Csögle

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	2014. Február
Mikrotáji kutatás:	Csögle, 1992. augusztus
Adatközlők:
Piriti Dániel, 1913.
Piriti Dánielné, 1915.
Szabó Dénes, 1912.
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Kőrösi Dalma
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Hagyomány nem él. A IV-V. században, amikor a hunokat legyőzték egy részük itt telepedett le, más részük Erdélybe ment. Az ő utódaik alapították a falut.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Régi nemesi, református családok voltak a faluban. Régi családok: Barcza, Balogh, Ferenczi, Buzás, Burján, Biró. Szabó nevezetűek is voltak, ők Nórápról költöztek ide, takácsok voltak. Szintén régi betelepült család a Győrffy.

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak betelepülésről.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt kitelepülés.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kispirit, Nagypirit, Adorjánháza, Egeralja – itt vannak egy kupacban, mind református”. Említik, hogy Csögle kiválik a szomszédos falvak közül nyelvjárásával.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A Marcal melletti részt Bozótnak mondják. Ide tartozik Csögle, Adorjánháza és Egeralja határából egy darab. Ez magas fűvű, sásos rét. Szóhasználatukban nem különül el tájegységgé ez a rész.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kemenesalja. A hozzájuk közeleső falvak: Nemeskocs, Boba, Kemenespálfa.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak ilyesmiről.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Pokura két (pokolra kelt), mint a csöglei könyörgés. Keresztbe vitték, mint a lédeciek a lajterját. Ha énnekem avvóna/annyi vóna, én Gércén laknék, ott is a jobbik soron.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A falu reformátusd. Gyakoribb volt a falun belüli házasság, de előfordult a szomszédos református (ld. I.5.) falvakkal is. Most már a református fazékban is megfő a katolikus kolbász.” Kb. 20 éve gyakoribbak a vegyes házasságok.

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Rendszeresen a pápai és a celldömölki vásárokra jártak. A faluban is volt évente háromszor országos vásár. Eljártak még Zalaegerszegre (lóért), Tüskevárra és Somlóvásárhelyre is.

b) Piacra:

Cellbe jártak piacra. Csirkét, hízott libát, tejhasznot hordtak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Régen a falunka nem volt búcsúja, és református lévén nemigen jártak más búcsúkra sem. A legények eljártak az iszkázi, kiscsőszi, nagypiriti búcsúba (előbbi kettő katolikus).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Nem jártak a faluból.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluban jobbára módos gazdák laktak. (3) A lányok jártak Budapestre szolgálni. Csépelni falun belül szoktak, 6 gép volt a faluban. A dabronyi erdőre ölfavágnyi”. Kismezőre (puszta) répakapálni a fiatalok.

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A faluba nem jártak vidékről dolgozni. Bánhalmára jöttek summások Borsodból.

1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban?

Eladásra nem készítettek semmit. Saját használatra kosarat, "somport” (zsombor) kötöttek.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskevári fazekasoktól. A faluban háromszor volt vásár évente; márciusban, októberben és júniusban. A Bakonyban is volt több falu is, ami ezzel foglalkozott. (3)

1.16.

d) Mit árultak?

Tüskevári fazekasok szekérrel hordták a cserépárut. A Bakonyból favellát, egyéb faeszközöket hoztak, szintén szekérrel. Ugodi meszesek.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Régen saját határban volt szőlőhegy, minden módosabb gazdának. Ezt a TSZ idejében vágták ki. Adorjánházán, Egeralján, Kiscsőszön is volt egy-egy itteni embernek. Ezeket is kivágták.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A Somlón régóta van néhány embernek szőleje.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== A temető három részre van osztva. Mikor betelik az egyik rész, a másikba kezdenek temetkezni. Most a 2. részbe temetkeznek, itt vettek fel régi csontokat.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nem kerültek elő embercsontok a temetőn kívül.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem volt fogadott ünnepük.

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Fahengert és hármas fogatot használtak.

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

25-30 % vethetett kézzel. Mások szerint a fele még kézzel vetett.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

„Akkor már a szegényember is géppel vetett.” Ha nem volt neki gépe, valahogy megszerezte.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A b) az általánosan elterjedt fajta. C)-t is említik. Mindkettőt takarónak mondják.

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem volt nyílás a kötőfán.

