Alsóőr

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Alsóőr (Unterwart), 1990. július
Adatközlők:	(1.) Györök János (Seper Jani), 1903. Alsóőr
	(2.) Farkas Erzsébet (Kelemen Erzsi), 1909. Alsóőr
	(3.) Liszt Mária (Felber Mari), 1909. Alsóőr
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Als%C3%B3%C5%91r
weboldal:	http://hatartalan.net/index.php/ausztria/alsor

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Az elődöket Erdélyből hozták ide az 1330-as években. Határőröknek lettek idetelepítve. (1) Valami Őrség volt itt. (2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A faluban Károly Róbert ideje óta élnek családok. Ezek az ősi családok nemesi rangot viseltek: Farkas, Györök, Szabó, Seper, Gyáki, Palank, Balika, Kelemen. Vannak nemesi nevek is, ezen családok is őshonosak: Takács, Németh, Horváth. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem történt betelepülés. Házasság révén kerültek új emberek a faluba. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az I. világháború idejében sokan kivándoroltak Amerikába. Volt, aki visszajött, de ők kevesen voltak. A faluban valaha 1600 lakos élt, most alig érik el a 800-at. (1) Az I. világháború körül 100-an biztosan elmentek Amerikába. (2) Voltak 140-160-an is. (3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Felsőőr, Őrisziget, Jobbágyi szintén magyar lakosú. Ezek a falvak is „parasztfalvak”. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Az Őrségbe tartozik Alsóőr. Ide tartozik még: Felsőőr, Őrisziget. (1) Nem tudnak róla. (2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Vasvörösváron grófi birtok volt valamikor, az Erdődieké. Kápolna is tartozott hozzá. Felsőőr, Alsólövő voltak a nagyobb közeli települések. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Az alsóőrieket bocskorosoknak hívták a felsőőriek. Valaha ugyanis katonai szálláshely volt a faluban. (1) A felsőőriek bacskónak hívták az alsóőrieket. (3) „E szigetiek megnyujtották e börüt.” „Ez alsóőriek e méhkassal harangoztak e felhők elejbe.” (2) (A faluban ugyanis jégeső előtt mindig harangoztak. Azt tartották, az eloszlatja a felhőket.) A faluban szinte mindenkinek volt „házineve”. Ezt megkülönböztetés végett használták, mert a faluban sok azonos vezetéknév volt. A házinevek rokoni kapcsolatokat jelölnek. Az anyja nevét vagy nagyapja nevét stb. viszi tovább. Laci Jancsi fiait így hívták: Laci Jancsi Ferkó, Laci Jancsi Tani, Tani fiait: Tani Jancsi, Tani Pista. Nem csak a keresztneveket vitték, tovább, hanem a vezetékneveket is: Györök Jánost mindig Seper Janinak ismerték. Az alsószeri Szabó Ferencet Nyuszárnak hívták, mert gyerekkorában megnyúzott egy békát.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régen csak a faluból házasodtak A közeli Felsőőrből azért nem, mert ők reformátusok, Alsóőr viszont katolikus. (1,2,3) „Az orvos mondta, hogy jó lenne a falut megkeverni.” (2) Mostanában sok német lányt hoztak feleségnek a faluba. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Felsőőrre jártak legtöbbször. Itt minden szerdán van heti vásár. Nagyszentmihályra évi nagyvásárra mentek. Állatvásárra a marhakereskedők eljártak Szombathelyre, Körmendre, Zalaegerszegre, Rumba, Vasvárra.

b) Piacra:

Valaha Alsóőrön is volt piac. Az utóbbi időben Felsőőrre járnak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Alsóőrön Katalin-napkor volt a búcsú. Átjártak búcsúba Felsőőrre (Nagyasszonykor), Őrállásra (Anna-napkor).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Máriazellbe Pünkösd hetében mentek. Három nap mentek odáig és háromig vissza – gyalog. Lékára Kisasszonykor jártak. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Az 1920-as években már nem jártak gazdasági munkára, csak Bécsbe mentek cselédeskedni. A nagy családok kiadták a gyerekeket a stájeroknak, hogy tanulják a gazdálkodást és a nyelvet. Nagyon régen (ő már nem emlékszik rá, csak hallotta) Nyőgére jártak gépelni. (1) Szőlősre, Bükre jártak aratni néhányan. (2) Ausztriába jártak a férfiak építkezésekhez segédmunkásnak. (3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jártak munkára. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Az emberek általában megcsinálták a szerszámaikat maguknak. Aki nem tudta elkészíteni magának, az megvette Felsőőrön a vásárban. Sajtárt, nagy kosarat télen árultak a németek. (1) Voltak mesteremberek a faluban. Tislér mester (Gál János – meghalt), bognár, szabó (2), cipész (kb. 5.).

