Tömörd

Adatlap

Adatfelvétel ideje: 1987. március
Adatközlők: (1.)Márovits Erzsébet (Jánkác Erzsi), 1932. Tömörd, római katolikus, Tömörd, Fő út 38. (2.)Gregovits János (Pulai Gyiván), 1902. Tömörd, római katolikus, Tömörd, Fő út 60. (3.)Nikl József, 1923. Tömörd, római katolikus, Tömörd, Fő út 86. (4.)Koledits József, 1924. Tömörd, római katolikus, Tömörd, Fő út 80. (5.)Márovits Erzsébet, 1922. Tömörd, római katolikus, Tömörd, Fő út 30. (6.)Herman Imre, római katolikus, Tömörd, Fő út 28.	Gyűjtötte:	Szabó Ágota, Kocka Ágnes, Szijj Krisztina
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A kőszegi Várhoz tartozott a XIV. századtól. A községet először 1233-ból származó oklevél említi. 1255-ben IV. Béla adományozta el a területet. A tatárjárásról nem tudunk semmit. A falu sorsát az 1532-es török hadjárat pecsételte meg. Kőszeg ostromakor a hagyomány szerint a nagyvezérnek Tömördön lett volna szállása, miután a török elhagyta a földvára bevette és leromboltatta. A török dúlás után Nádasdy Tamás és a Draskovics Bánok telepítettek be 51 horvát családot, a falu horvát ajkú község lett, az évszázadok során azonban fokozatosan magyarrá vált. (1) A török, amikor Kőszeg ellen indult, itt szállt meg a faluban a hagyomány szerint, s miután távozott a falut elpusztította. Majd Nádasdy Tamás 51 török elől menekült horvát családot telepített be. Több száz évvel azután németek is telepedtek a faluba az új földesúrral. Ma már csak az idősebb korosztály beszél horvátul a fiatalság nem. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A horvát családok 1532 után telepedtek le pl. Ragasits, Márovits, Gregovits, Ratasits, Koledits, Kollarits, Gajcsits. A 18. századtól a német családok is megjelentek pl. Weingatner, Schützenheffer, Schwarcz. Magyar családok is (pl. Magyar) vannak. (1,2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A török dúlásig magyar falu volt. A pusztítás után horvát ajkú lett. A földesurak váltakozásával a 18. századtól megjelentek a németek is. Magyar nemzetiségűek az uradalmakkal érkeztek, s házasságkötéssel nőtt számuk. (1,2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A 20. század elején mentek ki néhányan Ausztriába és Amerikába: cukrászok, vendéglősök lettek. (1,2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A horvát falvakat, Horvátzsidányt, Peresznyét: közös a származás, közös ünnepek, szokások jellemzik őket. (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Kőszeg és vidéke, az Alpok alja tájegységbe tartozónak vallják magukat, nemzetiségi jellegüket hangsúlyozzák, az idősebbek még egymás között horvátul beszélnek, a fiatalabbak már nem. (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség: pl. Szentpéterfa, Velemér, Körmend Kemenesalja pl. Celldömölk, Egyházashetye Göcsej Mezőföld: Ercsi, Lepsény. (1) Őrség: Őriszentpéter Kemenesház: Vasvár Kemenesalja: Celldömölk (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Magyarszombatfa kerámiájáról híres, Szalafő a szerrendszeréről. (1) Kalocsa a hímzéséről. (1,2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A magyarok csúfolták krobót falunak (krobót = horvát), de ez csak tréfás kifejezés volt. Más falvak csúfolásáról nem tudnak. (1,2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, főleg a horvát falvakból Horvátzsidányból, Peresznyéről. Fontos feltétel volt az azonos vallásfelekezet. Gyakori volt a falun belüli házasság is. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

====a) Vásárra: ====Csepreg, Kőszeg, Szombathely. Csepregre és Kőszegre gyakran, Szombathelyre ritkábban.

====b) Piacra: ==== Csepregre és Kőszegre gyakran, Szombathelyre ritkábban.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====A falu határában lévő falvakban pl. Vasasszonyfára, Kőszegpatyra, Meszlenbe, Acsádra, Horvátzsidányba, Peresznyére, Csepregre

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====Boldogasszonyhoz (augusztus 15-én), Csepregre, Vasvárra (szeptember 12-én Mária nevenapján), aztán még Máriazellbe és Lékára. (1,2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból ritkán mentek más helyre dolgozni. Cselédnek is inkább a földesúri majorokból mentek el pásztorkodni. (1,2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Főleg az urság majorságába érkeztek idegen munkások idénymunkára pásztorkodni. (1,2)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===n.a.

====a) kocsikasokat====n.a.

====b) vesszőkosarakat====n.a.

====c) szalmafonatú edényeket====n.a.

====d) szövőbordát ====n.a.

====e) favillát====n.a.

====f) fagereblyét====n.a.

