általában három főből.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====n.a.
4.8. Lucázás
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====December 13-án volt a lucázás.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Szalmát vittek magukkal és rátérdeltek, amikor a köszöntőt mondták, majd otthagyták, hogy azt tegyék a tyúkok alá, hogy jó ülősek legyenek. (1,2,3,4)
4.9. Regölés
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====István nap előtt, karácsony másnapján szoktak regölni, a lányos házaknál.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====Meghatározott „regősbandák” voltak korosztályonként. Aki valahova udvarolt és a bandája más helyen regölt, az átjött abba a csapatba, amelyik annál a háznál regölt. (1,2,3,4)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Régen is voltak és ma is vannak öreglegények. Ma több van, mint régen, de számukat nem tudják pontosan. (1,2,3,4)
===4.11. X-el díszített tejesfazék===Nem ismerték. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====n.a.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====n.a.
4.12
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====n.a. =====b) miért, =====n.a. =====c) kik végezték? =====n.a. =====d) Meddig élt ez a szokás?=====n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====n.a. =====b) miért, =====n.a. =====c) kik végezték? =====n.a. =====d) Meddig élt ez a szokás?=====n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Beöltöztek szűrökbe, bekecsbe, botot vittek és lányos házakhoz mentek, ahol megkínálták őket borral, süteménnyel. (1,2,3,4)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játék nem volt szokás. (1,2,3,4)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendelhez szoktak imádkozni a barmok megtartása miatt. (1,2,3,4)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz a Kankus. (1,2,3,4)
4.17. Diódobálás
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====n.a.
===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===Egy ember vasárnap fát vágott, ezért a Hold felszippantotta őt és így jár, aki vasárnap dolgozik. (1,2,3,4)
