Bejcgyertyános

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. október
Adatközlők:	(1.) Dömölki István, 1928. Bejcgyertyános, Petőfi u. 12.
	(2.) Zsoldos Gyuláné Desics Anna, 1909. Bejcgyertyános, Ady E. u. 29.
	(3.) Simon Jánosné Sulyok Teréz, 1911. Bejcgyertyános, Kossuth L. u. 8.
	(4.) Simon Ernő, 1937. Bejcgyertyános, Kossuth L. u. 8.
	(5.) Bakos József, 1928. Bejcgyertyános, Kossuth L. u. 18.
	(6.) Bakos Józsefné Baumgartner Gizella, 1926. Bejcgyertyános, Kossuth L. u. 18.
	(7.) Rozmán Gyula, 1925. Bejcgyertyános, Kossuth L. u. 26.
	(8.) Tóth Antal, 1909. Bejcgyertyános, Kossuth L. u. 23.
	(9.) Vass Imréné, 1925. Bejcgyertyános, József A. u. 26.
	(10.) Vass Imre, 1922. Bejcgyertyános, József A. u. 26.
	(11.) Szabó Ferenc, 1898. Bejcgyertyános, Szabadság u. 1.
	(12.) Szabó László, 1926. Bejcgyertyános, Szabadság u. 3.
	(13.) Bejczy Lajosné Soós Teréz, 1930. Bejcgyertyános, József A. u. 31.
	(14.) Soós Jánosné Sulyok Paula, 1909. Bejcgyertyános, József A. u. 31.
	(15.) Bejczy Lajos, 1929. Bejcgyertyános, József A. u. 31.
Gyűjtötte:	Hajba Sándor
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Bejcgyerty%C3%A1nos
weboldal:	http://www.bejcgyertyanos.hu/hu/bemutatkozas

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Két községből egyesült 1928-ban: Bejc és Hegyhátgyertyános. Bejc régebbi település. Nemes község. Állítólag a tatárok elől menekült le a falu népe a völgybe (a lapba). A falun belül ma is megkülönböztetnek Felsőbejcet és Lapot (Alsóbejc helyett). Gyertyános a Farkaserdő szélén kiírtott gyertyánoserdő helyére települt magyar jobbágyfalu, amelynek régi neve Tarfalu volt (valószínűleg az irtásról). Erről régi egyházi anyakönyvi bejegyzések tanúskodnak. Lakói a sárvári bajor hercegi család magyar jobbágyai és azok leszármazottai. (1,3,5,7,8,10,11)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Bejc régi családnevei: Bakos, Németh, Máthé, Tarr, Tóth, Székely, Simon, Horváth, Pető, Szabó, Bejczy. Gyertyános régi családnevei: Desics, Vass, Takács, Kulcsár, Sőre, Csasznek. (3,5,8,10)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem volt betelepülés, nem tudnak róla. (1,2,3,7,8,12) Gyertyános (Tarfalu) keletkezése Egervölgyével egyidőben történhetett a XVIII. sz. második felében, csak nem német, hanem magyar telepesekkel.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak róla. (1,3,5,7,8,10)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nyőgért, Sótonyt, mert mindenáron község az igazi Hegyháton található, mert egyházilag, közigazgatásilag és gazdaságilag is együvé tartoznak. (1,5,8) Bejc Egervölgyhöz, mert olyan dimbes-dombos. (2,3,6) Sótonyhoz szorgalomban hasonlít. Sőt piacozásban a sótonyiak még szorgalmasabbak voltak. (13,14)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Határozottan és egyértelműen Hegyhát. Termelőszövetkezetük is ezt a nevet viseli. (1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Rábamente vagy Rábántúl: Ikervár, Rábakovácsi, Balozsameggyes. A Farkaserdőn túli falvak megközelíthetetlennek voltak, így velük nem volt kapcsolatuk. (1,2,3,5,10,11)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Ikerváron lakott az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos. Kastélya is, szobra is van ott. (1,4,6,9)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A gyertyánosiak, de más falusiak is mondták a bejcieknek, hogy „kurabejcek” meg „bejci vaskalaposok”, „kurobecek”. A bejciek viszont a gyertyánosiakat „proletároknak” nevezték, mert szegényebbek voltak, mint a nemes bejciek. (8,9,10) Bejc egyik részét „Jancsi szer”-nek hívják, mert ott majdnem minden férfi János volt. (5,7,8,10) Az ikervári búcsú „sóskás búcsú”. Borgátára: „Szent Antal főzz kását, Földönti Borgátát!” (1) Egervölgy: Dácser. „Nyáron szegin Nimetfalu, ősszel gazdag Egervölgy.” Részeges nimetfalusiak, nohássak.” (13,14)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? Melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Ikervárról gazdag legények jöttek a jóságos szegény lányokért. (1,3,8) Nyőgérből, Sótonyból, Egervölgyről, Szemenyéből gyakori volt a házasodás, a Farkaserdőn túlról szinte egyáltalán nem. (2,5,9)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Sárvár Simon-Júdás vásár október 28., András vásár november 30., Rum Terézia vásár október 15., Zalaegerszeg (lovas emberek). (1,2,3,6,9,11,12)