====g) faboronát ====n.a.

====h) egyebet?====n.a.

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Főleg a vásárokon pl. Kőszegen vásárolták az edényeket az árusoktól, de nem tudni, hogy hol készítették őket. (1,2)

1.16.

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====Több vándorárus járt, ernyősök, tűzhelykészítők is voltak.Ruhaárusok jártak az 1940-es évekig, de gyakran jöttek iparosok is javítómunkát végezni pl. sporheltet, ernyőt javítani, ablakot javítani 1920-ig több vándorárus jött a Felvidékről, Boszniából akik órát, kést, erszényt, botot árultak. (2)

====b) Honnan jöttek? ====Felvidékről, Boszniából.

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====ernyősök, tűzhelykészítők, ruhaárusok, iparosok...

====d) Mit árultak? ====Kést, erszényt, botot, ruhát árultak, vagy javítómunkát végeztek.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falu határában csak a helybelieknek voltak szőlői, idegeneknek nem. (1,2)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A mai templom helyén volt a régi magyar falu temetője a török pusztítás előtt.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nem tud senki olyan területet, ahonnét nagyobb mennyiségű csont került volna még elő. (1,2)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak nincsenek fogadott ünnepei, a vallásos ünnepeket és a népszokásokat ünnepelték, illetve ünneplik meg. (1,2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan használtak. (3) Kizárólagosan használtak. (4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általános (4)

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====A 20-as évek közepétől folyamatosan általánossá válik a gépi vetés. (3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás kaszacsapót használtak, mindenki ezt használta. (3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak. (3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

1 keresztbe 20 kévét tettek. 3-4-5 keresztet szoktak összerakni a mezőn,a termés mennyiségétől függően. (3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A Kepe más néven kereszt.Használták a mennyiség meghatározásához. (3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm fölött. (1) 144-155 cm között. (2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén a rokonság, szomszédság jött össze segíteni a gazdának. (3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A két világháború között,1938-40 körül szűnt meg a hajdina termelése. (3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1914 után kezdődött a burgonya eke után barázdába való vetése. (3) 1936 körül. (4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kézi kaszálás után rendterítés, forgatás és boglyába rakás. Szénaszárító állvány nem volt. Jó idő esetén kétszer, rossz idő esetén sokszor forgattak. (3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nagyobb méretű ún. hátas kosárral hordták a takarmányt. (3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

====a) az iga felső fájának nevét: ====vánkosfa,járomfa

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====igakulcs,gúzsszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====igaszeg(3,4)

2.15.

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====A szalma kiegészítésének mértékében.

====c) Melyik évszakban?==== Ősszel és télen.

2.16.

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ==== A szügyre erősített tartóláncot tartják a régebbinek,az újabb a nyakló.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====A nyaklót,a nyaklós használatból ismerték. (3,4)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsi 4 kerekű hintó, a szekér teherhordó (lovasszekér rúdja rögzítve, tehénszekéré lazán hagyott). (3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

3,5 m-től 5 m-ig terjedő hosszú. A hosszúszekér elterjedtebb. (3) 5-6 m hosszú ún. hosszú oldal. (4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Ún. rudazókötelet használtak. (3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nagyon ritkán fordult elő, enyhén ívelt volt. (3) Nem volt. (4.)

2.21.

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====n.a. ====b) Használtak-e kettőt is?====Használtak két szekérkast is. (3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták patkolni, főleg terménybehordás idején ősszel.Nyáron a tehenet és ökröt is patkolták. (3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

====a) indítják====n.a.

====b) terelik jobbra ====Hik!

====c) és balra====Hajsz! (3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, coca ne. (3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi, pi, ne. Pi, pi, ne. (3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A nevén szólítják pl.:gyere ide... (3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Itt nem termeltek se kendert, se lent. (3) Sulykot használtak, de kevés volt a kender és a len. (4)

2.29.

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====Ferde rokkát használtak. (3) Fekvő rokkát használtak. (4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====n.a.

3. Ház és háztartás

=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu)? ===Igen, volt.

====a) Hogy hívták ezeket? ====Falurészek: Nyakas, Kincsédpuszta, Gyertyánospuszta ezek most Csepreghez tartoznak. (5)

====b) Miért volt így? ====n.a.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Itt boronás lakóház nem volt. Zsuppos házak voltak. (5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Egy-két helyen voltak szabadkéményes házak, de a 30-as években a felszabadulás után megszüntették. (5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A házaknak két bejárata volt általában;: fő bejárat és egy másik hátsó bejárat. (5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt és elvétve még most is található. (5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

50 éve már biztosan általános volt, de lehet, hogy már 70 éve is. (5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Egyik adatközlő sem tudta rá a választ.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

"Itt a házban is volt olyan, de már szétszedték. "(5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

50-70 cm magas padkára építették. (5)

4. Család, közösség, világkép

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

[[Kategória:Települések