Magyarszecsőd

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1986. február
Adatközlők:	(1.) Sipos Kálmán, 1919. augusztus 19. Egyházasszecsőd, római katolikus, Magyarszecsőd, Jókai u. 38.
	(2.) Sipos Kálmánné Frank Mária, 1931. január 2. Magyarszecsőd, római katolikus, Magyarszecsőd, Jókai u. 38.
	(3.) Horváth Géza, 1907. július 18. Magyarszecsőd, református, Magyarszecsőd, Jókai u. 23.
	(4.) Dénes Kálmánné, 36 éve él a faluban, református, Magyarszecsőd, Jókai u. 35.
	(5.) Bedi Antal, római katolikus, Magyarszecsőd, Fő u. 12.
	(6.) Bedi Antalné, római katolikus, Magyarszecsőd, Fő u. 12.
Gyűjtötte:	Farkas Imre
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarszecs%C5%91d
weboldal:	http://www.magyarszecsod.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

700 éve egy István nevű német vitéz kapta meg a helységet. Szecsődire magyarosította a nevét, innen a név. Szecsőd = régi (1) Római kori település volt. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Dienesek Debrecenből. (1,2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Mindig magyarlakta volt. Csak cigányok a környékről. (1) Németek költöztek be az 1800-as évek közepén. (2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1800-as években zenész cigányok Körmendre. 1956-ban 4-5 család nyugatra. (1,2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Molnaszecsőd, Egyházashollós, Nemesrempehollós mezőgazdasági formájuk miatt. (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem. (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség: Pankasz, Viszák, Velemér, Magyarszombatfa. Hegyhát: Döröske, Döbörhegy

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nincs. Illetve Rátót. (1,2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem. (1,2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Környékbeli falvakból és Körmendről. Olyan hely nem volt, ahonnét nem lehetett. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend, Vasvár, Rum, Zalaegerszeg

b) Piacra:

n.a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Döröske, Hollós, Rádóc, Hídvég (1,2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Grófhoz helybe, Tilalmasi erdőbe. (1,2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Rönökről, Döröskéről, Hollósról. (1,2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A kérdést nem tették fel.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Körmenden és az Őrségben vették. (1,2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cserepesek, teknővájó cigányok, drótos tótok.(1,2)

b) Honnan jöttek?

Gödörháza, Velemér, Mikosszéplak.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Zalabér, Nova de csak a grófoknak. (1,2)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Hat temető volt ebből négy működik. Külön nevük nem volt. (1,2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem voltak. (1,2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak. (3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés általános.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés ritka, néhány ember használja. (3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Csak villás kaszacsapót használtak. Mindenki ezt használta, régóta ismerik. (3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak. (3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévét szoktak mindkettőből rakni. A vetéstől és a dülőtől függött hány keresztet raktak összekapcsolva. Keresztnek hívták és kepének. (3) 17 kévét búzából és rozsból. Kepének és keresztnek is hívták. (4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a keresztrakásokat, hívták kepének is. (3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

160-170 cm hosszú. (3) 150 cm. (4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt a géppel, melyet bandának is hívtak. A géptulajdionos állította össze a munkásokat és ő fizette is őket. (3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal hordták a szalmát. Ez volt az általános. Az adatközlők nem emlékeznek, mikor került a faluba. Nagyobb gazdaságokban így az uraságnál elevátorral hordták a szalmát. (3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1940-es években. (3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1920-as évek után vált általánossá. (3) Az 1940-es években kezdődöt. (4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kaszálás, majd forgatás időtől függött általában egyszer, villával széjjelhintették, ha megszáradt gereblyével, villával összeszedték, boglyába összerakták, majd behordták. Nem használtak szénaszárító állványt. (3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Ha a pajta az istálló mellett volt villával, ha messzebb volt szekéren, nagyobbméretű kosárban. (3) Talicskával, villával. Borítót (hajdivánt) nem használtak. (4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igavonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használták, ha kevés volt a szalma. Csaritnak hívták.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a

c) Melyik évszakban?

Főként télen. (3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használták a 2. ábrán levőt. (3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték a teherhordásra használt járművet, aminek az alján csak deszka volt és a tehénfogatot. A kocsi ritka volt a faluban. (3) Kocsi: hintóféle Szekér: Az alján csak deszka volt. A gazdaságban szénát, szalmát, trágyát hordtak vele. (4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszú szekér 3-3,5 m volt. A másik szállítási módot nem használták. (3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánccal, hátul kötéllel. (3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Erősen ívelt domború, nem volt minden szekéren. (3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Rajz.

