Zalaszegvár

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.) Németh Sándor, 1920
	(2.) Berta Gyuláné, 1919
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaszegv%C3%A1r
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu a török időkben költözött a mai helyére, előtte Karakó felé terült el. (1,2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kasza, Német, Helter, Kis, Molnár. (1,2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem volt nagyobb számú beköltözés. (1,2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1959 után mentek el a fiatalok, jobban városba (Ajka, Pest, Veszprém). Előtte kb. 800-an laktak itt, most kb. 300-an. (1) Háború után. (2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hosztót, Galsa. (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Hosztót, Galsa, Marcalmente: Keresztúr, Karakó, Kamond. (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kissomlyó, Celldömölk, Jánosháza, Kemenespálfa. (1) Celldömölk környéke. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A tüskevári cserepesektől. (1,2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak róla. (1,2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Főleg helyben, de ha hoztak, akkor Keresztúrról, Karakóról, Hosztótról. (1) A környező falvakból. (2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Jánosháza, Sümeg (Erzsébet napi vásár)(1,2)

b) Piacra:

Jánosháza szerdánként, tej, baromfi, marha, disznó, kukorica, rozs(1,2)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A környező falvakba(1,2)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg, Vasvár, Celldömölk (Mária nevenapja) (1,2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Helyben volt munka, Lázár József nevezetű nagygazdánál dolgoztak. (1,2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Nem jöttek. (1,2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Csak saját használatra. (Német Sándor.) (1,2)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskevári cserépedényeket használtak, ezeket a jánosházi piacon szerezték be. (1,2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Meszesek Sümegről, Rendekről; paprikások Szegedről; üvegesek Ajkáról; edényfoltozó Jánosházáról; fazekasok Tüskevárról; tyukászok Ausztriából. (1,2)

b) Honnan jöttek?

Sümeg,Csabrendek, Szeged, Ajka, Jánosháza, Tüskevár, Ausztria (1,2)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

meszesek, paprikások, üvegesek, edényfoltozók, fazekasok, tyukászok (1,2)

d) Mit árultak?

mész, paprika, cserépedény (1,2)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

n.a.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Szent János hegyen, a falu határában volt általában a helybeliek szőleje, de itt volt a galsaiak és a pinkóciak szőleje is. (1,2)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Mindig egy temető volt, a mostani. (1,2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepe: Szent Flórián nevenapja. Az 1930-as években nagy tűzvész volt, ekkor a falu nagy része leégett. (1,2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általában háromlevelű magtakarót használtak. (1) Tüskeboronát is használtak. (2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Az 1930-as évektől inkább vetőgéppel. (1) Kézzel is, géppel is, jobban géppel. (2)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Az 1930-as évektől inkább vetőgéppel. (1) Kézzel is, géppel is, jobban géppel. (2)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

A b) típusút (gereblyés kaszacsapó) használták kaszatakaró néven. (1,2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

A kérdéses kévekötőfát nem ismerik. (1,2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Rozs: 20 + pap Búza, zab, árpa: 12 + pap (1,2)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Volt benne 10-15 kereszt is. A kepébe rakott keresztek száma nem volt meghatározva. (1) Amekkora volt a föld, ahogy kijött. Inkább kevesebbet tettek, a kárnál el ne vesszen mind. (2)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150-160 cm. (1,2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Igen, állandó csapat jár, a helybeliekből szervezték. Kb. 13-an voltak. (1) Egy gép volt a faluban, az masinálta végig a falut, a helybeli legények dolgoztak, 18-20-an is voltak. Állandó csapat volt. (2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Az 1930-as évek előtt villával, később nyárssal. (1) Nyárssal. (2)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem volt hajdinatermelés. (1,2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Mindig úgy tettek. Az 1920-30-as évekig kapával vetettek. (1) Eke után vetették, minden harmadik fordításba. (2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták, börzögették, petrencébe hordták. (1,2)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vellával, bakszekérrel, istállóruhával, mindenki másképp. De már eleve a pajtába hordták, azért inkább vellával. (1) Vellával. (2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó (1), igavonó (2)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

szekészeg (1), szeg (2)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem. (1,2)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használták a láncot, de volt ilyen madzagból is. Gyakori volt a lovaknál az egyes iga. (1) Nem tudja. (2)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Tehén után szekér, ló után kocsi. Mindkettőt használták személyszállításra. (1,2)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5 m a hosszúszekér. Az 1930-as évek végén elterjedt a vendégoldal. (1) Volt 5 méteres is. (2)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánccal, hátul rudazókötéllel. Volt, hogy csigát is használtak. (1,2)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Ívelt, „sallós” hajtású volt. (1) Ívelt. (2)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Mint a kocsi, akkora volt, hátul zárt, elől nyitott. A lőcsig felért, két ülés volt benne. (1)

b) Használtak-e kettőt is?

Használták, piacra mentek vele. (2)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem patkolták. (1,2)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Néven szólították (1,2)

b) terelik jobbra

Hé! (1,2)

c) és balra

Hajsz! (1,2)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca, hücs be! (1) Coca, ne! (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi, pi! (1) Pi-pi, ne! (2)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Néven szólították. (1,2)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó, tiloló. (1,2)