Kustánszeg

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. október
Adatközlők:	(1.) Simon Gáborné, 1902.
	(2.) Kustán Istvánné, 1914.
	(3.) Srágli Józsefné, 1922.
Gyűjtötte:	Nagy Károlyné
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kust%C3%A1nszeg
weboldal:	http://www.kustanszeg.hu

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A törökdúlás után létesült a falu. A kb. 1 km-re lévő Rácokparagáró. Nevét a Kustánoktól kapta. (1,2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kustánok, Gerátok, Hajmások a régi családok. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A falu keletkezésekor csak, később nem. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el a faluból. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Németfalut, Milejszeget, Csonkahegyhátat. Nagyságuk kb. azonos, fekvésük is (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Göcsejbe tartozik. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hetésről: Kerkán túli terület, Lenti, Lovászi, Rédics, Kutas. Őrség: Magyarszombatfa, Velemér, Őriszentpéter, Pankasz, Viszák. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres községről. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak csúfolódásról. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodtak Milejszegről, Bocsvölgyéről, Nagy- és Kislengyelből, Pálfiszegről. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Novára, Zalalövőre, Zalaegerszegre.

b) Piacra:

Zalaegerszegre.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Nem szoktak eljárni, csak a katolikusok a szomszéd falvakba.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Nem jártak el. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Vas megyébe, Veszprém megyébe nagyobb számban, répakapálásra, répaszedésre, aratásra. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem jöttek ide summások. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Veleméri árusoktól vették. Szekéren árulták, vagy a vásáron Nován és Zalalövőn. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Meszesek, fazekasok, paprikások, drótosok, teknősök. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Meszesek, fazekasok, paprikások, drótosok, teknősök. (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Németfaluban voltak szőlőik, kisebb területek.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Kustánszegen nem volt idegeneknek. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A mai temetőn kívül volt a régi „Szentiváni” temető, amelyben adatközlők emlékezete óta már nem volt temetés. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Pünkösd előtti és utáni két hétfő. Jégverés ellen. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Két levelű boronát használtak. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Csak kézzel vetettek. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villásat és gereblyéset használtak. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak ilyet. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévét raktak egy keresztbe, 3-4 keresztet kepébe. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik, 3-4 kereszt összerakva a kepe. Termés mérésére nem használták, csak a keresztet. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

180 cm-es a csép nyele. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Nem volt állandó csapat, kölcsönösen jártak el. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárson vitték kazalba a szalmát. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1945 körül szűnt meg. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1960 után kezdték eke után ültetni a burgonyát. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált füvet a rendről szétterítették, az időtől függően forgatták, ágyatokba, majd petrencébe rakták. Állványt nem használtak. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Köcölével és terhelővel (két meghajlított mogyoróbot egymáshoz erősítve). (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszegek (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használtak.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Ősszel. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak tartóláncot, 1935 után nyaklót. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A tartólánc a régebbi.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték a terményt hordó, trágyahordó szekeret, kocsinak a díszesebb, személyszállítót. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-4,5 m hosszú, vendégoldalt nem használtak. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötelet használtak. 7-8 m hosszú. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt a saroglya, kettőt használtak. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Két oldala kifelé ívelt a szekér oldalához igazodva, eleje és alja is volt.

b) Használtak-e kettőt is?

Terményhordásakor kettőt használtak. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem patkolták a marhákat. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Káforka is, zséter is. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne, ne!

b) terelik jobbra

Nejde hikk!

c) és balra

Nejda hakk! (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca, ne, ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi ne, ne. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén szólítják és hozzáteszik: le. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Vágót, tilolót, törövályut használtak. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Volt.

a) Hogy hívták ezeket?

Csóbor tanya, Pulkatanya, Kertalla, egy-egy család és leszármazottai laktak itt.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A község a török dúlás után települt ide Ráczokparagáról. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Ma is van boronaház. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A konyha és a szoba közti falra helyezték a kéményt. A füstöskonyhák átalakítása után csk zárt kéményt építettek. A 10-es években már így épültek. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Pitarba nyílt minden helyiség. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt mestergerenda. Földfalu házon nem. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1926-27 körül kezdték rakni az átalakítások után. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kontyolt tetejű házak építésének idejére nem emlékeznek, a kockaházakat az 50-es évek elején építették, tömbház nincs. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Volt több helyen is. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

60-70 cm magas padkára építették. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Hosszú, téglalap alapúakat építettek. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Csípővassal fogták meg az edény fülét. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem savanyítottak egészben a répát. Törkölyt nem használtak. (1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem savanyítottak egészben a káposztát.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1960 óta általában nem sütnek kenyeret, de ünnepkor ma is több háznál sütnek. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

a) és b) típusút is. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak dongásat is (mutatni már nem tudtak) és cserépedényt is. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Áttört nyelű volt. (rajz) (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Készítettek gánicát. A lisztet megpirították, forró vízzel felengedték, zsírba szaggatták. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Hosszú fonott, 3 ágút és fonatlan perecet sütöttek. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

1945 után kezdtek lecsót készíteni. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Paprikát 20-as évek végétől eszik nyersen, paradicsomot 1945 óta. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós és mákos kalácsot tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek.

b) Hány szélből készült?

Két-három szélből készültet használtak. (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az idősek ma is viselik. Általánosan az 1950-es években szűnt meg. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szőttek az asszonyok és lányok. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

1935 óta szokás, több helyen ma is így van. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangkor tartották az esküvőket.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtben nem. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Vasárnap.

b) 1930 körül:

Vasárnap, de már szombaton is. (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Mindkét helyen tartottak.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Főétkezés is volt mindkét helyen.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

A vendégek mindkét rokonságból mindkét helyen voltak. (1,2,3)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Ritkán még a háznál, de már gyakran a kultúrházban. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vőfények és vendéghívók az esküvő előtti hét keddjén és szerdáján.

b) 1930 körül:

Ifjú pár és meghívóval az esküvő előtt 2-3 héttel. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem tudnak ilyen szokásról. (1,2,3)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Parasztzenészek voltak.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Bőgőn, cimbalmon, hegedűn.

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Harmonika nem volt. (1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucáztak december 13-án.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Szalmával, a szövegre nem emlékeznek. (1,2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony másnapján regöltek.

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

A szöveget nem tudják. (1,2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Számottevő öreglegény nincs a faluban. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Volt 2 X-es tejesfazék.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

2

c) Hol szerezték be ezeket?

Származási helyét nem tudják. (1,2,3)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem tudnak ilyen szokásról. (1,2,3)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Mikuláskor a gyermekek cipőjébe raktak almát, diót, aszaltgyümölcsöt. Néha felöltöztek Mikulásnak. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Egy angyal és három pásztor járt, szalonnás, töpörtyűs és koredom. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel az állatok védőszentje. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a róka, a farkas! (1,2,3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem tudnak ilyenről. (1,2,3)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Gyepűvágó embert. (1,2,3)