Botfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1986. november
Adatközlők:	(1.) Salamon Pál, 1928. római katolikus, Botfa
	(2.) Simon Ferenc, 1923. római katolikus, Botfa
	(3.) Sabján János, 1922. római katolikus, Botfa
	(4.) Salamon Pálné, 1927. római katolikus, Botfa
	(5.) Simon Rozália, 1905. római katolikus, Botfa
Gyűjtötte:	Kostyál László
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaegerszeg_v%C3%A1rosr%C3%A9szei
weboldal:	www.botfa.hu

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falut a mai helyén a régi Botafa falu lakossága alapította, miután a török elől ide menekültek. A falutól nem messze a hagyomány tud Szörnyű György gazdája gonoszsága miatt elsüllyedt váráról (Szörnyűkút legendája). (4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Simon, Bali, Salamon, Kovács, Kosaras, Ferenc, Bene családok (régi botfaiak), illetve Parragi család, amely valamikor Pusztamagyaródról költözött ide. (1,2,3,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e el nagyobb számban valahova? Hova, mikor?

Csak a két világháború közt, a 20-as évek végén Amerikába kivándoroltakról tudnak. (3,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Bocfölde, Csatár, Besenyő. Egy egyházközséghez és egy uradalomhoz tartoztak. (1,2,3,4)v

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudtak válaszolni. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Búcsúszentlászló (búcsújáró hely, Szent László legenda), Sümeg (vár), Csatár (Zrínyi Miklós vára). (2,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A besenyőiekkel kölcsönösen használt csúfolkodó mondás: „Botfaiak vagytok, rókalikban laktok, vaskarika apátok, bölömbika anyátok”. A második sor másik változata: „… nincsen kutatok, a mienkből igyatok!” (3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Hetés, Csatár, Besenyő, Bocfölde gyakori. Nem házasodtak Csácsból (mert ott svábok laktak), Andráshida és Ságod. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaegerszeg, Pacsa, Búcsúszentlászló (1,2,3,4,5)

b) Piacra:

Zalaegerszeg (1,2,3,4,5)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúszentlászló (áldozócsütörtök), Sümeg (szeptemberi Mária búcsú), Vasvár (Nagyboldogasszony napján, augusztus 15.) (1,2,3,4,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló, Sümeg, Vasvár. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Bábolna, Kisbér, Farkaskút, Baranya megye (summásnak), a Vértesbe fát vágni (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Vaspör, Zalaháshágy, Zalacséb (summásként) és „tótok aratni”. (3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Csak kádár dolgozott más falubelieknek, eladásra (Mrkovics család). Többi tárgyukat maguknak készítették. (2,4,5)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Szentgyörgyvölgy, Magyarszombatfa, Ivánc (ott vásárolták meg őket). (1,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Jártak edényfoltozók, bosnyákok (kést árultak), teknős cigányok, köszörűsök (ők is cigányok). (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

edényfoltozók, bosnyákok, teknős cigányok, köszörűsök (1,2,3,4,5)

d) Mit árultak?

kés, teknő (1,2,3,4,5)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falubelieknek nem volt máshol szőlőjük.(1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A falu határában az egerszegieknek voltak szőlőbirtokai. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Csak az egyetlen, mai temetőről tudnak. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Jézus szíve péntek, a faluban álló szobor után. Szent György szombat, fagyás ellen. Pünkösdszombat, jégverés ellen. Szent Vendel napja, az állatok védelmében. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Egyet vagy kettőt is használtak, a talajtól függően. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés általános. (1,2,3,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Gépi vetés nincs. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Hajmókot és villásat használtak, de nem tudták, hogy mióta ismeretes. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni. Az összekapcsolt keresztek száma változó volt, mert kis, szétszabdalt, földparcellák voltak, s ezek nagyságától függött. A keresztet kepének is nevezték. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik, egy kereszt egy kepe. A kifejezést használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm felett, de függött a csépelő magasságától is. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat ritkán járt a géppel, általában a gazda állította össze a munkásokat. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1960-ig, a TSZ megszervezéséig termeltek. Néha még ma is előfordul. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1960, a TSZ megzervezése után. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Előbb lekaszálták, majd hintették, forgatták és petrencékbe gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával vagy ölben. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igabérfa vagy vonyófa (1,2,3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg (1,2,3)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg vagy nyakszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

használták (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

általánosan (1,2,3,4,5)

c) Melyik évszakban?

ősszel (1,2,3,4,5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A szügyelő a régebbi, a nyakló 1935 után terjedt el. (1,2,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyelő a régebbi, a nyakló 1935 után terjedt el. (1,2,4)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekérrel dolgoztak, a kocsi parádézásra való. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szekér hosszúsága 350-400 vagy 450 cm. A hosszúszekeret ismerik, a vendégoldalasat nem. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Kézzel vagy csigával és lapickával történt. A lapicka 4 lyukú fa. (1,2,3)