Zalaapáti

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. június
Adatközlők:	(1.) Barcza Istvánné, 1907.
	(2.) Deli István, 1910.
	(3.) Kámán Józsefné, 1927.
	(4.) Molnár Gyuláné, 1913.
	(5.) Panker Józsefné, 1903.
	(6.) Protár Péterné, 1930.
	(7.) Sipos Józsefné, 1915.
	(8.) Vida Dezsőné, 1914.
Gyűjtötte:	Dencs Bernadett
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaap%C3%A1ti
weboldal:	www.zalaapati.hu

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A mai Berek mind víz alatt volt. A Zala folyónak is később csináltak új medret. Valamikor Aligur falunak nevezték a falut, mely kezdetben csak 7 házból állt. Ezek a házak a kastély körül voltak. De nem csak kastély, hanem Apátság is volt, nagy birtokkal, sok cseléddel. Az embereknek minden reggel misére kellett menni csak utána kezdhették el a munkát. Valószínű, hogy az Apátság révén lett Aligur faluból Zalaapáti. (4,5,7,8)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Gelencsér, Ekmann, Iberpakker, Wulczer, Köszörűs, Szentkirályi, Holló, Halász, Deli. (2,4,7,8)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem települtek be. (2,3,4,5,7,8)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el nagyobb számban. Csak a fiatalok költöztek fel ideiglenesen Pestre 1950-56 körül. (2,3,4,5,7,8)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Sármelléket mivel gazdag falu volt. Ezenkívül hasonló volt nagyságában és gazdálkodásában is. Zalavárt hasonló volt nagyságában és gazdálkodásában, Pacsa szintén iparos falu volt. (2,4,5,6,8)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Zala völgyébe, illetve Pogányvár aljába. (4,5,7,8)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Göcsej, Őrség, Kis-Balaton. (6,7,8)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Pacsa: járási székhely, Véres vásár.

Keszthely: Balaton, Festeticsek (amikor még nagy község volt).

Hévíz: tófürdő. (2,3,6,7,8)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut nem csúfolták, de más községekről, falvakról tudnak csúfolkodó mondásokat: Zalavár egy gödör, ott az élet gyönyör, minden leány legényt örököl. Sármellék szopokások (ui. Leisli képviselő szopoka gyárat akart építeni).

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen Szentpéterúrról, Bókaházáról, Nagyvárdáról, Gétyéről. (2,3,6,8)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Keszthely, Pacsa (véres vásár), Zalaszentgrót (vidám vásár), Zalaapáti 6 vásár volt. (1,2,3,4,5,6,7,8)

b) Piacra:

n.a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Sümeg: Mária búcsú szeptemberben

Búcsúszentlászló: László napi búcsú, Fogolykiváltó búcsú

Kehida: Húsvétkor. (1,2,3,4,5,6,7,8)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásmunkára cselédeskedni, aratni helyben a papokhoz 6 hónapra. Cukorrépát szedni és kapálni Bottyánba. (1,2,4,5,6,7,8)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Csáford környékéről, Zalavárról és környékéről. Cselédeskedni, summásnak 6 hónapra, szüretelni. Egy-egy helyről 25-30 fő is jött. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Kocsikasokat nem készítettek azt úgy vették. (1,2,3,4,5,6,7,8)

b) vesszőkosarakat

Csak saját használatra készítettek.(1,2,3,4,5,6,7,8)

c) szalmafonatú edényeket

Csak saját használatra készítettek.(1,2,3,4,5,6,7,8)

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Csak saját használatra készítettek.(1,2,3,4,5,6,7,8)

f) fagereblyét

Csak saját használatra készítettek.(1,2,3,4,5,6,7,8)

g) faboronát

Csak saját használatra készítettek.(1,2,3,4,5,6,7,8)

h) egyebet?

