Bokaháza

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. május
Adatközlők:	(1.) Barcza János, 1916.
	(2.) Boka Lászlóné, 1923.
	(3.) Horváth Ferencné, 1918.
	(4.) Király Pálné, 1907.
	(5.) Lenovics Györgyné, 1905.
	(6.) Nagy Géza, 1913.
	(7.) Németh Ferencné, 1911.
	(8.) Rádoczi János, 1913.
	(9.) Ráth Antalné, 1902.
Gyűjtötte:	Dencs Bernadett
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B3kah%C3%A1za
weboldal:	http://www.bokahaza.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Régen a falu neve Mindszent volt. Terület nem a mai helyén, hanem a Vashegy tetőn volt található. A település jelenlegi helyét akkor erdő, mező borította. Bókaházát egy Boka nevű nemesről és családjáról nevezték el. Az ő távoli leszármazottjuk volt Boka László is. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Boka, Bognár, Tóth. (1,2,3,6,8)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1950 körül mikor disszidáltak. (1,2,3,5,6,9)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tudnak hasonló falut. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Zala megyébe, azon belül a Zala völgyébe. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Göcsej. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres községekről. (2,3,4,6,7,8,9)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak csúfolódó mondásokat?

A falut nem csúfolták. Gétye: sárfészek. Zalavár: békavár. (2,3,7,8,9)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen. Kallosdról sokan, de Kehidáról és Bagovárról is. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Keszthely, Pacsa, Kehida, Szentlászló, Zalaapáti (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

b) Piacra:

Keszthely, Zalaszentgrót (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Sümeg szeptember 12., Búcsúszentlászló Áldozó Csütörtök, Keszthely Kármelita búcsú július 6., Vasvár augusztus 15. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Mezőgazdasági munkákra, 6 hónapra, summás munkára szoktak menni Enyingre, Marcaliba, Bátára. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Zalacsányból és Páhokról jöttek ide munkára. (1,2,3,5,6,7,10)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

igen

c) szalmafonatú edényeket

csak saját használatra (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

csak saját használatra (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

f) fagereblyét

csak saját használatra (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

g) faboronát

Fa boronát a bognár csinált, a kovács pedig fogakat csinált bele.(1,2,3,4,5,6,7,8,9)

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegit és pacsait. Kocsival hozták, gabonáért adták. (1,2,3,6,7,8)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekasok Sümegről. Meszesek, tyukászok, paprikások, csecse-becsés, olcsó jancsi. Paprikás: „Paprikát csak tőlem vegyenek, hogy a lányok szépek legyenek, ugye hozzám jönnek? Paprikát csak tőlem vegyenek. Anyósnak olcsót adok én, menyecskéknek csókért is adok én.” (1,2,3,4,9)

b) Honnan jöttek?

Sümeg (1,2,3,4,9)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

fazekasok, meszesek, tyukászok, paprikások, csecse-becsés, olcsó jancsi (1,2,3,4,9)

d) Mit árultak?

cserépedény, mész, paprika, egyéb apróságok (1,2,3,4,9)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Csak annak volt, aki beházasodott. Pl. Zalaapátiban, Alsópáhokon. (1,2,3,4,5,7)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egyről. Ezt használják ma is. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Igen, július 26-án, Anna nap. (1,2,3,4,9)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A parasztok nem, csak az uradalmakban. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általában kézzel vetették. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Csak az uradalmakban volt vetőgép. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

A gereblyés kaszacsapó volt a legáltalánosabb, de használták mind a három rajzon láthatót. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem, a sarlót nem lehetett beletenni a kévekötő fába. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából 18-20 kévét raktak, és 7-8 keresztet a föld szélességétől függően. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: meghatározott számú keresztet jelent. Egy kepe 18 keresztből állt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

140-155 cm közötti hosszúságú volt a csép nyele. (2,3,4,5,6,7,9)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Egymásnak segítettek, nem volt a gép mellett állandó csapat. (1,2,3,4,6,9)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Vasvillával. Kettő ember hordta, egy rakta. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A II. világháború körül. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A II. világháború körül. (1,2,,3,4,5,6,7,8,9)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kaszálás, rendet forgatták, petrencézés, 12 petrence került egy boglába. (1,2,3,4,5,8,9)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Talicskával, villával, bakszekérrel. (1,2,3,5,6,9)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vállfa (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

vezérszeg (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, a nyárfa, gyümölcsfák, bükkfa, tölgyfa, akácfa levelét használták leggyakrabban. (1,3,4,6,8,9)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, használtak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

b) Melyik mód régibb, újabb?

