Vindornyaszőllős

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. augusztus
Adatközlők:	(1.) Lovas Gizella, 1906. katolikus, Vindornyaszőllős, Kossuth L. u. 21.
	(2.) Kovács Irén, 1929. katolikus, Vindornyaszőllős, Kossuth L. u. 19/a.
	(3.) Kovács János, 1906. katolikus, Vindornyaszőllős, Kossuth L. u. 19/b.
	(4.) Libor Alajos, 1895. katolikus, Vindornyaszőllős, Kossuth L. u. 98.
	(5.) Husz Margit, 1901. katolikus, Vindornyaszőllős, Kossuth L. u. 96.
Gyűjtötte:	Vörös Hajnalka
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyasz%C5%91l%C5%91s
weboldal:	http://www.vindornyaszolos.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A patak szélén feküdt a falu, ezért Vindornya nevű ez a három falu. (1) A falu északi részén vár volt (Várodó = Vároldal), nem messze ettől a helytől barátok is laktak. A háború idején tégladarabok kerültek innen elő. Az ún. barát-kút ma is megvan. A hagyomány szerint a barátok ide dobták bele a harangokat, hogy megóvják a törököktől. (4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kardos család (a faluban három Kardos család lakik ma is), Kovács család, Lovas család. A hagyomány szerint egy Tóth nemzetség települt ki (idejét megközelítőleg semt tudták) és a falu szélén levő ház maradványok is egy kitelepült nemzetség (a „Sobák nemzetség”) lakóépületei voltak. (A hagyomány szerint a Sobák-házak még török kor előtti lakóépület maradványok.) (1,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak betelepültekről. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A hagyomány szerint a „Tóth nemzetség” költözött el ([idejét megközelítőleg sem tudták] és a falu szélén levő ház maradványok is egy kitelepült nemzetség (a „Sobák nemzetség”) lakóépületei voltak. (A hagyomány szerint a Sobák-házak még török kor előtti lakóépület maradványok.) (1,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kisgörbő, Nagygörbő (Vindornyaszőllős közigazgatásilag és egyházközségileg Kisgörbőhöz tartozott). (1,2,3) Lehetséges, hogy a három Vindornya falu valamikor szorosabban összetartozott, de most nem sok hasonlóság van. (4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tartanak számon a közelben sem tájegységet, külön csoportot. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A környéken nem tudnak híres községről. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Falujukról csúfolót nem hallottak. Más faluról szóló csúfolók: A kányás vindornyalakiak (1), de magyarázatot nem tudta. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Gyakrabban házasodtak Nagygörbőről, Kisgörbőről. Ritkábban Vindornyafokról, Vindornyalakról. (1,2,3,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Keszthely: vásár a hónap első csütörtökén (bútorokat mindig itt vásárolták)

Zalaszentgrót: vásár a hónap első szerdáján (a legközelebbi hízlalt marha vásár)

Zalegerszeg: országos vásár

b) Piacra:

Sümeg: heti piac, hétfő, marha- és lóvásár.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Szentesbúcsú: Sümeg: tavasszal Úrnapja, ősszel Kisasszony napja (szeptember 8.), Mária napja (szeptember 12.)

Vasvár: Nagyasszony (augusztus 15.)

Búcsúszentlászló: Kisasszony napja (szeptember 8.), Mária napja (szeptember 12.)

Rétesbúcsú:

Kisgörbőre: július közepén

Vindornyafokra: Anna napja utáni vasárnap

Csényére, Óhídra rokonokhoz. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Vindornyaszőllősről nemigen jártak el dolgozni, inkább az utóbbi időben a férfiak bányába. (1,3,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Szentlászlóról cséplőgépeket hoztak, a gépkezelők jöttek és egy-két segítség. (3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Saját használatra készítettek vesszőkosarat, szalmafonatú edényeket, favillát. (1,2,3,5)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Saját használatra. (1,2,3,5)

c) szalmafonatú edényeket

Saját használatra. (1,2,3,5)

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Saját használatra. (1,2,3,5)

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Zalaegerszegen a vásárban vették a faeszközöket és a kocsikast. Szövőbordát a Felvidékről hozatták. (A pontos helyét nem tudták megmondani, mert valamikori takáccsal nem tudtam beszélni.) (1,2,3,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Leginkább a sümegi fazekasoktól vásároltak (ritkán Tapolcáról) különböző fazekakat, sütő edényeket (kuglóf sütők, hússütők), tálakat. (1,2,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

fazekasok, meszesek, edényfoltozók, üvegesek, köszörűsök (1,2,3,5)

b) Honnan jöttek?

Leginkább Sümegről jöttek. (1,2,3,5)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

fazekasok, meszesek, edényfoltozók, üvegesek, köszörűsök (1,2,3,5)

d) Mit árultak?

cserépedény, mész, szita, rosta (1,2,3,5)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A vindornyaszőllősieknek Öreghegyen, Kovács hegyben volt szőlőjük.(1,3,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Ott más faluból nem volt birtokos. (1,3,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Csak a mostani temetőről tudnak. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepe október 20., Szent Vendel tiszteletére. Disznó és marhavész emlékére. Aznap a falu határában levő Szent Vendel szoborhoz vonult ki a falu és imádkoztak, könyörögtek. Szent Ivánkor (június 24.) a hegyet verte meg a jég. Ez is fogadott ünnepe volt a falunak. Ilyenkor egy körmenet vonult ki a szőlőhegyre és virággal díszítették a hegyet. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Egy faboronát használtak. (2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés általános. (1,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Volt gépi vetés is, 10 gazdaságban. (1,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Kaszagráblát (b) használtak. (1,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem. (1,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18-at. 4-4 kereszt = 1 kepe (a keresztsor volt a kepe). (3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik. A keresztsor volt a kepe. (2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

144-155 cm között. (3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította a munkásokat a rokonság, szomszédság köréből. Salamon Sándor szokott hozni 8 erős gépet Szentlászlóról (napi 300 kereszt). (1,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Villával. A kazal oldalához létrát állítottak, onnan dobálták fel a szalmát. (1,3,5)