Kám
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1987. április |
| Adatközlők: | (1.) Auer János, 1903. Szemenye, római katolikus, Kám, Ady E. u. 4. |
| (2.) Légler István, 1902. római katolikus, Kám, Jókai u. 15. | |
| (3.) Molnár Júlia, 1894. római katolikus, Kám, Kisfaludy u. 7. | |
| (4.) Csizmadia János, 1919. római katolikus, Kám, Kossuth L. u. 49. | |
| (5.) Katona József, 1912. római katolikus, Kám, Kossuth L. u. 90. | |
| Gyűjtötte: | Balogh Balázs |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1m_(telep%C3%BCl%C3%A9s) |
| weboldal: | http://kamoldala.mindenkilapja.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,4,5) Valamikor réges-régen egy mocsár volt ezen a területen, és itt bujkáltak az emberek az ellenség (török) elől. Ezek az emberek építettek aztán kunyhókat és kialakult a falu. (2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A megkérdezettek szerint egybehangzóan a Molnár, Légler, Csizmadia, Káldi és Szabó családok a tősgyökeresek Kámban. Ezek olyan régóta itt élnek, hogy egyáltalán nem tudják, hogy mikor települtek ebbe a faluba. (1,2,3,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluban nem tudnak arról a megkérdezettek, hogy valaha valahonnan lett vola számottevő betelepülés. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem emlékeznek arra, hogy a faluból költöztek-e el valaha nagyobb számban az emberek. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Az adatközlők szerint minden falu különbözik valamiben a másiktól. De az jellemző a környék falvaira, hogy mindet dolgos emberek lakják. (1,2,3,4,5)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Erre a kérdésre nem kaptam érdemleges választ (csak pl. Magyarország, Vas megye, stb.). (1,2,3,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak tájegységeket és népcsoportokat felsorolni a megkérdezettek. (1,4,5) Két adatközlő Kemenesaljáról tudott, ami Jánosháza felé van , arra született Berzsenyi Dániel. (2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nemeskolta falu híres volt régen a módos nemeseiről. (2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Kámot a környékbeliek „sároskám”-nak csúfolták, mert Kám volt a legsárosabb falu ezen a vidéken. Az itteniek meg „söprüs szemenyei”-nek csúfolták a Szemenyén élőket, mert abban a faluban régen söprűt készítettek. (2,3,4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Jelentős mértékben házasodtak Újlakról és Szemenyéről kisebb mértékben Csipkerekről és Csehiről az itteniek. De a többi faluból is a környéken házasodtak egyen-ketten. Nem volt olyan falu, amelyikből valamilyen ok miatt soha sem házasodtak volna. (1,2,3,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Körmendre és Zalaegerszegre havonként el-el mentek vásárra, de évenként négyszer volt országos vásár Sümegen, Türjén, Hosszúperesztegen, Vasváron és Rumban is, amikre szintén el-eljártak. Pontos dátumokra azonban nem emlékeznek.
b) Piacra:
Hetipiacra szerdánként Vasvárra, hétfőnként pedig Sárvárra jártak a kámi emberek.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Kám falubúcsúja András napon van, a kámaiak Szemenyére október 20-án, Újlakra június 29-én, Csehibe Antal-napkor, Csipkerekre Anna-napkor jártak falubúcsúba.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsújáróhelyre Vasvárra augusztus 15-én és szeptember 12-én, Celldömölkre szeptember 12-én, Sümegre Jézus Szivekor, Búcsúszentlászlóra fogolykiváltókor mentek zarándokolni. (1,2,3,4,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Az 1920-as 30-as években jelentős mértékben szegődtek el hat hónapra summásnak a kámiak Rumba, Bogátra, Gerelyére, Csajtára, Szarkaházára és még pár más községbe is, de ezekre már nem emlékeznek az informátorok. (1,2,3,4,5)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Kámba nem jártak más falvakból munkára soha. (1,2,3,4,5)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
A helybeliek nem készítettek ilyen eszközöket és szerszámokat soha eladásra. Ezeket általában a vásárokon szerezték be, ritkán vándorárusoktól. (1,2,3,4,5)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A megkérdezett nem tudta. (1,5) Sümegen készített cserépedényeket használtak általában, amelyeket vándorárusok hoztak a faluba. (2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Kb. 1945-ig jártak „kaszások” Szentgotthárdról, akik kapát, kaszát árultak. Sümegről cserepesek jártak szintén 45-ig. Sümegről a meszesek a mai napig járnak. Drótosok és üvegesek (tótok) Trencsény megyéből jártak még a két világháború közti időszakig. Bosnyákok „valahonnan délről” jöttek az I. világháborúig és kést, ollót, borotvát, tükröt árultak. (1,2,3,4,5)
b) Honnan jöttek?
