Adatlap
| Adatfelvétel ideje:
|
1989. október
|
| Adatközlők:
|
(1.) Dömölki Istvgán, 1928. Bejcgyertyános, Petőfi u. 12.
|
|
|
(2.) Zsoldos Gyuláné Desics Anna, 1909. Bejcgyertyános, Ady E. u. 29.
|
|
|
(3.) Simon Jánosné Sulyok Teréz, 1911. Bejcgyertyános, Kossuth L. u. 8.
|
|
|
(4.) Simon Ernő, 1937. Bejcgyertyános, Kossuth L. u. 8.
|
|
|
(5.) Bakos József, 1928. Bejcgyertyános, Kossuth L. u. 18.
|
|
|
(6.) Bakos Józsefné Baumgartner Gizella, 1926. Bejcgyertyános, Kossuth L. u. 18.
|
|
|
(7.) Rozmán Gyula, 1925. Bejcgyertyános, Kossuth L. u. 26.
|
|
|
(8.) Tóth Antal, 1909. Bejcgyertyános, Kossuth L. u. 23.
|
|
|
(9.) Vass Imréné, 1925. Bejcgyertyános, József A. u. 26.
|
|
|
(10.) Vass Imre, 1922. Bejcgyertyános, József A. u. 26.
|
|
|
(11.) Szabó Ferenc, 1898. Bejcgyertyános, Szabadság u. 1.
|
|
|
(12.) Szabó László, 1926. Bejcgyertyános, Szabadság u. 3.
|
|
|
(13.) Bejczy Lajosné Soós Teréz, 1930. Bejcgyertyános, József A. u. 31.
|
|
|
(14.) Soós Jánosné Sulyok Paula, 1909. Bejcgyertyános, József A. u. 31.
|
|
|
(15.) Bejczy Lajos, 1929. Bejcgyertyános, József A. u. 31.
|
| Gyűjtötte:
|
Hajba Sándor
|
| Wiki feldolgozás:
|
Nagy Krisztina
|
| A település a Wikipedián:
|
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bejcgyerty%C3%A1nos
|
| weboldal:
|
http://www.bejcgyertyanos.hu/hu/bemutatkozas
|
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Két községből egyesült 1928-ban: Bejc és Hegyhátgyertyános. Bejc régebbi település. Nemes község. Állítólag a tatárok elől menekült le a falu népe a völgybe (a lapba). A falun belül ma is megkülönböztetnek Felsőbejcet és Lapot (Alsóbejc helyett). Gyertyános a Farkaserdő szélén kiírtott gyertyánoserdő helyére települt magyar jobbágyfalu, amelynek régi neve Tarfalu volt (valószínűleg az irtásról). Erről régi egyházi anyakönyvi bejegyzések tanúskodnak. Lakói a sárvári bajor hercegi család magyar jobbágyai és azok leszármazottai. (1,3,5,7,8,10,11)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Bejc régi családnevei: Bakos, Németh, Máthé, Tarr, Tóth, Székely, Simon, Horváth, Pető, Szabó, Bejczy.
Gyertyános régi családnevei: Desics, Vass, Takács, Kulcsár, Sőre, Csasznek. (3,5,8,10)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt betelepülés, nem tudnak róla. (1,2,3,7,8,12)
Gyertyános (Tarfalu) keletkezése Egervölgyével egyidőben történhetett a XVIII. sz. második felében, csak nem német, hanem magyar telepesekkel.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak róla. (1,3,5,7,8,10)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Nyőgért, Sótonyt, mert mindenáron község az igazi Hegyháton található, mert egyházilag, közigazgatásilag és gazdaságilag is együvé tartoznak. (1,5,8)
Bejc Egervölgyhöz, mert olyan dimbes-dombos. (2,3,6)
Sótonyhoz szorgalomban hasonlít. Sőt piacozásban a sótonyiak még szorgalmasabbak voltak. (13,14)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Határozottan és egyértelműen Hegyhát. Termelőszövetkezetük is ezt a nevet viseli. (1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Rábamente vagy Rábántúl: Ikervár, Rábakovácsi, Balozsameggyes. A Farkaserdőn túli falvak megközelíthetetlennek voltak, így velük nem volt kapcsolatuk. (1,2,3,5,10,11)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Ikerváron lakott az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos. Kastélya is, szobra is van ott. (1,4,6,9)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A gyertyánosiak, de más falusiak is mondták a bejcieknek, hogy „kurabejcek” meg „bejci vaskalaposok”, „kurobecek”. A bejciek viszont a gyertyánosiakat „proletároknak” nevezték, mert szegényebbek voltak, mint a nemes bejciek. (8,9,10)
Bejc egyik részét „Jancsi szer”-nek hívják, mert ott majdnem minden férfi János volt. (5,7,8,10)
Az ikervári búcsú „sóskás búcsú”. Borgátára: „Szent Antal főzz kását, Földönti Borgátát!” (1)
Egervölgy: Dácser. „Nyáron szegin Nimetfalu, ősszel gazdag Egervölgy.” Részeges nimetfalusiak, nohássak.” (13,14)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? Melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Ikervárról gazdag legények jöttek a jóságos szegény lányokért. (1,3,8)
Nyőgérből, Sótonyból, Egervölgyről, Szemenyéből gyakori volt a házasodás, a Farkaserdőn túlról szinte egyáltalán nem. (2,5,9)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Sárvár Simon-Júdás vásár október 28., András vásár november 30., Rum Terézia vásár október 15., Zalaegerszeg (lovas emberek). (1,2,3,6,9,11,12)
b) Piacra:
Sárvárra minden hétfőn. (1,2,3,6,9,11,12)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Nyőgér Imre herceg búcsúja november 5., Egervölgy Szent Mihálykor szeptember 29., Sótony Szentháromság vasárnapján, Balozsa (Balozsameggyes), Kovácsi (Rábakovácsi), Csipkerek Anna búcsú július 26., Ikervár Szent György napján májusban. (1,2,3,6,9,11,12)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár Nagyasszonykor augusztus 15., Cellbe (Celldömölkre) Kisasszonykor szeptember 8. Mária névnapkor szeptember 12. A kovácsiakhoz csatlakoztak, velük együtt mentek. Most is mennek, de már nem gyalogosan, hanem busszal. (1,2,3,6,9,11,12)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Summás munkára sokan mentek. Gyertyán ebből élt. Sokan családostul jártak. Sokat emlegetik a következő uradalmakat, majorokat: Egyházashetye, Gyöngyöshermán, Szentkereszt, Keléd, Martonfa uradalmai, Szunyogmajor.
