Balogunyom
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | 1989. július |
Adatközlők: | (1.) Magyar János, 1902. Kisunyom, katolikus, Balogunyum, Kossuth L. u. 16. |
(2.) Bán Lajosné Csapó Erzsébet, 1903. Nagyunyom, katolikus, Balogunyom, Kossuth L. u. 9. | |
(3.) Bán Lajos, 1924. Nagyunyom, katolikus, Balogunyom, Kossuth L. u. 9. | |
(4.) Kóbor Jánosné Székely Matild, 1911. Nagyunyom, katolikus, Balogunyom, Táncsics M. u. 6. | |
(5.) Somogyi Lajosné Németh Ágnes, 1922. Ják, katolikus, Balogunyom, Táncsics M. u. 4. | |
Gyűjtötte: | Joó Emese |
Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Balogunyom |
weboldal: | http://www.balogunyom.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről nem sokat tudnak. Mindig magyarok lakták. A templom mostanában feltárt része a Jáki templomkorabeli (XIII. sz.) lehet, így a község is. (3) A felszabadulásig (vagy 1949-ig) két külön község volt: Balogfa és Nagyunyom. Balogfa a nevét Balog Mária földbirtokosnőről kapta, Nagyunyom a falu alatt futó, római eredetű alagútról – elbeszélésük szerint.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község legrégebbi családai: Babos (a legrégebbiek közül valónak tartják), Bazsó, Kiss, Patona, Bán, Németh, Tóth, Székely, Móricz, Virág, Szijj. (1,2,3,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nagyobb számban nem települtek be. (1,2,3,4,5,6)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nagyobb számban nem költöztek el. (1,2,3,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Magukéhoz hasonló falunak leginkább Balogfát tartják, amely csatlakoztatása után is elkülönült Nagyunyomtól, maguk külön faluként tartják számon. Ezen kívül Kisunyomot, Sorokújfalut, amelyeknek közös jegyzősége van és egy egyházi körzetbe tartoznak Balogunyommal. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falut az „Alpok nyúlványának”, a „Kisalföld legcsücskéjének” tartják, mivel a faluval végződik a Kisalföld és kezdődik az Alpokalja. (1,2,3,4,5) A tájat az ott folyó két patakról Sorokmellékének, Perintkörnyékének nevezik. (1)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységet, vidéket nem tudtak megnevezni. Kivétel: Őrség (!). (1,2,3,4,5)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Sorokpolány arról híres, hogy templomnak Nádasdy volt a kegyura. (1) Ják templomáról és fazekassága által híres. (2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A környék csúfolta Balogunyomot, mert: Az unyomiak igen szerették a nokedlit. (1) Mikor kigyepesült a templom tornya az unyomiak a bikát felvezették, hogy legelje le. (1) Az unyomiak csúfolták Balogfát, mert: „Héraháza, Balogfa belefér egy fazékba”, mert sokkal kevesebb házból állt, mint Nagyunyom (1,2,3,4,5) „Kisunyom, Nagyunyom, ha megunom otthagyom”. (3) A jákiak a balogunyomiak szerint megették a muri máját, így ők a murimájasok. (4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szórványosan házasodtak más falvakból, főként Kisunyomból, Jákról, előfordult Rumból, Toronyból, Búcsúból és a környék más falvaiból is. (1,2,3,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szombathelyre, ahol állat és kirakodó vásár volt (augusztusban és ősszel), Zalaegerszegre (régen aprószentekkor, később minden hó 2. keddjén), Körmendre (Gergely napkor, Szent Ivánkor, Luca napján).
b) Piacra:
Szombathelyre (kedden és pénteken), Körmendre ritkán, csak újabban (hétfőn).
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Nagyunyomban volt búcsú régen Pünkösd napján és Mindenszentekkor, Balogfán Áldozócsütörtökön. A két falu egyesítése után a búcsút Áldozócsütörtök utáni vasárnap tartják.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár, a Mária kegyhely és a szent kút. Mária napkor (szeptember 12.) vagy az azt követő vasárnap tartották. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból régen nem igen jártak el munkába, a Sorokmajorba vagy a Rankuti cukorgyárhoz jártak, ezen kívül kapások, napszámosok, de csak alkalmilag, és maxiumum 10-15-en. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba inkább jöttek munkát vállalni, mint a faluból mentek volna. Leginkább Péterfáról jártak, valamint Halogyról is: a cséplőgép mellé „masinálni”, valamint a Sényi (később Sallai) birtokra. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
A helybeliek eladásra nem készítettek semmit, csak saját használatra. (1,2,3,4,5)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Jákon készített cserépedényeket használtak, amelyeket Szombathelyen vettek. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A faluban kevés vándorárus fordult meg Szombathely közelsége miatt. Előfordult: drótostót (1,2,3,4,5), sparheltet javító vándor lakatos (1), ablakostót (1,2,3,4,5), edényfoltozó (4,5), borárus (4,5), bosnyák, aki borotvát és kést árult (1), zsidó, aki az első világháború után rőfösárut árult (2,3), valamint „erdélyiek”, azaz batyus cigányok, akik használt ruhát árultak 4,5). 1930 előtt jártak főként. (1,2,3,4,5)
b) Honnan jöttek?