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták, ha elvásott a körme tavasszal. Ökröket és teheneket egyaránt szoktak patkolni. Nem mindenhol, csak ott, ahol szükség volt rá. (3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

na, ne

b) terelik jobbra

hik, ne

c) és balra

nejde (3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Poca ne, ne. Poci ne. Coca ne. (3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyutyum ne, ne. (3,4) Pi, pi, pi. (4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A nevén szólítják. (3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt, törővályút, sulykot használtak. (3) Tilótípusú törőt használtak, kevesen foglalkoztak a faluban kenderrel és lennel. (4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használtak. (3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Nem volt. A falu mindig ezen a helyen volt. (5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az 50-es években. (5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt a fal mellé helyezték. Zárt kéményt az 1880-90-es évek óta építenek. (5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Kettő bejárata volt, külön a szobának, külön a konyhának. Az ajtók a tornácra nyílnak. (5,6)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt keresztmestergerendás ház, hossztengelyes. (5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1800-as években. (5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kockaházak, tömbházak építése általános az 1950-es évektől. Egysoros házat az 1960-as évektől nem építenek. (5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Igen még ma is létezik. (Orbán János, Fő u. 2.) (5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

„C”: Normál magasságú padkára építették. (5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt kiugró középrészes, L alakúó, leeresztett oldalfalu pajta is. (5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

„A”: Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (6)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Igen, savanyítottak.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztafejet egészben nem. (6)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A 60-as években. (5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Gömbölyű kenyértartót (véka). (6)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen, használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (5,6)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Áttört nyelűt használtak. III./16. ábra (5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Igen, készítettek. Neve: gánica, gombóc, málé. Vízben főzték és kanállal szaggatták ki. (6)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott, köralakút és sima köralakút sütöttek. (6)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

70-es évektől készítettek lecsót. 2/3 rész paprika, 1/3 rész paradicsom, a többi ízlés szerint. Krumplit nem tettek bele. (6)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

50-es évektől fogyasztanak nyers paprikát, paradicsomot. (5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Mákos és diós beiglit sütöttek. (6)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Nem viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát. (6)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

40-es, 50-es években. (6)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Igen szoktak, megszűnt az 50-es években. (5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Régebben nem volt kötelező hordani, most is szokás. (5,6)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Szokás még napjainkban is. (5,6)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt tavasszal, májusban tartották. (5,6)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Húsvéti böjtidőben nem tartottak.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910 körül vasárnap.

b) 1930 körül:

1960 körül szombat volt az esküvőtartás hagyományos napja. (5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat mind a két fél házánál tartották.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Az esküvőt vasárnap tartották, a lakodalom hétfő délig a menyasszony házánál, utána pedig kedd hajnalig a vőlegénynél.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

A menyasszony rokonsága a menyasszony házánál, a vőlegényé a vőlegénynél. A közeli rokonság mindkét helyen. (5)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül kocsmában tartják a lakodalmat.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Ez kb. 1970-től szokás. (5)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül vendéghivogatók hívtak meg a lakodalomra.

b) 1930 körül:

1980-as években már a jegyespár meghívók által. (5,6)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

A lakodalom során volt szándékos tányértörés.

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

A leves feltálálása előtt egy bolonc összetört egy tányér levest.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

Addig élt e szokás, amíg otthon tartották a lakodalmat. (5,6)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A lakodalmon helybéli vagy környező falubeli cigányzenekar zenélt.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Citera, hegedű, harmónika voltak a fő hangszerek.

c) Hány főből állott a zenekar?

Általában 4 főből állt.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A gombos és tangóharmónika a 60-asévekben jelentek meg. (5)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

A lucázás december 13-án volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Luca széket készítettek a gonosz elűzésére. (5)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölni nem szoktak. (5)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Igen voltak a faluban öreglegények és vannak is. Az összlakosságnak kb. 10 %-t adják. (5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Ismerték a faluban az X-el jelölt tejesfazekat.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

A szomszédos falu fazekasa készítette ezeket. (5)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Csak a tűzgyújtás volt szokásban.

a) Melyik napon,

Nagyszombaton. =====b) miért, ===== Örömtüzek Jézus feltámadására.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

Ma is él e szokás, a tűzgyűjtás a fiatalok feladata. (5)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Decembern 6-án Mikulás járás, alakoskodás volt szokásban, és ma is él e szokás. A gyermekek általában papírálarcot, kifordított bundát vettek magukra, kezükbe lánc volt, amivle csörgettek. (5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemezést ismerik. Szereplői itt a 3 pásztor és a betlehemvivő volt. (5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentjeit nem ismerik. (5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A kisgyerekeket a Mikulással szokták régen ijesztgetni. (5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

A diódobálás nem volt szokás. (5)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A holdban a régiek a szántó-vető, trágyát hordó embert látták. (5)