Püspökmolnári

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu már az 1300-as években lakott terület volt. Nevének eredete: Molnári – a XIV. században élő Molnári Kelemen győri püspök nevéről Püspök –– a győri püspökség utolsó jobbágyfaluja volt. A település eredetileg 3 részből állt: Rábapüspöki, Rábamolnári, Rábaszenttamás. Rábaszenttamás és Rábapüspöki 1928-ban egyesült, Rábamolnári 1948-ban csatlakozott hozzájuk. A falu a Festetics család tulajdonában volt, kastélyukat 1929-ben bontották le. Festetics György sírja a régi molnári temetőben található. A terület tulajdonosa volt gr. Kinszki Szdenkó cseh gróf, mint Festetics Georgina férje. Őt 1921-ben nemkívánatos személynek nyilvánították. A birtokot Széchenyi Jenő vette meg, de hiába vett fel bankkölcsönöket, kénytelen volt a birtokot kiparcelláztatni, kiadni. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családjai: Kiss, Nagy, Antall, Csejtei családok. Betelepült családok: Baranyai (Taródházáról), Gombócz (Szemegyéről). (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A falu tiszta magyar. Tömeges betelepedés nem volt, csak néhányan beházasodtak Sorokpolányból, Balozsmeggyesről. A 70-80-as években indult meg szombathelyiek, zalaegerszegiek betelepedése az üresen hagyott házakba. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nagyobb számban csak a 70-es években költöztek el Szombathelyre, a fiatalok sokan elhagyják a falut. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nincs olyan falu, melyet hasonlónak tartanak Püspökmolnárihoz, mert falujuk nagyobb a környezőknél, van vasútjuk is, mely az 1880-as évek óta működik. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Rába-vidék része, ide tartozik még: Rábahídvég, Rum, Nemesrempehollós, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd, Sárvár. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegység a Gyöngyösmente: Csempeszkopács, Vasszécsény, Tanakajd, Táplánszentkereszt. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Közeli nevezetes község Zsennye: művésztelep, több száz éves tölgyfa. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A faluról csúfolkodómondást nem hallottak, csak Szemegyéről: Hova mennek? – szokták kérdezni. „A jók Geregyébe, a rosszak meg Szemegyére.” (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A legtöbben Sorokpolányból házasodtak. Balozsamegyesről is sokan, a faluból pedig sokan Rábadhídvégre. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmendre minden hétfőn országos kirakodó-, állat- és marhavásár. Zalaegerszegre minden hó második keddjén, marhavásár, július 20-án Illéskor. Rumba január 10-én, március 19-én, júniusban Lászlókor, októberben Teréz-vásár. Vasvárra minden hónapban (január 27., március 15., június).

b) Piacra:

Szombathelyre keddenként, Vasvárra disznópiac (már nincs), Körmendre hétfőnként disznópiac.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Püspökmolnári Úrnapján, Pünkösd után 2 héttel, Rábahídvég Szentháromság vasárnapján, Rum László napján, Sorokpolány augusztus 15., Vasvár augusztus 15., Újlak Péter-Pálkor.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra évente kétszer szeptember 12-én Mária napján, Nagyasszonykor. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból nem jártak el máshova dolgozni, mert helyben volt munka a vasútnál, a Kolompos-majorban és gr. Kinszki Szdenkó uradalmában, aratás, cséplés egyéb idénymunkák, cselédeskedés. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba csak aratáskor jöttek idegenből munkások, Szemegyéről. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Nem.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Nem.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A falubeliek eladásra nem készítettek semmilyen eszközt, csak maguknak. Kiss Gyuri bácsi és édesapja rengeteg kocsikast, kosarat, seprűt kötött a helybelieknek, de nem pénzért. Kevés idős ember ma is foglalkozik ilyenekkel, de csak páran, a falu ellustult. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Cserépedényeiket a piacon vásárolták, valószínűleg Magyarszombatfán, Zalaegerszegen készültek. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótos tót (Drótózni, fótózni!), esernyőcsináló, edényfoltozó, paprikások, teknyővályók (ezek cigányok voltak) jártak a faluban.