Cséplőmunkára: Szőllős, Kisunyom, Gutaháza, Szentkirály, Bogád, a Rábán túl szinte mindenütt, Hosszúperesztegen, Szunyogmajorban, Ilonkamajorban, a TSZ óta is, azelőtt még a helyi uradalomban is.
Cselédlánynak (szolgáló): Budapestre, Sárvárra, Szombathelyre.
Cukorgyári munkásnak Sárvárra, cukorgyártási idényben, kb. ősztől januárig. Most is járnak. (1,2,3,4,5,9,10)
Erdőgazdasági munkára a Farkaserdőre, ma is sokan járnak. (1,6,8)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Ide nem jártak, csak mesteremberek Sárvárról, ha szükséges volt (kőművesek, cserepesek). (1,3,5)
Saját cséplőgéppel csépelni a bejci részre Poór István járt Egervögyről. (9,10)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
Kosárfonás: Szabó Feri bácsi volt az első kosárfonó. A 20-as években kezdte. Az ikervári kosárfonóktól tanult, Tábori bácsinál, ahol öt cseh kosárfonó mester tanította a kosárfonás művészetét. Kosarait nemcsak a faluban és a környéken, de messze vidéken ismerik. Pl. Zalában is. Eleinte gyalog, majd kerékpáron vitte messze vidékre a kész árut eladásra. 8 gyermeke mind megtanulta a kosárfonást mellette. Ma fiai – akik szintén kosárfonók – autóval szállítják az árut a megrendelőknek. Kosárfonó Háziipari Szövetkezet is alakult a faluban. Eleinte jól ment, de miután az ikervári H.I.SZ-szel egyesült, azok elcsalogatták a jobb munkásokat, s az itteni H.I.SZ. tönkrement. (1,3,8,9,10,11,12)
c) szalmafonatú edényeket
Szalmafonatot 1942-43-ban a honvédségnek. (1,3,8,9,10,11,12)
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
Szénapréselést a hetyei uradalomba 1930-ban.(1,3,8,9,10,11,12)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
Kocsikasokat a rábatyapiaktól vettek, akik a szekér méretére készítették azokat. Egyéb szerszámokat vagy házilag készítették, vagy vásáron vették. (1,3,8,9,10,11,12)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Vették az Ajka vagy Sümeg környéki gerencsérektől, akik faluról falura járva árulták portékájukat. (1,2,3,6,9)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Tűzkő- és zaherinárusok (csempészek) Felsőcsatárból. A II. világháborúig jártak. „Nem kell semmi?” vagy „Üszkü-tüszkü” mondták szinte suttogva, amikor benyitottak. Paprikaárusok mindig szegedi paprikát kínáltak, de állítólag bugyiak voltak Pest megyéből. Köszörűsök: kutya húzta a köszörűt. Tikászok Sopron megyéből, Pecölből, Káldról, szekérrel jártak, búzába vagy pelyva közé rakták a tojást. A II. világháborúig jártak. Cirkuszosok lovasszekérrel, később gépi vontatással. Ki tudja, honnan. Általában évenként jött egy-egy trupp. Meszesek Sümegről lószekérrel. Ma gépkocsivasl járnak. Cigányok, edényfoltozók, tűzhelypreparálók, esernyőjavítók a II. világháborúig jártak. Teknősök, híres teknőscigány család volt a Bogdán Sándoré Nyőgérben. Nagyon tiszta család volt, jó munkát készítettek, s a kész terméket hozták eladásra. (1,2,3,4,6,9)
b) Honnan jöttek?
Felsőcsatár, Szeged, Bugyi, Sopron megye, Pecöl, Káld, Sümeg, Nyőgér (1,2,3,4,6,9)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
tűzkő- és zaherinárusok, paprikaárusok, köszörűsök, tikászok, meszesek, edényfoltozók, tűzhelypreparálók, esernyőjavítók, teknősök (teknőscigányok) (1,2,3,4,6,9)
d) Mit árultak?
tűzkő, paprika, mész, teknő (1,2,3,4,6,9)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
c) Melyik évszakban?
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
b) Melyik mód régibb, újabb?
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
b) Használtak-e kettőt is?
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
2.23. A fejőedény régi neve?
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
b) terelik jobbra
c) és balra
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
b) Miért volt így?
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
b) Hány szélből készült?
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
b) 1980 körül:
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
b) 1980 körül:
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
d)Meddig élt ez a szokás?
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
b) Milyen hangszereken játszottak?
c) Hány főből állott a zenekar?
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
b) Meddig élt ez a szokás?
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
c) Hol szerezték be ezeket?
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
b) Mikor, hol, miért?
c) Írjuk le tömören a szokást!
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
