Boncodfölde

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. október
Adatközlők:	(1.) Vincze Lajos, 1900.
	(2.) Sipos Géza, 1920.
	(3.) Sipos Gézáné, 1924.
Gyűjtötte:	Bicsák Istvánné
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Boncodf%C3%B6lde
weboldal:	http://www.boncodfolde.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A középkor óta van írásos emlék a faluról, hogy honnan települtek be azt nem tudják. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Málics, Fábián, Vég, Vincze. Honnan kerültek be, azt nem tudják. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

1885-ben a faluba költözött plébánossal nagy számban érkeztek a Felvidékről tótok és Vépről magyarok. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számban valahova? Hova, mikor?

1947-ben sokan áttelepültek Baranyába a kitelepített svábok helyére. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Keménfát tartják magukhoz hasonlónak, hasonló fekvésű és lélekszámú település. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Göcsejbe tartozik. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Tudnak az Őrségről: Őriszentpéter, Viszák, Szaknyér, Velemér.

Hetés: a Kerkán túl Lenti környéke.

Hegyhát: Hagyárosbörönd, Hegyhátsál. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községről nem tudnak. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak róla. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Hottóról, Bödéből, Bagodból házasodtak. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaegerszeg, Zalalövő, Körmend(1,2,3)

b) Piacra:

Zalaegerszeg(1,2,3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Bagodba augusztus 20-án, Zalaszentgyörgyre április 24-én.(1,2,3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár szeptember 8., Csatár augusztus 15 és szeptember 8.(1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Fejér és Vas megyébe jártak summásmunkára: répakapálásra, aratásra, répaszedésre. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Nem jöttek ide. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Mindenféle fonott dolgot készítettek, de eladásra nem. (1,2,3)

b) vesszőkosarakat

Mindenféle fonott dolgot készítettek, de eladásra nem. (1,2,3)

c) szalmafonatú edényeket

Mindenféle fonott dolgot készítettek, de eladásra nem. (1,2,3)

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A faluba járó gerencsérektől vették, Zalaegerszegről és az Őrségből hozták. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekasok, paprikások, hagymások, üvegesek, drótosok, meszesek, 1945 után már nem jártak. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Fazekasok, paprikások, hagymások, üvegesek, drótosok, meszesek. (1,2,3)

d) Mit árultak?

Cserépedény, paprika, hagyma, mész

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Csak a falu hegyein van. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két temetőről tudnak, a régi a templom körül volt, már nem látható és az új temetőről. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak két- és háromlevelű boronát, általában mindenki. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel vetettek általában. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

n.a.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Villásat használtak, mindenki, hogy mióta nem tudják. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Mindig 21 kévét tettek egy keresztbe, 4-5 keresztet tettek kepébe. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Általában 4-5 keresztet tettek össze kepébe. A kepét nem, csak a keresztet használták a termés mérésére. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

160-180 cm volt a csép nyele. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárson hordták a szalmát. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1940 után már nem termeltek. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Már 1938-ban is vetettek, de általánosan csak 1945 után terjedt el. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A füvet lekaszálás után elterítik, többször forgatják, ha már jól megszáradt ágylásba rakják, utána boglyába. Szárító állványt nem ismerik. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Köcölébe és buritóba (kosárba). Mindig ezeket használták. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igavonó(1,2,3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg(1,2,3)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszög(1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

igen(1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Sokan használták.(1,2,3)

c) Melyik évszakban?

tavasszal(1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A 20-as évektől már nyaklót használtak. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek a teherhordót, kocsinak a személyszállító, díszesebbet nevezik. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-4,5 m hosszú, vendégoldalt nem használtak. (1,2,3)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötelet használtak. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt a saroglya. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

3 oldala és alja van, az oldalai a szekér oldalát követik. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

Terménybehordáskor elől és hátul is tesznek kocsikast. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A falunak nem volt kövesútja, ezért a vonómarhát nem patkolták. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

zséter (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!(1,2,3)

b) terelik jobbra

Nejde!(1,2,3)

c) és balra

Hume!(1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, pipi. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kuszi, ne! (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Vágó, tiloló, sulyok. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?

a) Hogy hívták ezeket?

Kishegyen és Újhegyen laktak és laknak is néhány házban.(1,2,3)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A község mindig a mai helyen feküdt. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

1978-ban bontották le. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Át nem építették, lebontották őket. Adatközlők nem emlékeznek rá, mióta építenek zárt kéményt. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Pitvarba nyílott valamennyi helyiség. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt keresztmestergerenda, földfalu ház nem volt. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Rakott sparhelt már adatközlők emlékezet előtt is volt, feltételezhető, hogy a századforduló előtt. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kontyolt tetejű már a századforduló előtt, négyzet alapúak az 1950-es évek elejétől, sorház nincs a faluban. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Volt ilyen több is. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

70-80 cm magas padkára. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt torkos pajta, L alakú nem. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Két ága közé fogták a fazekat. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

nem (1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

nem (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1950 óta nem sütnek kenyeret. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Csillagalakút és vesszőíveset is. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak dongás vajköpülőt, de mutatni már nem tudtak. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Áttört nyelű volt az ütő, de már nem tudtak mutatni. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinagánicát készítettek: a hajdina lisztet megpirították, forró vízzel felengedték, zsírral leöntötték. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Hosszú fonottba három ágút, kerekesbe kétágút fontak. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

1930-32 körül kezdték készíteni, 10% hagyma, 30% paradicsom és 60% paprika. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A II. világháború után kezdték fogyasztani a paprikát és a paradicsomot nyersen. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kuglófot üres tésztából. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

igen (1,2,3)

b) Hány szélből készült?

3 szélből (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

1970 körül szűnt meg. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem szőttek. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező. (1,2,3)