b) Piacra:

Sárvárra minden hétfőn. (1,2,3,6,9,11,12)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Nyőgér Imre herceg búcsúja november 5., Egervölgy Szent Mihálykor szeptember 29., Sótony Szentháromság vasárnapján, Balozsa (Balozsameggyes), Kovácsi (Rábakovácsi), Csipkerek Anna búcsú július 26., Ikervár Szent György napján májusban. (1,2,3,6,9,11,12)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár Nagyasszonykor augusztus 15., Cellbe (Celldömölkre) Kisasszonykor szeptember 8. Mária névnapkor szeptember 12. A kovácsiakhoz csatlakoztak, velük együtt mentek. Most is mennek, de már nem gyalogosan, hanem busszal. (1,2,3,6,9,11,12)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summás munkára sokan mentek. Gyertyán ebből élt. Sokan családostul jártak. Sokat emlegetik a következő uradalmakat, majorokat: Egyházashetye, Gyöngyöshermán, Szentkereszt, Keléd, Martonfa uradalmai, Szunyogmajor. Cséplőmunkára: Szőllős, Kisunyom, Gutaháza, Szentkirály, Bogád, a Rábán túl szinte mindenütt, Hosszúperesztegen, Szunyogmajorban, Ilonkamajorban, a TSZ óta is, azelőtt még a helyi uradalomban is. Cselédlánynak (szolgáló): Budapestre, Sárvárra, Szombathelyre. Cukorgyári munkásnak Sárvárra, cukorgyártási idényben, kb. ősztől januárig. Most is járnak. (1,2,3,4,5,9,10) Erdőgazdasági munkára a Farkaserdőre, ma is sokan járnak. (1,6,8)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Ide nem jártak, csak mesteremberek Sárvárról, ha szükséges volt (kőművesek, cserepesek). (1,3,5) Saját cséplőgéppel csépelni a bejci részre Poór István járt Egervögyről. (9,10)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Kosárfonás: Szabó Feri bácsi volt az első kosárfonó. A 20-as években kezdte. Az ikervári kosárfonóktól tanult, Tábori bácsinál, ahol öt cseh kosárfonó mester tanította a kosárfonás művészetét. Kosarait nemcsak a faluban és a környéken, de messze vidéken ismerik. Pl. Zalában is. Eleinte gyalog, majd kerékpáron vitte messze vidékre a kész árut eladásra. 8 gyermeke mind megtanulta a kosárfonást mellette. Ma fiai – akik szintén kosárfonók – autóval szállítják az árut a megrendelőknek. Kosárfonó Háziipari Szövetkezet is alakult a faluban. Eleinte jól ment, de miután az ikervári H.I.SZ-szel egyesült, azok elcsalogatták a jobb munkásokat, s az itteni H.I.SZ. tönkrement. (1,3,8,9,10,11,12)

c) szalmafonatú edényeket

Szalmafonatot 1942-43-ban a honvédségnek. (1,3,8,9,10,11,12)

