Alsóújlak

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Alsóújlak, 1989. augusztus
Adatközlők:	(1.) Kovács Antalné Nagy Teréz, 1925. Alsóújlak, Lenin u. 13.
	(2.) Varga Antalné Farkas Teréz, 1903. Alsóújlak, Petőfi S. u. 3.
	(3.) Zsankó Jánosné Hamburger Irén, 1920. Alsóújlak, Dózsa Gy. u. 12.
	(4.) Özv. Szabó Józsefné Papp Mária, 1914. Vasvár, Alsóújlak, Jókai u. 13.
	(5.) Farkas József, 1901. Alsóújlak, Petőfi u. 7.
Gyűjtötte:	Kerülő Tünde
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Als%C3%B3%C3%BAjlak
weboldal:	http://www.alsoujlak.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Tőke, Dóka, Pásti, Nagy, Tóth, Farkas. (1,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nagyobb számmal nem települtek be. Néhányan Egervölgyből, Szemenyéből, többen Csipkerekből hoztak párt maguknak. (1,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nagyobb számmal nem költöztek el. Mostanában leginkább Szombathelyre mennek el. (1,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tudnak olyan falut, amit magukéhoz hasonlónak tartanak. (1,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Hegyháthoz tartozik. (1,3,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A közeli tájegységek közül ismerik: a Hegyhátat (Vasvár, Kám, Szemenye, Egervölgy, Nyőgér, Hegyhátszentpéter, Sárváron túl is), és a Kemenesalját. (1,3,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községek: Vasvár – búcsújáróhely (Szentkút), Újlak – temetői templom (Péter-Pál kápolna). (1,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Pácsony: fölhúzták a templom tetejére a bikát, mert füves volt, az meg kidugta a nyelvét és kanyarintott. Azt hitték, hogy árvíz jön, amikor kivirágzott a hajdina. Borosfalvak – a Hegyháton. Szeperafalvak – a Rábán fölsőiek (szegények) Egervölgy – tavasszal német falu (sok ott), ősszel Egervölgy (ilyenkor gazdagabbak). Szemenye – észérek, türőszök (mert kapzsiak). (3,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodtak a szomszéd falvakból elég sokan. (Csipkerek, Oszkó, Kám, Vasvár, Szemenye). (1,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

disznó-, marhavásár; Zalaegerszeg – tehenekkel, lovakkal; Zalaszentgrót – állatokkal; Rum – állat- és kirakodóvásár; Baltavár.

b) Piacra:

Vasvár – szerda, péntek; néha Szombathelyre – kedd, péntek.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár – Mária nevenapkor; Oszkó – Szent György (ápriléis 24.); Újlak – Péter-Pál (június 29.); Nyőgér, Búcsúszentlászló – áldozócsütörtök.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, Cell. (1,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból máshova idénymunkára elég sokan eljártak. Elsősorban a környező uradalmakba mezőgazdasági munkára. Szombathely, Söpte (aratni, kapálni az uradalmakba), Rum, Szarkaháza (majorokba summásnak), Táplánszentkereszt, Vát, Darócháza, Csipkerek (cséplőgazdákhoz a géphez), Szemenye (a majorba). (1,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Az itteni Bezerédy nagybirtokhoz és Ambrózihoz cselédeket fogadtak föl, és a nyári munkákra aratásra, masinálásra munkásokat. Szemenyéről, Egervölgyből, Kámról jártak ide, de a helybeliek is elmentek. Később a betonút építésekor sok kubikus jött ide Borsodból. (1,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

A háztartásban szükséges eszközöket mindenki magának elkészítette vagy a bognár megcsinálta neki. A faluban voltak cigányok, akik teknőt készítettek, ők árulták a falvakban. (1,3,4)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket vagy a piacon, illetve a vásáron szerezték be, vagy pedig szekéren hoztak a vándorárusok és tőlük. (Zalából, Magyarszombatfáról hozták.) (1,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluba vándorárusként jártak: cserepesek, meszesek Zalából, Tőgyéről, edényfoltozó drótos-tótok, teknős cigányok, köszörűsök, tikászok (a tojásokat felvásárolták), téli körtét árultak határszélről, paprikások Vasvárról, esernyőcsnálók, üvegesek hátán hordta a szerszámát.(1,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Zalából, Tőgyéről, Vasvárról

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n. a.

d) Mit árultak?

n. a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek más falvak határában jelentősebb számban nem voltak szőlőik. Csak akkor, ha odanősült(1,3,4).