Szentgotthárd, Sümeg, Trencsény megye.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Kaszások,cserepesek,meszesek, drótosok, üvegesek, bosnyákok.
d) Mit árultak?
kapát, kaszát, cserépedényt, meszet, kést, ollót, borotvát, tükröt.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Azoknak a kámiaknak volt más falu határában szőlője, akik „ide-oda” nősültek, tehát nem falubelivel házasodtak. Jelentős mértékben volt kámi embereknek szőlője Egervölgyön, Baltaváron, Zalabéren és Szemenyén. (1,2,3,4,5)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Kámban is volt szőlője más falubelinek, aki ide házasodott. Nagyrészt csak is a fent említett falvakból kerülnek ki, de még Csipkerek, Csehi és Újlak említhető. (1,2,3,4,5)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai község határában csak 1 temető működik, de azt tudják, hogy réges-régen a templom körül is volt egy régi temető. (1,2,3,4,5)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Csontokat jelentős mértékben nem találtak a faluban. Azt viszont hallották, hogy Újlakon találtak emberi csontokat jelentős mértékben . (1,2,3,4,5)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Marhavész ellen megfogadták március 30-át. (2,3,4,5)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A falu lakosságának kb. harmada használt a két világháború között egyáshoz erősítve 3 boronát a szántás elegyengetéséhez. Ezek S alakú vasboronák voltak, és ha összekapcsoltak belőle hármat, akkor „hármas levelű” boronának nevezték. (2,3,4,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között a kézi vetés volt az általános és a gépi vetés volt a ritka. (2,3,4,5)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi vetés volt a ritka.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Mindhárom típus ismeretes volt a faluban, olyan régóta, hogy nem tudja senki sem, hogy melyik típus az újabb keletű. Az általános a gereblyés kaszacsapó használata volt, de használtak villásat is, és hajmókot is. (2,3,4,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, használtak olyan kévekötőfát, amelynek a vastagabb felén lapos nyílás volt a sarló számára. (2,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Rozsból és búzából egyaránt 20 kéve volt egy kereszt, 10 kéve pedig egy láb. Meghatározatlan számú keresztet hagytak összekapcsolva a mezőn, ennek neve „kepe” volt. (2,3,4,5) Az 1950-es évektől 30 kéve volt egy kereszt. (1)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik a kepe szót. A mezőn meghatározatlan számú összekapcsolt keresztet hívják így. Ezt a kifejezést nem használják a termény mennyiségének a megjelölésére. (1,2,3,4,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Sajnos csak 1 db kézi csépet találtam a faluban, az 5. adatközlőét, amelynek nyélhossza 150 cm volt. A további adatközlők becslései szerint ennél inkább egy pár cm-el hosszabb volt a nyél. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború között gépi cséplés esetén állandó „banda” járt a géppel. (2,3,4,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
1930 körül a kicsépelt szalmát kizárólag „nyárssal” a) hordták kazalba. Sajnos kiderítetlen, hogy ez az eszköz honnan és mikor került a faluba. A nyársat egy ember vízszintesen tartotta és átszúrta a szalmán. Két földesúrt karó ellentartott, hogy ne csússzon arrább a szalmakupac. Ezután a nyársas a feje felett vitte a szalmát a kazalra. (2,3,4,5)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 1950-es évek végén szűnt meg teljese a hajdina termelése. (1,2,3,4,5)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Arra, hogy mikor kezdődött a burgonya eke utáni barázdába vetése, nem emlékeztek az adatközlők, de azt állították, hogy általánossá csak az 1930-as években vált ez az eljárás. (1,2,3,4,5)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénát a renden egyszer forgatták meg, utána „boglába” hordták. Állványt nem használtak soha a szárításhoz. (1,2,3,4,5)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A kazalból a napi száraztakarmányt villával, talicskával („bakszekérrel”),. Vagy nagyméretű kosárral („burittóval”) hordták az istállóba. Az általános azonban a „burittó” kosár volt. Használatuk időbeli tagolódására semmilyen emlék nincs. (1,2,3,4,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafa vagy vonója
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg vagy nyakszeg (1,2,3,4,5)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Sokan használtak almozáshoz falevelet.
c) Melyik évszakban?