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Szénapréselést a hetyei uradalomba 1930-ban.(1,3,8,9,10,11,12)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Kocsikasokat a rábatyapiaktól vettek, akik a szekér méretére készítették azokat. Egyéb szerszámokat vagy házilag készítették, vagy vásáron vették. (1,3,8,9,10,11,12)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Vették az Ajka vagy Sümeg környéki gerencsérektől, akik faluról falura járva árulták portékájukat. (1,2,3,6,9)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Tűzkő- és zaherinárusok (csempészek) Felsőcsatárból. A II. világháborúig jártak. „Nem kell semmi?” vagy „Üszkü-tüszkü” mondták szinte suttogva, amikor benyitottak. Paprikaárusok mindig szegedi paprikát kínáltak, de állítólag bugyiak voltak Pest megyéből. Köszörűsök: kutya húzta a köszörűt. Tikászok Sopron megyéből, Pecölből, Káldról, szekérrel jártak, búzába vagy pelyva közé rakták a tojást. A II. világháborúig jártak. Cirkuszosok lovasszekérrel, később gépi vontatással. Ki tudja, honnan. Általában évenként jött egy-egy trupp. Meszesek Sümegről lószekérrel. Ma gépkocsivasl járnak. Cigányok, edényfoltozók, tűzhelypreparálók, esernyőjavítók a II. világháborúig jártak. Teknősök, híres teknőscigány család volt a Bogdán Sándoré Nyőgérben. Nagyon tiszta család volt, jó munkát készítettek, s a kész terméket hozták eladásra. (1,2,3,4,6,9)

b) Honnan jöttek?

Felsőcsatár, Szeged, Bugyi, Sopron megye, Pecöl, Káld, Sümeg, Nyőgér (1,2,3,4,6,9)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

tűzkő- és zaherinárusok, paprikaárusok, köszörűsök, tikászok, meszesek, edényfoltozók, tűzhelypreparálók, esernyőjavítók, teknősök (teknőscigányok) (1,2,3,4,6,9)

d) Mit árultak?

