Hosztót

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. július
Adatközlők:	(1.) Sidó István, 1920.
	(2.) Kekk Ferenc, 1916.
	(3.) Radli Mártonné, 1922.
	(4.) Radli Imréné, 1932.
Gyűjtötte:	Borvendég Attila
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Hoszt%C3%B3t
weboldal:	http://www.hosztot.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu temploma az Árpád-korból származik. Az adatközlők emlékezete szerint a falu nevét a letelepített tótokról kapta. Valamikor 6, majd 20 tót lakott itt. (1,3) A falu neve őrizheti a Hosszú-Tóth nevű birtokos nevét is. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Hosszú-Tóth, Sidó, Moger, Kekk, Kraxner. (1) Perlaki, Sós, Gál, Kekk, Moger, Kraxli, Rádli, Kraxner. (2) Moger, Horváth, Rádli, Albert. (3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Az adatközlők emlékezete, s a hagyomány szerint a faluba a tatárjárást követően települtek rohonci hospesek. Elsősorban németek. Az elmúlt évszázadokban jelentős betelepülés nem volt. 1944-ben ideiglenesen bukovinai székelyeket telepítettek le a faluban, mielőtt végleg Bátaszékre költöztek volna. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból a TSZ megalakulása után a 60-as években mentek el az emberek. Legtöbben Ajkára, és a környékbeli kisebb városokba mentek. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Galsa, Imrefalva. (1) Szegvár, Galsa, Meggyes, Rigács. (2) Zalaszegvár. (3) Mert dolgos emberek élnek a felsorolt falvakban.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Sümeg vidéke. (1) Bakonyalja, Marcal mente vidékén van a falu. (2) Bakony vidéke Bakonyalja. (3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Somló-vidék: Somlójenő, Vásárhely, Szőlős, Kup, Oroszi. (1) Somló-vidék: Somlószőlős. (2) Somló, Kőszeg-vidéke. (3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Imrefalva „jó verekedős vidék”. (1,2) Jánosháza „nagy téglagyára volt”. (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A hosztótiak a „kacajgók”. (1,4) „A hosztóti kerácok.” (2) Nem tud ilyet. (3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A környékbeli falvakból – Galsa, Imrefalva, Szegvár. (1,3,4) „Jobbára helyből, de Orosziból, Somlójenőről is inkább, mint a nyugati részekből.” Sokat hoztak Imrefalváról. (2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Jánosháza, Tüskevár, Sümeg, Csabrendek.

b) Piacra:

Jánosháza – szerda, marhát, disznót, baromfit, tejfelt vittek az asszonypiacra.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A környékbeli falvakba mindenhová.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg – Mária nap, Jézus szíve búcsúra, volt hogy Máriacellbe is elmentek. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A falubeliek helyben a Lázár-majorban találtak munkát. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Imrefalváról, Szegvárról, Rigácsról jártak ide a majorba aratni, de a majorban szolgált néhány (8-10) család is, akik távolabbról kerültek ide. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem, csak a saját használatukra. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskevári cserépedényeket használtak, amelyeket helybe hozták, de lehetett a vásárokon is vásárolni. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Ablakos, drótos tótok Jánosházáról, meszesek Szentgálról, Csabrendekről, fazekasok Tüskevárról, tyukászok Ausztriából (Shauer Miklós), köszörűsök, paprikások az Alföldről, pékek Jánosházáról. „Most is járnak lengyelek.” (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Szentgálról, Csabrendekről, Tüskevárról,Ausztriából, Alföldről,Jánosházáról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Ablakos, drótos tótok, meszesek,fazekasok, tyukászok, köszörűsök, paprikások, pékek, lengyelek.

d) Mit árultak?