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

n. a.

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

n. a.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Felsőőrön a vásárban (1)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Jobbágyiban volt fazekas, ők szerdán Felsőőrön árulták a vásárban. (1) Szombathelyi cserepeket is vettek. A jobbágyi fazekasok főleg bugyogákat, tejesfazekakat készítettek. (2) Vasvörösváron is volt fazekas. (3)

1.16.

Nem nagyon jártak árusok, ami kellett megvették a felsőőri vásáron. (3)

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

n. a.

b) Honnan jöttek?

n. a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Kucsébernek hívták az árusokat. (3)

d) Mit árultak?

Bosnyákok hoztak ruhát. (1)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Valaha nagyon régen voltak szőlők, de ők már csak hallomásból tudnak róla. (1,2,3) A határban „Szőlőköknek” hívják a dombos helyeket. (3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n. a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falunak 1 működő temetője van a templom udvarban. Valaha lejjebb volt a temető (ott, ahol most a Hadiemlék-szobor áll). Ott emberi csontokat találtak, amikor májusfát állítottak. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n. a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Községi mist tartanak többször is egy évben. Aratás időben hármat. Nagy veszedelem volt a falu határában, annak emlékére tartják. (1) Jégverés, tűzvész után tették a fogadalmat. (2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Csak egy boronát használtak. Többnyire tehén fogatok voltak. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Mindenki kézzel vetett.(1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Az 50-es években két gép volt a faluban. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Legtöbben a bí) típust használták – gráblás kaszának hívták. Ez a régebbi fajta is. Később kezdték használni az a) fajtát, főleg zabhoz. Legyezőnek nevezik. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak kévekötőfát. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévéből rakták a keresztet. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepébe meghatározatlan számú keresztet raktak. Mindig a termés mennyiségétől és a föld szélességétől függött. Keskeny földnél 2-3-at raktak össze. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150 cm-nél hosszabb volt. (1,2) 180 cm hosszú. (3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén a faluban besegítettek egymásnak, főleg a szomszédok, rokonok. A faluban 3 egyleti gép volt. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nagyvillával, vasvillával hordták. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Azóta nem vetnek hajdinát, amióta bejöttek a kombájnok, a 60-as évek óta. (1,2) A háború után már nem vetettek. (3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A II. világháború alatt kezdték, néhány év múlva már elterjedt. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A füvet rendre vágták, elhintették. Jó idő esetén este már megforgatták. Másnap megint megforgatták. Éjszakára boglyába gyűjtötték. 3 nap alatt megszáradt, lehetett szállítani. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A takarmányt volt, aki kézzel hordta. Elterjedt volt, hogy kosárban vagy villával hordták. Az eszközt, amivel a kazlat megkezdték szalmanyülőnek nevezik. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

nem volt külön neve

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg, csatlószeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Leggyakrabban a tölgyfa és a fenyő levelét használták.(1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Általánosan elterjedt volt. (1,2,3)

c) Melyik évszakban?

Tavasszal, a krumpli vetése után mentek „hintisözni”, „hintist huzni”. (1,2,3)

2.16.

Nem használtak. (1,2,3)

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

n. a.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret gazdasági munkára használták. Tehenet, lovat is fogtak elé. A kocsit „parádéra”, személyszállításra használták. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszú oldalas szekér 3-5 méter hosszú volt. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel szorították le. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Egyenes saroglyát használtak. (1,2,3)

2.21.

A kocsikas olyan magas volt, mint a szekér oldala. A 30-as években már nem volt, aki megfonja. Általában egyet használtak, hátul, de krumpli, kukorica, tök szállításánál kettőt. (1,2,3)

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A kocsikas olyan magas volt, mint a szekér oldala. A 30-as években már nem volt, aki megfonja. Általában egyet használtak, hátul, de krumpli, kukorica, tök szállításánál kettőt. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

Általában egyet használtak, hátul, de krumpli, kukorica, tök szállításánál kettőt. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak azt az állatot patkolták, amelyiknek gyenge volt a körme vagy előzőleg megsántul. Az első két lábát patkolták, nyaranta többször is. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) Höj-na! Na! b) Jobbra: Hikk-sza! Balra: Hajsz! Ajsz! (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznót mindig ólban tartották, nem nagyon szólították. (1,3) Poca. (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi, pi-pi. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nem volt kutyájuk. (1,3) Taa – németül beszéltek a kutyákkal. (2)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilót és lenvágót (a tiló finomabb volt, mint a lenvágó), gerebent. (1,2,3)

2.29.

Itt a b) fajtát használták. (1) Neki a c) fajta volt, az édesanyjának az a). (2) A c)-t használta. (3)