Becsehely

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1993. június
Adatközlők:	(1.) Pintér Károlyné, 1924. római katolikus
	(2.) Res Ignácné, 1904. római katolikus
	(3.) Pleesz Henrikné, 1940. római katolikus
	(4.) Németh György, 1905. római katolikus
	(5.) Németh Györgyné, 1912. Pola, római katolikus
Gyűjtötte:	Valcsev Vivien
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Becsehely
weboldal:	http://www.becsehely.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről érdemleges néphagyomány nem került említésre. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Rucek, Pintér, Lukács, Kustán, Németh, Kovács. Más falvakból régebben beköltözött családokról a megkérdezettek nem tudtak. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Az adatközlők nem emlékeztek arra, hogy más falubeliek, más nemzetiségűek települtek volna ide. A faluban nem élnek horvátok. A későbbiekben azonban kiderült, hogy a szomszédos horvátok lakta településekről (Kottori, Tótszentmárton, Tótszerdahely) jöttek horvát családok és a becsehelyi hegyen telepedtek le. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el nagyobb számban. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Letenye, Sormás, Kiskanizsa, Rigyác, Eszteregnye községeket tartották Becsehelyhez hasonlóak. (Egymás között házasodtak, hasonló szokások, viselet alakult ki.) (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falut nem sorolták semmilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Muraközről és Göcsejről hallottak. Nem tudták megmondani, hogy mely községek tartoznak Göcsejhez, csak azt, hogy északabbra van. Muraközhöz a Mura menti falvakat (Molnári, Tótszerdahely, Tótszentmárton, Letenye), Rigyácot és Valkonyát sorolták. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A megkérdezettek Letenyét tartották híres községnek, mert mezőváros lett. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A tótszerdahelyiek fehértarisznyásoknak csúfolták a becsehelyieket. A helybeliek pedig krabótoknak csúfolták a tótszerdahelyieket (és általában a környékbeli horvátokat). A szomszédos polaiakra (ma már egybeépült Becsehellyel) azt mondták, hogy keresztben vitték a létrát az erdőben. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben Borsfáról, Letenyéről, Valkonyáról, Rigyácról, Eszteregnyéről, Kiskanizsáról házasodtak. Horvátokkal nem házasodtak. A II. világháború előtt inkább a falun belül házasodtak. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Nagykanizsa minden hónap első keddjén és minden héten szerdán. (1,2,3,4,5)

b) Piacra:

Nagykanizsa (1,2,3,4,5)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Letenye Szentháromság napján (1,2,3,4,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Homokkomárom Pünkösd napján és Kisasszony napján, Búcsúszentlászló Nagyboldogasszony napján, Máriagyüd, Máriapócs. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Régebben a helybeliek Tolna, Somogy és Baranya megyébe jártak el summásnak. A falu határában volt két majorság (Smithék és Kovács Miklós Sebestyén gazdasága) ahova szintén eljártak nyáron hathónaposnak, télen napszámosnak. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Petriventéből jöttek dolgozni a majorságba. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:

a) kocsikasokat

igen (1,2,3,4,5)

b) vesszőkosarakat

igen (1,2,3,4,5)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

Csak saját szükségletre. (1,2,3,4,5)

e) favillát

Csak saját szükségletre. (1,2,3,4,5)

f) fagereblyét

Csak saját szükségletre. (1,2,3,4,5)

g) faboronát

Csak saját szükségletre. (1,2,3,4,5)

h) egyebet?

seprűt (1,2,3,4,5)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket Vas megyében, Bánokszentgyörgyön készítették és onnan hozták ide a fazekasok. Gabonáért cserélték az edényeket. Az Alföldről is jártak gerencsérek. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluba licsések, paprikások, edényfoltozók jártak, az utóbbiak Kiskanizsáról. Fazekasok Vas megyéből és az Alföldről jártak. Kb. a II. világháború óta nem járnak vándorárusok a faluba. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Kiskanizsa, Vas megye, Alföld (1,2,3,4,5)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

licsések, paprikások, edényfoltozók, fazekasok (1,2,3,4,5)

d) Mit árultak?

szövőborda, paprika, cserépedény (1,2,3,4,5)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek Rigyác és Eszteregnye falvak határában volt még szőlőjük. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A becsehelyi hegyen tótszerdahelyieknek, tótszentmártoniaknak és a kottoriaknak volt szőlőjük. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban régen egy temető volt, ma kettő van, minthogy Polát Becsehelyhez csatolták. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A megkérdezettek nem tudtak arról, hogy a falu határában emberi csontok kerültek volna elő. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Flórián napja, mert sok volt a tűzeset és Flórián a tűzoltók védőszentje. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között kizárólagos volt a két, illetve háromlevelű borona használata. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között a kézi vetés általános volt. (1,2,3,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A két világháború között a gépi vetés ritka volt. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Csak hajmókos kaszacsapót használtak, amit gabonahajtónak neveztek. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Ritkán használtak kévekötő fát, de amit használtak annak sem volt vastagabb végén lapos nyílás. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. Attól függően, mekkora volt a szántó 4-5-6 keresztet raktak összekapcsolva a mezőre. Ennek kepesor volt a neve. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, a keresztet jelentette. Használták mértékegységnek is. Pl. 20 kepe gabonát arattam. (4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 140 cm alatt volt. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között a gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat a rokonság, szomszédság köréből. Kalákában jártak dolgozni. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 1930 körül két vízszintes rúddal hordták kazalba. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1940-es években szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1910-es években kezdődött, és az 1930-as években lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Ha jó idő volt a rendet csak egyszer forgatták meg, majd mikor a széna megszáradt petrencébe és baglába gyűjtötték. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Köcölében vagy villával hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga (1,2,3,4,5)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg (1,2,3,4,5)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

igen (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Kevesen, inkább a szegények használták almozáshoz a fák leveleit. (1,2,3,4,5)

c) Melyik évszakban?

Ősszel szedték és télen rakták az állatok alá szalmával keverve. (1,2,3,4,5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást!

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?