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

13 kévéből rakták minden gabonából. "Ennek volt a legnagyobb divatja.” Rozsból, búzából előfordult a 15-ös, 17-es kereszt.

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe nem meghatározott számú kereszt.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Mért adatok nincsenek. Az ember álláig ért. Mások szerint a melléig ért.

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó, részes munkások dolgoztak. A század elejétől volt cséplőgép, előtte lóhúzó masina.

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal.

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Többen is termeltek hajdinát a faluban. A 40-es években szűnt meg a termelése. Másodvetésként termelték. Az 50-es években szűnt meg.

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A krumplit Szent György táján vetik. Már a 10-es években is eke után vetették. A 20-as évek körül kezdték. Hamarosan elterjedt, nagy területen nem is vetettek kézzel.

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden száradt a lekaszált fű. 3-4, 4-5 nasp múlva lehetett forgatni, időjárástól függően. Újabb két nap múlva megszáradt. A faluban 5-6 öl széles volt egy-egy kaszáló, keskeny csíkoknak látszottak. A rendeket összeforgatták favillával. Az összehúzott rendet hajtásnak mondják. A "hullót” összegereblyézték. Ezután petrencéket raktak. 5-6 petrencét összehordtak petrencefával, mert ennyi fért fel a szekérre, és így egy helyen megrakódtak.

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával. A pajtából ölle. Szapufödéllel (vászonruha).

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

)fölsőfája, főfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg, vagy igaszeg

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ha rossz volt a termés, előfordult, hogy használták.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a

c) Melyik évszakban?

Ősszel a dabronyi erdőre mentek szekérrel „levelest” szedni.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Szügyre erősített tartóláncot használtak.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsi elé lovat fogtak, a szekér elé tehenet vagy ökröt.

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Hosszú szekeret használtak. 4-5 m hosszú volt.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötelet használtak. A legtöbb helyen a szekér egyik oldalán csiga is volt.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén hajtott volt.

2.21.

b) Használtak-e kettőt is?

A „régiek” tudtak kocsikast kötni. A vásáron vették. Az eleje nyitott volt, a hátulja zárt.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem jellemző. Ritkán, ha fájt a lába az ökröt megpatkolták az első lábán. Tehenet általában nem.

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter.

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

nevén

b) terelik jobbra

jobbra: Csálé, Csáli

c) és balra

balra: Hajsz

Szokták azt mondani: Haj el azon kisbeccém! Becenév volt.

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne-kocám-ne. Koca-ne-ne-ne.

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi-pipi-pipi. Nee-nee-nee.

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le.

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágót, tilalót. Mindkettő kézzel mozgatós volt. Gerebent.

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

n.a

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

A két kerék egymáshoz viszonyítva vízszintes vonalban volt.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A határ keleti szélén volt 4-5 halomsír. Művelték azt a részt, de csontok nem kerültek elő, valószínűleg mélyebben vannak.

a) Hogy hívták ezeket?

Halmoknak mondják azt a részt.

b) Miért volt így?

n.a

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A faluban sem borona-, sem sövényház nem volt. Tömés és kőházak voltak. A követ Szergényből, előbb a Somlóról hozták. Nem a teljes ház épült kőből, csak a főfalak.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Leszedték a bolthajtást, lepadlásozták a helyét. Egyből cilinderkéményt raktak a falba. A padláson fekvőkémény volt. A mászókémények a fal mellett voltak, nóthel”-ajtajuk volt.

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legtöbb háznál volt gádor. Ezek nyitottak voltak eleinte. Olyan ház is volt, amelynek az ajtója az udvarra nyílt. Itt a szobába és általában a kamrába is a konyháról lehetett bejutni. A gádoros házaknál az ajtók általában a gádorról nyílt, egyik helyiségből a másikba nem lehetett közvetlenül bejutni.

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Tömésháznál is volt keresztmestergerenda.

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A két háború között dobálták ki. A rakot sparhelteket a 40-es években dobálták ki. Utána csikósparheltet vásároltak. Kezdeti és elterjedési időpont nincs.

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Sátortetős hajtott házakat már a két háború között is építettek. A 20-30-as évek óta nem építenek egysoros házakat. Gazdasági épületek nélküli tömbházat” a 60-as évek óta építenek.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A legrégebbi tüzelőberendezés a konyhából fűtött szemes cserépkályha. Kemencéről nem tudnak. Ebben a kályhában sütni is lehetett. Érdekes elnevezés, hogy "búbos kályhának” (2) mondja.