A „csalitot” ősszel gyűjtötték aszályos években különösen sokat. (2,3,4,5)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
1930 körül tartóláncot használtak a ló befogásánál.
b) Melyik mód régibb, újabb?
A nyakló használata újkeletű és egészen ritka a II. világháború utáni időszaktól. (2,3,4,5)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekérnek nevezték a teherhordásra használt általánosan marhával befogott szállítási alkalmatosságot. A kocsit mindig ló húzta, és személy szállítására használták kizárólagosan. (1,2,3,4,5)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér hossza kb. 400-500 cm között lehetett (becslések alapján). Pontosan senki se tudta emlékezetből megmondani a méretét. A nyújtott szekér használata volt mindig a kizárólagos a faluban. A vendégoldallal való szállítást csak látták más falubeleknél, de soha nem alkalmazták. (1,2,3,4,5)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kizárólagosan csak kötéllel történt. Más eszközt nem használtak soha erre a célra. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Kámon az enyhén ívelt saroglya („srágli”) volt használatos. (1,2,3,4,5)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből készült szekérkas a b) ábrán látható típusú volt. (2,3,4,5)
b) Használtak-e kettőt is?
Előfordult, hogy páran kettőt is használtak belőlük egyszerre, egy szekéren (elől-hátul). (2,3,4,5)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen, szokták a vonómarhát patkolni, a tehenet is. Sokan patkoltatták „talpaltatták” őket, főleg tavasszal, de más évszakokban is előfordult. (1,2,3,4,5)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény neve „zséter” volt. (2,3,4,5)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne!
b) terelik jobbra
Hikk!
c) és balra
balra: Hakknejde!
Ismerik a „becce” szót, a kisborjút is így hívják, de összekacsolják sokszor mindegyik indító-terelő szóval. (1,2,3,4,5)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca-ne! (1,2,3,4,5)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi-pi vagy pi-pi-ne! (1,2,3,4,5)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát név szerint hívják, vagy Le! olykor Eszle! szavakkal. (1,2,3,4,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender töréséhez tilótípusú kendervágót használtak. (2,3,4,5)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A megkérdezettek szerint ferde rokkát használtak fonáshoz az asszonyok, amit csak „rokkának” neveztek. (1,2,3,4,5)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
Okát nem tudta adni, hogy most miért fekszik máshol a falu. (2)
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Különálló házcsoport vagy házcsoportok nem voltak Kám határában. Kám mindig egy falu volt. Mindig a mostani helyén állt. (1,3,4,5) Kám régen egy kicsit arrébb feküdt: „A Rába felől arrébb volt a falu.” (Nyugatabbra.) Ezt a régi öregektől hallotta állítólag. (2)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
1945 és 1950 között bontották le az utolsó favázas sövényházat az adatközlők szerint. A boronaház egykori meglétére egy adatközlő sem emlékszik. (1,2,3,4,5)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A régi szabadkéményes házak füstvezetékét lepadlásolták és új zárt kéményt építettek vagy a falba, vagy a fal mellé. Mindkét eljárást alkalmazták. A régi szabadkémény padlástérben fennmaradt füstvezetékét később elbontották. Zárt kéményeket építenek az I. világháború óta. (1,2,3,4,5)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A legrégebbi házakon 1 ajtó nyílt a szabadba, az „udvarra”, a konyhából. (1,2,3,4,5)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. A meglévő, általam is látott házak gerendái is mind a ház hossztengelyével megegyező irányba feküdtek. (1,2,3,4,5)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparheltek használata az 1900-as években vált általánossá. Az első rakott tűzhelyek építésére vonatkozó becslések a múlt század második felére gyanakodnak. (1,2,3,4,5)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” elterjedése az 1950-es években történt. Ekkor teljesen általánossá is válik az évtized végére. 