tűzkő, paprika, mész, teknő (1,2,3,4,6,9)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A bejcgyertyánosiaknak a sótonyi, a nyőgéri és az egervölgyi szőlőhegyekben nem jelentős részben, házasság révén.(1,4,5,9,10)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Vidékieknek a Belsőhegyen és a Pusztahegyen csak házasság révén, nem jelentős terület. Viszont az Új hegynek kb. 1/4 része rábakovácsiaké lett, megvásárolták. (1,4,5,9,10)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két temető van. A bejci temetőt nemrég lezárták. Már csak a gyertyánosi temetőbe temetnek. (3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi csontokat nem, de mamutcsontokat állítólag találtak lent a lapban. Állítólag elszállították a múzeumba, Pestre. (1,5,9,10)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A szőlőhegyen Áldozócsütörtök hetében nem volt szabad karózni. Jégverés utáni fogadalom. (1,3,9) Egész nyáron szombaton délután nem szabadott a szőlőbe dolgozni. Eredetét valamilyen rontáshoz kapcsolják. (5,9,10) Régen szentségimádás napján nem szabadott befogni, mert rontás következett be és szerencsétlenség érheti útközben. (5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Két-három gazdának volt csak vasboronája, ők is csak kettőt kapcsoltak egymáshoz, hármat nem. A faborona volt az általános. (1,3,4,9,10)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Nagy részét kézzel vetették. (1,2,3,4,5,8)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Csak 2-3 vetőgép volt a faluban. (1,2,3,4,5,8)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Kajmókot sokan. Rozsnál gereblyéset is. Villásat nem. (1,2,3,5,8)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Általában szilvafából készült a kévekötőfa. Használtak olyant is, amelyen lapos nyílás volt, ahova a sarlót dugták. (1,5,6,8,10) Átfúrt kötőfa is volt, hogy a derekukra köthessék. (3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kéve = 1 kereszt. Kepe: 2-6 kereszt. Többet nagyon ritkán raktak, hogy villámcsapás esetén kisebb legyen a kár. (1,3,4,5,10)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: meghatározatlan számú kereszt. A termés mennyiségének meghatározója mindig a kereszt. (1,2,3,5,6,8,10)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150-16 cm között. (1,4,5,8,10)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó cséplőcsapat járt a géppel. (1,3,4,5,6,9,10)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Csak nyárssal. A cséplőgéppel együtt jött. (1,2,5,9,10) Vizes árpaszalmát villával hordták, mert a nyárs nem ment el benne. Néhány nagyobb gazdánál az 50-es években elevátorral is hordták. (3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Termeltek, bár nem vált be a termelése. 1960 után a TSZ megalakulásával szűnt meg. (1,3,4,5,6,9,11)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1935 tájt kezdődött és 1945 után vált általánossá. (1,3,4,10)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden száradt két napig. Aztán forgatták, „börzögették”. Az időjárástól függően gyűjtötték petrencékbe, baglákba. Rossz idő esetén sokszor kellett forgatni. Baglahelbe is gyűjtötték, néha azt is többször kellett forgatni, amíg baglába lehetett rakni. Bagla = boglya. Börzögetni = szétszórni villával. (1,3,4,5,6,8)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vasvillával, fűruhával, kötélbe kötve, de leginkább bakszekéren (a távolságtól függően). Fűruha + fűhordó ruha. (1,3,4,5,6,8)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó, vonyó, iga fölsőfa (1,3,4,5,8,10)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg, vonószeg, körpőszeg (1,3,4,5,8,10)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,3,4,5,8,10)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Sokan hordták, amennyit csak tudtak, de róbotot kellett szolgálni érte a hercegnek. Egy szekér alomnak való csalit ért fél vagy egy napi erdőmunkát. (1,3,4,8) Csak az alléról szabadott szedni, az erdőből nem, ezért is róbotot kellett szolgálni. (9,10)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, régóta (az vezeti a rudat). (1,3,4,5,8)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: teherszállításra használt négykerekű alkotmány. Kocsi: személyszállításra használt, díszes, úri fogat, kocsissal, baklóval (menyasszonyszállítás, vadászat, vásári parádé eszköze). (1,3,4,5,8,10)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-4,5 – 5 méter. A nyújtott hosszú szekér általánosan elterjedt és sokkal régibb. A vendégoldalt is ismerik, de azt a Rábánfelüliek és a helyi uradalomban használták. (1,4,5,8,10)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötél, semmi más. (1,2,3,4,5,6,8)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. Ritkán használták. Rövid deszkaoldalas szekér volt az általános, első suber, hátsó suber volt rajta deszkából. Rácsos szekéroldalhoz kocsikast használtak, hogy ne hulljon ki semmi. Ez a szekér könnyebb volt a deszkás szekérnél. (1,4,5,8,12)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Neve: kocsikas kettős is volt. Egybe nem volt. (1,4,5) Rábapatyon készültek a kocsikasok: jöttek, felmérték a szekeret és méretre készített kocsikasokat szállítottak a megrendelőnek. Készültek fiókos kocsikasok is. (1,3,4,5,9,10,11,12)

b) Használtak-e kettőt is?

kettős is volt.(1,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igen, ökröket is, teheneket is. Azoknál a marháknál, amelyeknek puha körmük volt vagy fúrtak lépéskor. Egy évben néha többször is, szénahordáskor, gabonahordáskor. (1,3,4,5,8)

2.23. A fejőedény régi neve?

zséter (1,2,3,6,8,9)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee, becce! Vagy nevén nevezik az állatot. (1,4,5,8,10,13,14)

b) terelik jobbra

Nejde! (1,4,5,8,10,13,14)

c) és balra

Humeg! (1,4,5,8,10,13,14)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca, ne-ne! Röfi, nee-ne! Nevén nevezik az állatot. Koc, koc! (1,2,3,6,9) Kuci, kuci! (13,14)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, ne-ne! Annya nee! (Kiscsibéit hordozó kotlósnak.) Kotty, kotty, kotty. Tyutyóm, nee! (1,2,3,6,9,13,14)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Névről hívják. Pl. Csöpi! Bodri! Gyere, Burkus! Ha enni hívják: Esz, le! Kuszi! (1,3,4,5,6,8,13,14)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó, tiló, gereben. Kézzel mozgatták. Lent nem termeltek. (1,2,3,6,9)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

fekvő rokkát

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt, esetleg korábban önálló falu?