Meszet, cserépedényt, paprikát, pékárut.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falubelieknek Galsa felé a kishegyen volt szőlőjük. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Itt volt a szegváriaknak, a galsaiaknak is. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Mindig egy temető volt a templom körül. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Valamikor a templom és a temető között volt a falu, onnan mindig jött elő cserép. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Flórián napján megtartják, egy egykori tűzvész emlékére. Szent Vendel. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan 2 levelű magtakarót használtak. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általános volt a kézi vetés. (1,2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Az 1935-40-es években igyekezett mindenki vasekét, vasboronát beszerezni, akkor vettek vetőgépet is. (1)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

A faluban a b) típust használták: takaró (1), aratókasza (3), takaruló (2,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Kévekötőfát használtak, de a kérdezettet nem ismerik. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búza: 12 + pap, rozs: 16 + pap. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe összerakott kereszteket jelent, 3-5 kereszt került egy kepébe, volt, hogy búzából 10 is. Nem volt meghatározva. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150 cm fölött (becslés). (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat a helybeliekből. Volt egy masina is a faluban. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az adatközlők már gyerekkorukban is eke után rakták. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták, börzölgették, petrencébe hordták. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, istállóruhával. (1) Bakszekérrel, villával, fűhordó ruhával. (2) „Idesapám bakszekérrel.” (3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igavonó, vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg, rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

„Szoktuk is, a rétet azzal trágyáztuk. A rossz termésnél takarmánynak is felhasználtuk.” (1)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Igen, ősszel. Akác és gyümölcsfa levelét. (2) Ősszel és tavasszal gereblyézték össze a levelet. (3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használták, de sok helyen volt tartólánc helyett kötél. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Tehén után szekér, ló után kocsi. A kocsit használták inkább személyszállításra. „Az már igen szegény volt, ha befogták a marhát.” (1) Nem volt ilyen különbség. Egy gazdának volt csak könnyűkocsija. (2) Mindegy volt, mindkettőt használták teherszállításra is, személyszállításra is. (3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5 m hosszú volt a hosszúszekér, vendégoldalt csak a háború után kezdtek el használni. (1,2,3,4)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánccal, hátul rudazókötéllel. Ritkaság volt a csiga használata. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A jobbmódú parasztoknál volt ilyen. Elől nyitott, hátul zárt kocsi vagy szekér nagyságú kosár. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Általában nem, csak azt, amelyik „tekeri”. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Fejődézsa vagy zséter. (1) Zséter. (2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na induljunk!(1) Nehő!(2) Tehén, ne erre!(3)

b) terelik jobbra

Hé! Hajsz!(1) Héhajsz!(2) Hé! Hajsz!(3)

c) és balra

Balra: Humek! (1) Balra: Humek! Huvissza! (2) Balra: Humek! (3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Koc-koc-koc. (1) Koca ne! Koca ne! (2) Coca ne! (3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi! Pipi ne! Tyutyu ne! (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide! Esz le! (1,2) Esz! (3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tiló típusú kendertörővel. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

fekvő (1,3,4) ferde (2)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Valamikor a templom és a temető között volt a falu, onnan mindig jött elő cserép. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A faluban mór falu és tömős házak voltak. Fecskerakásos házat 1920 óta nem építenek, a meglévőket 1940-ben (mikor leégtek a zsupos házak) lebontották. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Nem volt átépítés, lebontották őket. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A folyosón vagy gádoron keresztül vezetett a konyha bejárata. A szoba és a kamra a konyhából nyílt. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A mór falu házakat építették mestergerendával. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Csak a tanító házában volt rakott sparhelt, az a ház 1908-ban épült. (1) Nem emlékeznek, hogy mikor kezdték építeni. (2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A világháború után. (1,3) Hajtott házak már az 1930-as évek körül is épültek. (2)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A vályogházakban gyakori volt. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

60 cm magas padkára. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A faluban a háromfiókos keresztpajták voltak a leggyakoribbak. Részei: fiók, pajtszérű, fiók. Egy torkos pajtáról tudnak a faluban, ez már nem áll. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

A répát ecettel, kenyérrel, sóval reszelve savanyították. (1,2,3,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Volt olyan, aki a káposztát fejen is eltette. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 1960-as évektől fogva. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