Erdélyből.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Ablakostót, vándor lakatos, drótostót, bosnyák, zsidó,erdélyiek.
d) Mit árultak?
Borotvát, kést, rőfösárut, használt ruhát.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybeliek szőlőtermesztéssel egyáltalán nem foglalkoztak. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A községben Balogfán és Nagyunyomban is egy temető van, a két falu egyesítése óta is külön temetkeznek. Valamint Héraházán volt temető, de ez megsemmisült.(1)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A templom mellett 1988(?)-ban egy egész csontvázat találtak. (1) A templom mellett, a tanító háza udvarán a kút ásásakor egy tömegsírra leltek, amelyből csontok, koponyák, régi huszársarkanytú, kardok kerültek elő. (1,2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falunak fogadott ünnepe nem volt (1,2,3,4,5)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A két világháború között általánosan használtak két egymáshoz erősített vasboronát, az uradalmakban hármat is összekapcsoltak. (1,2,3,4,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Ha a gép el volt foglalva a fűhordó ruhából (nyakba akasztott lepedő) kézzel is vetettek. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát a közös vetőgéppel vetették. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Leginkább gereblyét, kaszacsapót használtak, ritkán villást is, egyesek. (1,2,3,4,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Mindenki nyílással ellátott kévekötő fát használt. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 20 kévét raktak egy keresztbe (két lábon állt: kétszer 10 kéve). Esős időben 24 kévés keresztet is raktak. Az összerakott keresztek neve kepe(!), ez összerakva kazal, végül asztag. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe meghatározatlan számú összerakott keresztet jelent, 3-4 től maximum 10 lábat kapcsoltak össze, nem használták a termés mennyiségének meghatározására. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150-155 cm. (1,2,3,4,5)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járat a géppel, amelyet a géptulajdonos állított össze. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal hordták kazalba, amelyet leginkább fejen vittek. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése itt soha nem volt jelentős, az I. világháború előtt termeltek néhányan, utána már nem. (1,2,3,4,5)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni vetése kevéssel a II. világháború előtt kezdődött. (A Bán család volt az első (3) és 1950 körül már általános volt. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Szénaszárítás: a füvet lekaszálták, villával elhintették, egyszer mindig forgatták, a többszöri az időjárástól függött. Állványt nem használtak. A száraz szénát gereblyével petrencébe hordták. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A kazalból az istállóba a napi száraztakarmányt burittóval hordták, volt aki talicskával, vagy hátikosárral (etetőkas), de a burittó volt az általános. (1,2,3,4,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafelsőfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
járomszeg, vonószeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
Az iga részei: igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Almozáshoz csak muszáj esetén használtak falevelet (csalitot). Például az 50-es években, amikor a szalmát meg kellett etetni az állatokkal. Valamint ha tavaszra elfogyott a szalma. Nincs a közelben erdő, így ezért sem volt általános. (1,2,3,4,5)
c) Melyik évszakban?
Tavasszal.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásánál 1930 körül csak szügyre erősített tartóláncot használtak, nyaklót itt még később sem. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: oldalas, suberos, termény- és széna szállítására, nincs 5. kereke, csak fergettyűje, ló és tehén húzza. Kocsi: itt nem nagyon volt divat, helyette könnyű szekeret, kisszekeret használtak, vesszőből font kocsikassal, ló húzta, vásárra jártak vele, volt 5. kereke. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér hossza: átlagban 4,8-5 m, legkisebb 4 m, leghosszabb 5,2 m. Hosszúoldalt használtak, vendégoldalt nem. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórudat a szekér hátulján rudazókötéllel szorították le. Nem volt segédeszköz (szög stb.) hanem a kötél végét a „hosszioldal” végéhez kötötték. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovasszekérnek nem volt saroglyája, itt elől-hátul suber volt, elől egyenes, hátul ívelt (enyhén ívelt). (1,2,3,4,5)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas formája, amelyből egyet (1,4,5)használtak.
b) Használtak-e kettőt is?