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nincs szőlőjük, nem is értenek hozzá, másrészt meg van elég művelni való föld, így abból éltek. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falunak három temetője volt: Rábapüspökiben, Rábamolnáriban, Rábaszenttamásiban. A három részt 1948-ban egyesítették, 1960-62-től egybe temetkeznek. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu búcsúja Úrnapján van. Védőszentjük Szent Tamás, régen december 23-án a hajnali misén, most július 3-án emlékeznek meg róla. Fogadott ünnepük nincs. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között az uradalomban kétszárnyas boronát használtak, a TSZ-ben (kb. 1950-től) négyeset, a traktor azt is elvitte. (1,2,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

általános

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Gépi, kézi cséplés egyaránt volt. A faluban az első cséplőgépet 1914-ben vették, 2-3 ember összeállva vásárolta; ezzel a gőzgéppel az egész falu gabonáját kicsépelték, házról-házra járva. (1,2,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot mindenki használt. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Mindenki használt ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából, rozsból, 20, illetve 24 kévét raktak össze egy keresztbe. A kereszteket nagyobb egységekbe, kepébe hordták. 20 kereszt is lehetett egy kepébe, de ez a földterület nagyságától és a gabonától függött. (1,2,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: meghatározatlan számú kereszt. A keresztek száma a terület nagyságától és a gabona fajtától függött. 20 keresztből is állhatott egy kepe. (1,2,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 160-170 cm volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi csépléskor a munkások, a szomszédok, rokonok köréből kerültek ki, kalákába álltak össze. Általában 2 hétig tartott a cséplés. (3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba 1930 körül. A TSZ-ben elevátorral. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát nem termeltek, többször próbálkoztak vele, virágzott, de magot nem hozott. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Kb. 1960-ban kezdődött a burgonya eke utáni, barázdába való vetése. Ekkor még úgy szántottak alá, ma már sort húznak neki és úgy teszik bele. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A füvet lekaszálták, rendeken szárították, forgatták (ahányszor megázott) 5-6-szor. Ha jól kiszáradt, egyszerre szekérre rakták és hazavitték, ha nem, akkor boglyába, petrencébe gyűjtötték. Lucerna szárításánál használtak szénaszárító-állványt, ezt szarvasnak hívták. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt talicskával, guritóval (ez fonott kosárszerűség) hordták be az istállóba. Ma ez kullóval történik. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga, igafa (igabéfa: ami összefogja az egészet)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Volt elég szalmájuk, így nem használtak almozáshoz fák leveleit. Volt elég szalmájuk, így nem használtak almozáshoz fák leveleit. A szalmát talicskán és trágon (2 ember vitte) vitték be az állatokhoz. (2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Nem használták.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nem, mert nem volt lovuk. Az 50-es évektől használtak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3,4,5)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi személyszállításra szolgált, ló húzta az uraknak, papoknak volt. Szekér: termény, takarmány szállítására használták. Volt kisszekér, mellyel a vásárra mentek, kocsikast tettek bele, srájos szekérnek hívták. Volt hosszú szekér, mely gabona szállításra szolgált. 7 kereszt búza fért el rajta. Különbséget tettek hosszúszekér, rövidszekér, tehénszekér között. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 450-500 cm volt. Vendégoldalt nemigen használtak csak nyújtott hosszúszekeret. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórudat a szekér hátulján kötéllel, rudazókötéllel szorították le, elől lánccal. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovas szekérnek, lovaskocsinak nem volt saroglyája. Enyhén ívelt saroglyát használtak, de nem mindenki. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Használtak vesszőből készült szekérkast, kettőt is: első, hátulsó szekérkas. (1,2,3,4,5)

b) Használtak-e kettőt is?

Igen.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A vonómarhákat is patkolták; mindig, mert a köves út miatt szüksége volt, különben elvásott a körmük. Külön kovácsműhely volt erre a célra. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény neve: zséter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

nee

b) terelik jobbra

jobbka: hék

c) és balra

ballra: nejede (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Nee-nee. Cocám, gyere ide! Kese nee! Cigány, Kese nevet is adtak nekik (kese: fekete). (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Nee, nee. Pipi, ne-ne. Pitye, pitye. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere le! Le gyere! Bodri le! (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A faluban nem volt kender és len. Talán nagyszüleik idején lehetett. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló típusú rokkát használtak. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.