Mindkét községrész (Bejc és Gyertyános) a régi helyükön vannak. Bár a bejciek szerint a Lapba (völgybe) a tatárok elől húzódtak le a falu népe a dombhátról. Előbb Bejc, később Gyertyános települt, aminek a régi neve Tarfalu volt. A dombháton települt bejci falurészt ma is Felsőbejcnek mondják. Alsóbejcet nem mondanak, csak Lap-ot. (1,2,3,4,5,7,11)

a) Hogy hívták ezeket?

Mindkét községrész (Bejc és Gyertyános) a régi helyükön vannak. Bár a bejciek szerint a Lapba (völgybe) a tatárok elől húzódtak le a falu népe a dombhátról. Előbb Bejc, később Gyertyános települt, aminek a régi neve Tarfalu volt. A dombháton települt bejci falurészt ma is Felsőbejcnek mondják. Alsóbejcet nem mondanak, csak Lap-ot. (1,2,3,4,5,7,11)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Mindkét községrész (Bejc és Gyertyános) a régi helyükön vannak. Bár a bejciek szerint a Lapba (völgybe) a tatárok elől húzódtak le a falu népe a dombhátról. Előbb Bejc, később Gyertyános települt, aminek a régi neve Tarfalu volt. A dombháton települt bejci falurészt ma is Felsőbejcnek mondják. Alsóbejcet nem mondanak, csak Lap-ot. (1,2,3,4,5,7,11)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Régen voltak boronalakóházak, de a századforduló táján lebontották őket. Favázas sövényházak is voltak. Az utolsók az 1945 március végi harcokban leégtek (a község 8-szor cserélt gazdát a harcok idején). Ma egyetlen szőlőhegyi pince sincs már sövényfalú, az utolsót 5-6 éve szedték szét. (1,3,4,5,11)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

1950 körül alakították át a szabadkéményes hercegségi cselédlakásokat. A kémény a fal mellé került, mászókémény volt. Ezeket váltották fel a 60-as években a cilinderkémények. A még meglévő, utolsó szabadkéményes ház pontos címe: Sulyok Elek, 9683 Bejcgyertyános, Petőfi u. 91. (1,10,13,14)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házaknál minden helyiségnek külön nyílt a ternácra az ajtaja. Később a 30-as évektől kezdődően a konyhára nyílt a szoba és a kamra ajtaja is. Csak a konyhából volt kijárat a ternácra. (1,3,4,5,6,11)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Több keresztmestergerendás, földfalú (tömés) házra emlékeznek. (3,4,5,6,11)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Kezdetek: falba rakott sparhelt a múlt század végétől, csikósparhelt a 20-as években, asztali tűzhely 1950 után, teatűzhely 1960 után, gáz- és olajtüzelés az 1970-es években. (3,4,13,14) Máthééknál még megvan a falba rakott sparhelt ún. fekvő kéménnyel, Bejc Kossuth utcában. (7)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 50-es években kezdődött a sátortetős kockaházak építése. Ettől kezdve egysoros házakat alig építettek. (3,4,5,6,13,14)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak róla. (1,2,3,9,10,13,14)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A c) normál magasságúra (50-70 cm magasra). (1,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Torkos pajta nem volt, nem emlékeznek rá. L alakúra emlékeznek. Kalabukos pajta egy volt a faluban. (Kolonics Istvánéknál, Kossuth L. u. 6.), a gerendák kijjebb voltak eresztve, azokra jöttek rá a ragok, a lécek, a zsúp. Láb nem állt alatta. Kb. 2 méterrel állt ki a bejárat felett. (1,3,4,5,8)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A b) két villaág közé fogták a fazekat. (1,3,6)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Savanyított káposzta közé napjainkig is tesznek el meghámozott tarlórépát egészben. Tarlórépát is savanyítanak, s a leszelt répa közé is tesznek el egészben tarlórépát. A tarlórépa itt kerekrépa.(1,3,4,5)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Egész káposztafejeket is tesznek el a legyalult káposzta közé töltött káposztának. (1,3,4,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 50-es évek közepe táján. (1,2,3,6,9)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Vesszőívesek. Lécből készítettek, fektették vagy állították rajtuk a kenyereket. (1,3,4,5,13,14)