A szekérkas formája, amelyből kettőt (2,3) használtak.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Vonómarhát ritkán patkoltattak, csak akkor, ha a kövecses úton elkopott a körme. Az ökröt és a tehenet egyaránt kellett patkoltatni. Általában tavasszal történt, ekkor az állatok félpatkót kaptak. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne! Na!
b) terelik jobbra
Hék!
c) és balra
balra: Hok! Nejde!
Becce: a kisborjú neve. (2)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coci ne, puci ne, coca ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipipipi (kisebbet), nene (nagyobbat). (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén, gyere ide + nevén. Eszne. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és a len töréséhez kendervágót használtak (tiló típusú törő). (2,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
na.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A mai község határán nem volt korábban elkülönülő házcsoport. A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Boronából készült lakóház itt nem volt, mivel nem volt a közelben erdő, csupán gazdasági épületeket építettek elszórtan boronából. Elterjedt a földfalu ház: tömésház volt, az utolsót 1988-ban bontották le. (1,2,3,4,5)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A régi szabadkéményes házak füstvezetékének átalakítása: a zárt kémény félig a falba, félig a fal mellé épült (Kossuth L. u. 16.). Az átalakítás kezdete: 1920-as évek, már II. világháború előtt óta csak zárt kéményt építenek. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A legrégibb házaknak egy kijárata volt a szabadba. A szoba és a kamra a konyhára nyílt, néhol pitvar is volt, akkor a pitvarra. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A faluban általánosan elterjedt volt a keresztmestergerenda, mivel földépítkezés volt, ez földfalu házakra vonatkozik. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparheltek használata 1910 és 1920 között kezdődött. (1,2,3,4,5)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kockaházak építése a két világháború között, 1930 táján kezdődött. Egysoros házakat az I. világháború utántól kevésbé építenek, egyesek szerint 1921-ben és (4,5) 1925-ben épültek (2,3) az utolsók. (1,2,3,4,5)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem tudnak olyan régi házról, amely nem szobájában konyhából fűtött kemence volt, csak konyhából fűtött cserépkályháról tudnak. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét normál magasságú (60-70 cm) padkára építették. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A faluban leginkább L alakú (hajlóspajta) és egyenes pajta volt. A pelyvakutyu alacsonyabb (3 m magas), kisebb (2-3 széles) volt, rendszerint a pajta végibe építették. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nyílt tűzön főzés esetén használtak fazékkiszedő villát: tűzvillát, két ágú volt, egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (1,2)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Tarlórépát ritkán és kevesen.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Inkább fejeskáposztát savanyítottak. Az egészet meggyalulták, alig 1-2 db-ot tettek el egészben. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése a II. világháború után, pontosabban a 60-as évek elején a TSZ-ek megalakításával szűnt meg (2) még 1985-ben is sütött. (1,2,3,4,5)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Régen leginkább vesszőíves, kevésbé 8 ágú „karácsonyfa” alakú kenyértartót használtak. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Két füllel ellátott dongás vajköpülőt használtak. (2)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem volt soha jelentős kölestermesztés, így kölestörőt sem használtak. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem készítettek sem hajdinából, sem kölesből kását, inkább dödöllét, ritkábban kukoricagánicát. (Utóbbi: cukorral, tejjel felfőtt kukoricakása, vagy megsütve prószának). (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Ünnepi töltetlen kalácsok: legdivatosabb a „fonyottkalács”, „foszlóskalács” volt. Volt patkó alakú: „kifli”, „parasztsütemény”. Sima, kör alakú: „perec”. Fonott, kör alakú: „perec”, „tisztakalács”. (1,2,3,4,5)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót a II. világháború óta készítenek. Krumpli nélkül, paradicsomból, paprikából, kevés hagymával készült. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Főként a II. világháború óta fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot. A legidősebbek máig sem, többen úgy 20-30 éve. (1,2,3,4,5)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A karácsonyi asztalra töltetlen „fonyottkalácsot”, patkó alakú kalácsot tettek, valamint mákos és lekváros kalácsot. (1,2,3,4,5)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Régen a férfiak 1,5 szélből készített fehérvászon gatyát viseltek, rojtos volt az alja és csizmával hordták. Az I. világháború után, 1920 körül kezdték elhagyni. (1,2,3,4,5)
b) Hány szélből készült?