A faluban volt: 3 bognár, 4 kovács, 1 kosárfonó. (1,2,3,4,5,6,7,8)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Vásárban vették gabonáért. De hogy hol készítették őket, azt nem tudták. Egyedül Sümeget tudták megjelölni a készítés helyének. (2,3,4,5,6,7)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Csecse-becsés: „10 Ft a Jézus, 20 a Szűz Mária. Hogy viszik, hogy hordják!” Zsákbamacskás: „3000 korona, 3-ér lesz eladva, 3-ér nem, 5-ér, pedig 15-öt ér 3000 korona. Kis tükör, nagy tükör, falitükör, zsebtükör. Aki vesz, annak lesz, aki nem lesz beteg lesz. 3000 korona.” Rongyos zsidó: „Ringyet-rongyot kenderkócot, megveszek én mindenféle 100 Ft-os simi bundát.” „Hozd ki fiam anyád ingét, kapsz érte egy pikulát.” Szabó: „Na gyere be, ti csináltok gyereket, én meg öltöztetem őket.” Olcsó Jancsi: „3000 korona 3-ér nem 5-ér, pedig 15-öt ér 3000 korona. 3000 korona törjön fel a nyavaja, 3 már a potom ár megbukott a nagy bazár, 3000 korona.” „Lányok itt van a finom körmendi bajusz kenő, legényekre, csontra itő.” Paprikás: „Paprikát vegyenek, paprikát. Erőset, hegyöset, csucsosat, pirosat, hegyeset, hogy a lányok szépek legyenek, paprikát csak tőlem vegyenek. Menyecskéknek ingyér adok, a lányoknak … csicsmakmaknak kacsintásért.” Rőfös, drótos, meszes, cserepes, köszörűs, németek, tikász, üveges. (1,2,3,4,5,6,7,8)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

csecse-becsés, zsákbamacskás, rongyos zsidó, paprikás, rőfös, drótos, meszes, cserepes, köszörűs, németek, tikász, üveges. (1,2,3,4,5,6,7,8)

d) Mit árultak?

paprika, méteráru, mész, cserépedény (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Csak Pogányváron volt szőlőjük. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Apáti határában Sármellékieknek volt és Gétyeieknek. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Három temetőről tudnak: egy volt az Alsórészen, egy volt a Felsőrészen, egy zsidó temető a pacsai úton. A zsidó temető kivételével mind megvan. (2,3,5,7,8)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Benedek március 21-én dögvész ellen, Rozália szeptemberben kolera ellen, Flórián tűz ellen, száraz szerda májusban. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, elég általánosan. (2,3,5,6,7,8)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

általános(1,2,3,6,8)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Csak nagyon ritkán vetettek géppel. Vetőgépük csak a gazdag parasztoknak volt, azok adták kölcsön bérmunka fejében. (1,2,3,6,8)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Mindet használták, s elég általánosan. Mégis a legáltalánosabb a hajmók „hajtaván” volt. (1,2,3,4,5,8)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Amibe a sarlót is bele lehetett dugni olyat nem. Egyébként díszes volt a kévekötő fa, a sarlót pedig csak hozzáfogták. (1,3,4,5,6,8)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18 kéve volt 1 kereszt. A földön 5-12 keresztet is összeraktak a föld nagyságától függően. Ezt nevezték kepesornak. (1,2,4,6,8)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: a kereszteket folytatólagosan egymásra rakták. Meghatározatlan számú volt. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150 cm volt. A feje pedig 50 cm-es. (1,2,3,4,6,8)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Mindig a gazda állította a munkásokat, a rokonság, és a szomszédság köréből, akik egymásnak mentek segíteni. (1,2,3,4,5,6,8)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát villával („vellával”) hordták kazalba. Két ember hordta, és adta fel, egy pedig rakta. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1920-25-ös években. (1,2,3,4,6,8)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1920-as években. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás menete: kaszálás, 2-3 nap múlva megforgatták – attól függően, hogy mennyire szárad meg, majd amikor mindkét oldala száraz volt már, összegyűjtötték gereblyével vagy villával, petrencébe rakták, majd a petrencehordó rudast alá szúrták és úgy vitték el egy nagyobb kazalba ill. boglába. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával illetve kosárban. (1,2,3,4,5,6,8)v

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vállfa (1,2,3,4,5,6,8)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúd-igaszeg (1,2,3,4,5,6,8)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5,6,8)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen. Diófa levelét csak ritkán, mert az állatok megették, de gyümölcsfák levelét, erdőből hozott fák levelét annál inkább. (1,2,3,4,5,6,7,8)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Leggyakrabban ősszel, mikor lehulltak. (1,2,3,4,5,6,7,8)