1935 óta nem építenek egysoros házat a faluban. (1,2,3,4,5)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem tud senki sem a faluban olyan házról, amelynek kívülfűtős kemencéje lett volna. (2,3,4,5)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét normál magassságú c) 50-70 cm magas padkára építették. (2,3,4,5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Emlékeznek a torkos pajta egykori meglétére, de régen a legelterjedtebb, általános pajta háromosztatú volt, esetleg leeresztett oldaltoldással, ez volt a „pelvakutyó”. Ma is csak ilyen pajták állnak a faluban. (2,3,4,5)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem emlékeznek, hogy használták régen a kiszedővillát. (1,4,5) A legidősebb adatközlők szerint a villa egyik ágát akasztották a fazék fülébe a). (2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Emlékezetük szerit csak gyalulva savanyítottak káposztát és répát is. (1,2,5)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Két adatközlő szerint viszont savanyítottak egészben káposztát a két világháború között. (3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése általánosan az 1956 és 1959 közötti időszakban szűnt meg. (1,2,3,4,5)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A faluban a kétsoros b) típusú kenyértartó volt az általános. A megkérdezettek nem is láttak más típusút a faluban. (1,2,3,4,5)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen, használtak 1 db füllel ellátott vajköpülőt, ami fából készült és három darab abroncs tartotta össze. Sajnos már egyetlen egy sincs a faluban a megkérdezettek szerint. (1,2,3,4,5)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A fából készült hajdina törők ütője áttört nyelű b) és forgórésznél keskenyített a) típusúak voltak a faluban. (2,3,4,5)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Csak a legidősebb adatközlő emlékezett a hajdina „gánicára” amit liszttel sűrítve készítettek hagymás zsírral. (3) Nem emlékeztek erre az étele. (1,2,4,5)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Ünnepekre fonott hosszúkás a) és fonott köralakú b) töltetlen kalácsokat készítettek. „Fonyott” vagy „puszta” kalácsoknak hívták ezeket. (2,3,4,5)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Csak a II. világháború óta készítenek gyakrabban lecsót Kámon. Paprika volt a legtöbb benne, aztán a krumpli és a hagyma meg a paradicsom csak pár szem volt benne. (1,2,3,4,5)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Emberemlékezet óta fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot. (1,4) Az idősebben csak a II. világháború utáni időszaktól kezdve eszik, de még most se nagyon szívesen. (2,3,5)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A karácsonyi ünnepi asztalra mákos és diós kalácsot vagy lekváros kuglófot tettek. (2,3,4,5)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen, régen viseltek széles gatyát felsőruhaként ünnepre a férfiak, kb. az 1920-as évekig. Azt viszont már egy adatközlő sem tudta megmondani, hogy hány szélből készültek ezek a gatyák. (2,3,4,5)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A II. világháborúig viseltek derékban rögzített szoknyát az asszonyok túlnyomórészt. Egy-két asszony a legidősebbek közül még ma is ilyet visel. (1,2,3,4,5)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Igen, 1925-ig volt olyan asszony a faluban, aki vásznat is szőtt, nem csak fonalat font. (2,3,4,5) A legidősebb asszony emlékezete szerint régebben még több asszony foglalkozott szövéssel (századforduló táján). (3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Bár arra nem emlékeztek a megkérdezettek, hogy megszólták volna azt az asszonyt, aki fejkendő nélkül ment ki az utcára, de visszaemlékezésük szerint az 1960-as évekig nem ment ki mégse födetlen fővel egy asszony sem az udvaron kívülre. (1,2,3,4,5)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A lakószobában az ágyak párhuzamos egymás mellé való elhelyezése az 1960-as évekig volt általános szokás. (1,2,3,4,5)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Télen, farsangkor tartották a legtöbb esküvőt. (1,2,3,4,5)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjti időszakban soha nem tartottak esküvőt. (1,2,3,4,5)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
1910 körül a vasárnap
b) 1960 körül:
1960 körül vasárnap vagy szombat. (1,2,3,4,5)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat mindig a lányos háznál tartották. (1,2,3,4,5)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Itt egy főétkezés volt: a vacsora.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
A lakodalmat még az esetek egyharmadában otthon, a lányos háznál tartják.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
1980 körül a lakodalmat még az esetek egyharmadában otthon, a lányos háznál tartják a vacsora a főétkezés (lsd. IV.3.). A többség azonban már étteremben tartja a lakodalmat, ahol szintén a vacsora az egyetlen főétkezés. A lakodalom nem otthon való tartásának a szokása kb. 15 éve kezdődött el. (1,2,3,4,5)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
1910 körül vendéghívogató hívta meg a vendégeket kb. 1-2 héttel a lakodalom előtt egyszer.