1,5 szélből.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az asszonyok a derékban rögzített szoknyát az I. világháború után, 1920 körül kezdték elhagyni. (1,2,3,4,5)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Az asszonyok nem szőttek vásznat, csak fontak. (1,2,4,5)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A fejkendő viselete az asszonyok számára 1920-25-ig volt „kötelező”. (2,4,5)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A lakószobában a két ágyat egymás végibe tették, úgy 1925-30-tól inkább egymás végébe, vagy a II. világháború óta a fal mellé egymástól függetlenül, a szobától függően. (1,2,3,4,5)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül a legtöbb esküvőt ősszel és farsangkor tartották.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Nem tartottak esküvőt nyáron, dologidőben. (1,2,4,5)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
1910 körül az esküvő tartásának hagyományos napja vasárnap volt, elvétve a szerda (2),
b) 1960 körül:
újabban szombaton tartják. (2,3,4,5)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat a lányos háznál tartották, ott volt a főétkezés, két helyen nagy étkezés nem volt.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A lakodalmat a lányos háznál tartották, ott volt a főétkezés.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Sokszor átvonultak (reggel felé) a fiús házhoz, ott is volt egy kisebb étkezés. (1,2,3)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
1980 körül a lakodalom étteremben, főként a közeli Szombathelyen zajlik. (1,2,3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
1910 körül vendéghívó hívta a lakodalomba a vendégeket, 1-2 héttel előtte, egyszer hívott. Botjára annyi szalag volt tűzve, ahány vendéget meg kellett hívnia.
b) 1980 körül:
1980 körül a jegyesek hívják meg a vendégeket, egyszer hívnak. (1,2,3,4,5)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Szándékolt tányértörés nem volt a lakodalom során. (1,2,3,4,5)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Zenészek Unyomban nem voltak, Sorokujfaluból (ma Sorokpolány) hívtak muzsikus cigányokat: Kertész nevűek voltak, „félcigányok”.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedűn, cimbalmon, bőgő, pikulán játszottak.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A tangóharmónikát a II. világháború óta ismerik, de lakodalomban nem volt szokás rajta játszani. (1,2,3)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Lucázni december 13-án a gyerekek, főként a legények jártak. Az utca elejét beszalmázták és egy marok szalmát vittek minden házhoz, arra térdeltek. „Luca, Luca, kity-koty, tojjanak a tiktyok, annyi zsírjok legyen, mint a kútba a víz, annyi pénzek legyen, mint égen a csillag, fejszéjek, furójuk úgy álljon, mint tölgyfa a tövibe, a kendtek lányának ollyan segge legyen, mint a kemence szája!” (1) „Ollyan hosszú kolbászok legyen, mint a falu hossza.” (2) Ahol nem engedték be őket: „Egy tikjok legyen, az is vak legyen!” (1) Almát, diót kaptak. (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
karácsony előtt, Szent István napján
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
fiatal legények
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
„Megjöttek Szent István szolgái Mondjuk-e vagy nyomjuk? Amott keletkezett egy csudafiú szarvas (egy fekete felhő) Csudafiú szarvasnak ezer ága-boga Ezer ágán-bogán ezer mise csillag Oltatlan gyulladjon, Oltatlan aludjon. Itt is lakik egy szép leány, kinek neve... Amott is van egy szép legény, kinek neve... Összepöndörödjenek, összecsöndörödjenek, Mint a kisnyúl farka, Az új esztendőben!” (1,2,3)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Öreglegény régen kevesebb volt (2-3), mostanában több van (5-6). (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Ismert és használt az X-el jelölt tejesfazék, . (5)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
Két X volt rajta.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
Régen Szentivánkor (június 29. éjjelén)
b) miért,
A falu végén égő seprűket szoktak feldobálni, hogy a káposzta ne férgesüljön el. A maradványokat, a hamut szétszórták a káposztáskertben.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
1930 óta nem csinálják. (1,2,3)
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós napkor a gyerekek cipőjüket, csizmájukat az ablakba tették, cukrot, diót, virgácsot tettek nekik bele. Alakoskodásra nem emlékeznek. Egyesek beöltöztek és botokkal kívántak jószerencsét. (1,2)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játék szereplői: angyalnak és 3 pásztornak beöltözött 6-8. osztályos diákok. Az angyal köszöntött be először a házba, őt követte felöltözve, szakállasan a 3 pásztor: egyiket nevezték „Vén filisnek” (2), „Vén öregnek”, másodikat „Öregnek”, harmadikat „Makszustársnak”, „Makszuspajtásnak”. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentje Szent Vendel. (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Régen a kisgyerekeket a mankussal, kankussal ijesztegették: „Rossz lesző gyün a mankus oszt evüsz!” (1)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Igen.
b) Mikor, hol, miért?
Diódobálás régen karácsonykor,az éjféli mise után volt, de az I. világháború után eltiltották. (1,2,3
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A holdban egy sarlós embert látnak, aki „Újholdkor valamit csinált és a hold fölszívta” (1), valamint egy favágót, aki fát vág. (3)