(4) c) (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak, 4-5 literes volt, egy füle volt. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem volt hajdinatermelés, nem használtak ilyen eszközt. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem termeltek kölest és hajdinát. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

a)fonott kalács, c) vertperec, cukorperec, kugli. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Már gyerekkorában is volt lecsó. A szokásos zöldségeken kívül tarhonyát főztek bele. (1) Gyerekkorában a lecsónak a hírét sem hallotta. Sült paprikát ettek már akkor is. (2) Mindig megették, úgy készítették, mint mostanában, de főztek bele tarhonyát. (3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

„De meg ám!” (1) „Gyerekkoromban nem emlékszem, hogy ették volna a paradicsomot, de a paprikát megették.” (2) A paprikát megették, a paradicsomot nem. A paradicsomot nyersen csak az 1940-es évektől ették. (3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Mákos kalács (meg még valamilyen süteményt). (1) Diós és mákos beigli. (2) Vizes piskótát, búcsúra kelt tésztát. (3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Ünnepnapra nem, hétköznap inkább, nyáron mezitlábasan, télen csizmával. Az adatközlők nagyszüleinek nemzedéke. (1,2,3,4)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az adatközlők nemzedékében az asszonyok, lányok már egyberuhát viseltek, kb. a háború környékén változott a divat. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Háznál nem szőttek, a faluban volt két takács. Az 1950-es évek közepéig vitték hozzájuk a szövetnivalót. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Volt ilyen szokás, de már a háború után elnézték, ha az asszonyok nem tartották be. (1) Már az 1940-es években sem volt kötelező, de még megszólták őket. (2) „A régiek még hordták, mi már nem.” (3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az 1940-es években fordították az ágyakat egymás mellé. (1) Az 1950-es évek közepe táján kerültek az ágyak egymás mellé. (2) 1965-70-ben kerültek egymás mellé az ágyak. (3) 1950-es években egymás mellé kerültek az ágyak. (4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangon a legtöbb. (1,2,3,4)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtben egy sem. (1,2,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szombat

b) 1980 körül:

szombat (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Lányos háznál. (1,2,3,4)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A fő étkezés: vacsora. (1,2,3,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Vendéglátóhelyeken (más szokás nem változott meg). (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

jegyespár, egyszer

b) 1980 körül:

jegyespár, egyszer (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Cigányzene: prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos, sípos, Jánosházáról, Keresztúrról hozták a bandát. (1,2,3,4)

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedű, bőgő, síp, cimbalom.

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Luca reggelén.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A legények a lányos házaknál és az utcán szalmát hintettek, a gyerekek ajándékért szalmacsutakra térdepelve köszöntőt mondtak (már 20 éve kihalt a szokás). (1,2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony este.

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

A legények.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

A legények a lányos házakhoz és az István nevű gazdákhoz mentek, köszöntőt mondtak. (1,2,3,4) „Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái Régi szokás szerint szabad-e regölni? Haj rege rejtem, majd neked ejtem Adjon az Úristen ennek a gazdának száz öles pajtát Száz öles pajtába száz szekér szénát. Száz szekér mellé két jó bérest. Kisebbik béresnek arany igaszeget Nagyobbik béresnek arany esztekenyeret Haj rege rejtem, majd neked ejtem. Adjon a nagy Úristen ennek a néninek Száz kepe csibellét, addig se eressze, Míg jól meg nem etetik… Haj rege rejtem, majd neked ejtem Regöljünk, regöljünk a maguk lányának Egy szép legényt, kinek neve lészen …. Haj rege rejtem, majd neked ejtem Láttam a sűrűben egy fiume szarvast Egy fiume szarvasnak ezer ága-boga Ezer szál gyertya gyújtatlan gyújtassék Aki gyerek, aludjék, adjon az Isten jó estét.” (1)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

a) 2-3 fő/300 fő b) 4-5 fő/127 fő (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismeretes. (1,2,3,4)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Mindenszentekkor a gyerekek szoktak ilyet. (1) Szenteste durrogattak a gyerekek. (3)

a) Melyik napon,

Mindenszentekkor.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

Gyerekek.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Szent Ivánkor ez szokás, de nem olyan sokan csinálták. (2)

a) Melyik napon,

Szent Ivánkor.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt szokás. (1,2,3,4)