b) 1980 körül:
1980 körül már 1 hónappal az esküvő előtt a postai meghívót szétküldi az ifjú jegyespár. A szorosabb baráti kört és a rokonokat viszont a jegyespár személyesen hívja meg. (1,2,3,4,5)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt soha a lakodalom során szándékolt tányértörés vagy egyéb cseréptörés. (1,2,3,4,5)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Általában Rumból, vagy Meggyeskovácsiból, ritkán Vasvárról hozták a cigányzenét játszó zenészeket.(1,2,3,4,5)
b) Milyen hangszereken játszottak?
1 cimbalmos, 1 prímás, 1 kontrás, 1 sípos.
c) Hány főből állott a zenekar?
A zenekar általában öt zenészből állt
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A gombosharmonika 1925-47-ig fordult elő, a tangó harmonika pedig 1958-tól másfél évtizedig fordult elő hébe-hóba, ritkán. Az 1970-es évek közepétől egyre gyakoribb a pop zene. (1,2,3,4,5)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án hajnalban.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
December 13-án hajnalban lucáztak a legények. Szalmacsutakra térdepeltek és úgy adták elő mondókájukat. Mikor végeztek, szétszórták a szalmát, hogy a tyúkoknak legyen mire tojniuk. A kötött szövegre végig senki sem emlékezett, a több adatközlő által elmondott töredékeket írom le ide: „Luca, Luca kity-koty Tojjanak a tyikjuk, lúdjuk Jól ülősek legyenek Annyi csirkéjük legyen Mint égen a csillag Olyan hosszú kolbászuk legyen Hogy az egyik faluvégtől a másikig érjen Annyi zsírjuk legyen Mint a kútban a víz. Olyan vastag szalonnája legyen Mint a mestergerenda Ha nem adnak pálinkát Levágom a gerendát Kendtek lányának akkora csöcse legyen Mint a kemence szája Úgy álljon a balta nyele a hegyibe’ Mint a tököm a helibe’.” Ha nem engedte be valaki a lucázókat, akkor a lucázók bekiabáltak: „Egy csibéje legyen, az is vak legyen!” (1,2,3,4,5)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
István napon regöltek a legények.
b) Meddig élt ez a szokás?
A szokás kb. 1940-es évekig élt.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Legények.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
Sajnos a kötött szövegből szinte semmire sem emlékeztek a megkérdezettek. (1,2,3,4,5)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Az öreglegények száma nem haladja meg az 1 %-ot, mert 2-3 öreglegénynél több soha nem volt a faluban az informátorok szerint. (1,2,3,4,5)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Igen.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
Sümegről vándorárusok hoztak, és Oszkóról és Őriszentpéterről a vásárokon keresztül jutott 3 db X-el ellátott tejesfazék Kámba. (2,3,4,5)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
December 24-én éjszaka.
b) miért,
A duhaj legények „ágseprüket” gyújtottak meg december 24-én éjszaka és azokkal sétáltak a falu utcáin. (1,2,3,4,5)
c) kik végezték?
Duhaj legények.
d) Meddig élt ez a szokás?
Kb. 1960-ig élt az a szokás.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
December 6-án szokás volt a kipucolt cipőt az ablakba tenni és abba kaptak a gyerekek apró ajándékokat. Volt egészen régen 1930 körül alakoskodás is, de a kellékek közül csak a láncos botra, a ragasztott kenderszakállra és a kifordított kabátra emlékeznek az adatközlők. (2,3,4,5)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemezés szereplői gyerekek voltak annyian, ahányan összegyűltek (4-10 gyerek). Pásztorok és angyalok voltak. A legidősebb pásztor volt az „öregpásztor”. Szokás volt még január 6-án Vízkeresztkor a háromkirályozás is. (1,2,3,4,5)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel volt a marhák védőszentje, de minden állaté Szent Vendel a megkérdezettek szerint. (1,2,3,4,5)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Erre a kérdésre érdemleges választ nem kaptam. Az adatközlők szerint vagy nem ijesztgették a gyerekeket, vagy a csendőrrel és a kéményseprővel riogatták őket. (1,2,3,4,5)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt soha szokás a diódobálás. (2,3,4,5)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást!
n.a.