Régebbi volt a tartóláncos, az újabb a nyaklós. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: ami elé tehenek, marhák voltak befogva. Kocsi: amit a lovak húztak. (1,2,3,6,7,9)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4 m hosszú volt. Ismert a vendégoldalas szállítás is, de ez később terjedt el. (2,3,4,5,6)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Kötéllel, csigával.(2,3,4,5,6,8,9)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3,4,5,6,9)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Kanapéhoz hasonló volt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

b) Használtak-e kettőt is?

Csak egyet használtak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak nagyon ritkán, és csak azt, amelyiknek elvásott a körme. (1,2,3,4,5,8)

2.23. A fejőedény régi neve?

zséter(1,2,3,4,5,7,8)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne, hijje!(1,2,4,5,6,8,9)

b) terelik jobbra

Hi!(1,2,4,5,6,8,9)

c) és balra

Hajde, hajszne!(1,2,4,5,6,8,9)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi… (1,2,3,4,5,7)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A nevét mondták. (1,2,3,4,5,7)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó-gerebent, sulykot használtak. (2,3,4,5,7)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

álló és fekvő típusút (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?

a) Hogy hívták ezeket?

Kettőről. Az egyik a jelenleg is használatos, a másik az újfalusi majornál volt. Ennek külön kápolnája is volt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Régen a falu neve Mindszent volt. Terület nem a mai helyén, hanem a Vashegy tetőn volt található. A település jelenlegi helyét akkor erdő, mező borította. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Lakóház nem nagyon volt, inkább pincék. (1,2,3,5,8,9)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Volt, aki a falba, de volt, aki a fal mellé tette a kéményt. (2,3,4,5,6,8,9)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Az udvarra nyíltak, és minden helyiségnek külön ajtaja volt. (2,3,4,5,6,9)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Igen, előfordult földfalu házaknál is. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Kb. 80 éve. (2,3,4,7,9)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

n.a.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Volt, de már nincs. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Normál magasságú, 50-70 cm-es padkára. (2,3,4,5,6,7,8,9)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Nem, csak egyenes, egysoros. (2,3,5,8,9)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak fazékkiszedő villát. (2,3,7,8,9)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Csak szelve, illetve gyalulva savanyítottak, egészben nem. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Csak szelve, illetve gyalulva savanyítottak, egészben nem. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A II. világháború után, úgy 1945-50 körül. (1,2,3,8,9)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Az a) formájú kenyértartót használták. (2,3,4,5,6,7,8,9)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen. (2,3,4,5,9)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Úgy koptatták. Kölestörőket nem használtak. (2,3,4,5,8,9)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából készítettek kását, úgy, hogy vízben megfőzték, majd paprikás, vöröshagymás zsírral megöntözték, de nem szaggatták ki. (1,2,4,7,8,9)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott kalácsot, kuglófot. (2,3,4,5,7,8,9)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Zsíron megpirítják a hagymát, majd ezen megpuhítják a paprikát és a kevés héj nélküli paradicsomot. (2,3,4,5,7,8,9)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Már gyermekkorban is fogyasztottak. (2,3,4,5,6,7,8,9)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Beigit, hájas tésztákat, szalakáros süteményt, kuglófot, kalácsokat. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

b) Hány szélből készült?

Kb. 2 szélből volt egy-egy szára. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Még most is van, aki olyat hord, de már nem általános. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Igen, kb. 30-50 éve szűnt meg. (1,2,3,4,7,8,9)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Még most is úgy van az idősebbeknél. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Tavasszal és ősszel. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtben egyáltalán nem tartottak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)