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

40-50 cm magas emelvényre rakták a kemencét. A kemence szája előtt patka volt, ezt itt "pócik”-nak mondják.

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Nem volt kiugkró részes pajta. A telken keresztbeálló pajták téglalap alapúak és két kapusak voltak. Gyakoribb, hogy a ház folytatásaként épült a pajta.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem tudnak kiszedő villáról. A kemencét márcsak kenyérsütésre használták.

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

A kerékrépát legyalulva savanyították. Később a kerékrépát már csak állati takarmánynak használták.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztahordóba egész fejet is tettek.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A 60-as évek elején.

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b) fajtát ismerik a faluban. De sok helyen már nem használtak kenyértartót, hanem két párhuzamos póznára tették fel. Érdekesség, hogy az ágyra tették kihülni a kenyeret, miután kivették a kemencéből.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Cserép tejesfazékban köpültek. Utóbb üvegben rázták össze.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem tudnak törőről.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Egyiket sem használták emberi táplálékul.

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Kuglit. Hármas fonású hosszú kalácsot.

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Kb. 20 éve készítenek gyakrabban lecsót. A két háború között terjedt el. Kb. feles a paradicsom és a paprika. Általában tojást ütnek rá.

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A paradicsomot sokan nem ették régen, és most is van, aki nem szereti. A paprikát régen is megették nyersen.

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós, mákos, lekváros kalácsot, rétest.

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Az 50-es években még volt "gatyás ember”, de ekkor már ritka. A két háború között még sokan hordták. Templomba már nem mentek el benne.

b) Hány szélből készült?

A gatya egyik szára 70-80 cm széles.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1870-80-as években született asszonyoknak már volt egyberuhája is. De a század elején sok asszony járt blúzban és szoknyában. A két háború között hagyták el a régi viseletet, illetv haltak ki az idős asszonyok.

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Volt takács a faluban. Még vidékről is hoztak fonalat szövetni. A 40-es évektől nincs takács.

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt ilyen szigorú szokás. De a múlt században született asszonyok még kendősen jártak.

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A 30-as években fordították egymás mellé az ágyakat. A II. világháború után.

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Szüret után, "új borra” tartották a legtöbbet.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Időszakhoz nem kötötték. Tavasszal a legtöbb.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szombat

b) 1930 körül:

szombat

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Kétféle szokást mondanak. A templomi esküvő előtt uzsonna volt a lányos háznál, amelyiken mindenki részt vett. Az esküvő után a legényes házhoz mentek, itt volt a vacsora és itt zajlott a lakodalom. A vőlegény vendégei az ő, illetve szülei házánál gyülekeztek. Innen mentek a lányos házhoz, majd innen a templomba. Az esküvő után a lányos házhoz mentek, itt zajlott a lakodalom.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Lsd.: a pont

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Lsd.: a pont

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Celldömölkön, Ajkán, Pápán tartják éttermekben.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vőfények/vőfélyek hívtak a lakodalomba. Ők a vőlegény rokonai voltak. 2-3 héttel hívtak az esküvő előtt. Pálca volt náluk, a mellükön bokréta. Régen 1-2 nappal hívtak az esküvő előtt.

b) 1930 körül:

A menyasszony és a vőlegény hív személyesen.

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szándékolt tányértörés.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Kispiritben volt banda. Alsóságról cigánybandát hoztak.

b) Milyen hangszereken játszottak?

hegedű, kontra, bőgő, cimbalom.

c) Hány főből állott a zenekar?

Öten játszottak

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Igen.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Luca előtti éjjel a legények szalmáztak, főként a lányos házaknál. Később elvadult a szokás, kertkapukat hordtak el, padokat szedtek fel.

4.9. Regölés

Melyik napon szoktak regölni?

Nem volt regölés a faluban.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4-5 öreglegény lehet a faluban. A lélekszám 900 körül mozog.

4.11. X-el díszített tejesfazék

Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem volt X a tejesfazékon. A nyakán fehér csík volt.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

n.a

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem volt ilyen szokás.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt semmilyen szokás Miklóskor.

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Nem volt betlehemezés a faluban. (református)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem volt védőszentje az állatoknak a faluban.

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a cigány! Elvisz a kéményseprő!

4.17. Diódobálás

Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Favágó embert. Öregember tüzelt és mellette melegedett.