Lócs

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1990. november
Adatközlők:	(1.) Bódi József, 1923.
	(2.) Nagy István, 1922.
	(3.) Kiss Lajos, 1918.
	(4.) Harasztovics Ferenc, 1911.
	(5.) Kovács József, 1933.
Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3cs
weboldal:	http://locs.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Valamikor Sajtoskál felé, kijjebb helyezkedett el a falu. Az 1800-as évek végén keletkezett a mostani település. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A település legrégibb családjai: Németh, Csikor, Börönyi, Őri. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak és nem is hallottak betelepülésről. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Kitelepülés nem volt, de sokan elmentek városba, Szombathelyre, Sopronba, Budapestre. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A közeli falvakat tartják leginkább hasonlónak falujukhoz. Alapvetően mezőgazdasági jellegük azonossága miatt. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak arról, hogy beletartoznak-e valamilye tájegységbe. A csepregi Török-dombot említik, mint jellegzetességet. Állítólag itt nagyon sok török elesett annak idején. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységről. Azt mondják régen Sopron megyéhez tartoztak, a Répce volt a választóvonal. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A sajtoskáli sajtgyárt említik nevezetességéről. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A lócsiakra azt mondták: „Nemeslócs, de csak aratás után.” Mert aratás után voltak „nemesek”, ha eladták a gabonát és volt belőle pénzük. Voltak mondások is: „Hetye, Bő és Simaháza belefér egy tarisznyába.” „Lócs, Ság, Kál nem ér annyit, mint egy pipaszár.” (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, szoktak más falvakból házasodni, leggyakrabban Bőből. Ide jártak búcsúba és bálba is. Volt olyan, hogy katolikus evangélikussal nem házasodott, a valláskülönbség miatt. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Sajtoskálra szoktak járni minden hónapban.

b) Piacra:

Az 1930-40-es években Kőszegre jártak szerdán és pénteken. Szombathelyre kedden és pénteken, Csepregre csütörtökön.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Több helyre is jártak. Bőbe, Imre napján. Simaságra Magdolna napján, Sajtoskálra Péter-Pálkor. (1,3,4,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Munkába elvétve jártak máshová, akkor is csak inkább cselédeskedni. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Munkára jönni Bőből szoktak napszámosnak, kb. 30 vagy 40 ember. (1,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek semmit sem.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Ami kellett, ahhoz a piacokon hozzájutottak. (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Nem tudják hol készítették a cserépedényeket, amelyeket használtak. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Az alábbi vándorárusok járta a faluba: kosarasok Rábapatyról, szitások, edényfoltozók, „drótos tótok”, cigányok: köszörűsök. (1,2,3,4,5)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőlőjük nemigen volt. Igen ritkán valakinek, az is max. 200 öles. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két temetőt ismernek az egyik a katolikus, a másik az evangélikus.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csontokat nem találtak nagyobb számban sehol. (1,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepeik: Búcsú szeptember 8-án Mária (a falu védőszentje), október 20. Szent Vendel (az állatok védőszentje). Valamikor e napon agy állatpusztulás volt. Szentségimádás ünnepén kitették a szentséget reggel 6-tól este 6-ig. Nem fogtak be és nem mehettek más községbe. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

2-es, 3-as, sőt 4-es boronát is használtak. A 2-est inkább csak tehenek után, a 3-ast és 4-est ökrök és lovak után. Használtak még egyes faboronát is. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

1934-35-ig inkább kézzel.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

1936 után pedig inkább már a gépi vetés lett általánosabb. 11 és 13 csőrös gépeket használtak. (1,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

a) típusút aratáskor, b) típusút árpához, c) típusút pedig lucerna kaszáláshoz használták. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kéve = 1 kereszt 3-4 vagy 5-6 kereszt volt = 1 kepe, attól függően, hogy hogyan helyezkedett el a föld. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerték a kepe szót. A termés mennyiségének meghatározásához nem használták. (2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 160 cm volt. (1,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén az volt a szokás, hogy ha az egyik gazdánál meg volt a cséplés, akkor másnak segítettek. Úgy nevezték, hogy: „kölcsöncséplés”. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 előtt nyárssal hordták, de kb. 1930-tól már eleváterrel. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése az 1930-as évek végén szűnt meg teljesen. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 30-as években már mindenki eke után vetette a burgonyát. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás munkamenete: lekaszálták rendre, megforgatták, összehajtották (két oldalról középre, amit úgy neveztek, hogy „szénakalbász”, a szénakalbászt pedig baglába, vagy petrencébe rakták. A kicsi kazal volt a „baglas” a nagy a „petrence”. 1200 öles réten általában 15 petrence volt. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A nagyobb parasztok, ahol messzebb volt az istálló talicsával, a kisebb parasztok, ahol nem volt messze a pajta ott inkább villával hordták ki. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igabéfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

járomszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz nem használták a fák leveleit. Mégpedig azért nem, mert féltek attól a hiedelemtől, hogy ha: „dögcsont került az alomba, akkor az illetőnek minden évben egy marhája megdöglik.” Viszont diófalevelet használtak, akkor ha marhatetű volt az állatokban. (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, alkalmaztak „nyaklónak” hívták. Alkalmaztak még ezen kívül ún. hájfer-t. Ez tulajdonképpen egy fékezőszerkezet volt a két hátsó keréken. Ha ezt behúzták, lejtőn segített visszafogni a szekeret. (1,3,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér az volt, amit mezőgazdasági munkákra használtak, ló és tehén is húzhatta. A kocsit személyszállításra használták és csak ló húzhatta. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 400-500 cm hosszú volt. A vendégoldalt ismerték, de nem alkalmazták. (1,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötelet használtak, hátul, elől pedig egy ún. rudazóláncot. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Szekérkasból ún. félkasokat használtak, ebből kettő tett ki egyet. (1,2,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták patkoltatni a nyári évszakban, a külső körmöket. (1,2,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedényt zséternek nevezték. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

n.a.

b) terelik jobbra

jobbra: Hik!

c) és balra

balra: Hajsz!

A becce szót a borjúra szokták mondani. (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznónak azt mondják: „Csú ne.” (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyúknak azt mondták, hogy: „Ne pi, pi, ne.” (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyának azt mondják: „Szuki le!” (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Még valamikor a 40-es években használtak tilótípusú törőt. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló típusú rokkát használtak. (1,2,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A falutól nem messze csak egy ház volt, amit kunyhónak neveztek, más házcsoportról nincs tudomásuk. (1,2,3,4,5)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó tömésházat, ami a Harasztovicséké volt 1968-ban elvitték Szombathelyre a múzeumba. (1,2,3,4,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Fal mellé vagy pedig a kemencébe építették. (1,2,3,4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégebbi ilyen ház még ma is meg van: Fő út 36. (1,2,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Sok ilyen ház volt elsősorban földfalu házaknál fordult elő. (1,2,3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek az 1800-as évek végén már általánosak voltak. (1,2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1945 óta már nem építenek egysoros házakat. (1,2,3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Volt ilyen ház, az utolsót a 60-as években bontották le, mert életveszélyes volt. (1,2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemence a 40-50 cm-es padkára épült. Az utolsót a 60-as években bontották le. (1,3,4,5) Szokott még ő is ilyen padkán üldögélni. (2)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Rajz. (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Erre a célra a „kampós vas” szolgált. Használták még a „tepsiszedő vas” elnevezést is. „Kuruglának” azt nevezték, amivel a tüzet szedték ki. (1,2,3,4,5)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Törköly között répacsirét savanyítottak.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát lereszelve káposztát hordóban savanyítottak, sót, babérlevelet és birsalmát tettek a káposzta rétegek közé, ún. szitában mérték azt, hogy mennyi a káposzta mennyisége. 1 szita = 151. (1,2,3,4,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A TSZ megalakulása óta szűnt meg általánosan, vagyis az 50-es években. (1,2,3,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A c) fajta kenyértartót használták. (1,2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Nem volt füle a vajköpülőnek (rajz). (1,2,3,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Rajz. (1,2,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából nem ismerik, hanem kölesből készítettek a lisztből ún. kölesnudlit, amit sajttal fogyasztottak. A megkoptatott kölesből pedig a véres hurka töltelékébe raktak. (1,2,3,4,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Volt hosszúkás és köralakú fonott kalács is, valamint sima köralakú is. Gyakran mazsolát tettek bele. (1,2,3,4,5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

1 fő részére: 1 kanár zsír, 1-2 szem paradicsom, 10-12 paprika, 1 nagy fej hagyma. Kolbásszal, tojással és sonkával tálalták. Az 1920-as évektől már rendszeres. (1,2,3,4,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

1945 után már rendszeresen fogyasztanak nyersen is. (1,2,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Patkó alakú cukros kiflit. Sós tánglit, lekváros, diós, mákos buktát, diós, mákos kalácsot, zserbót és fánkot. (1,2,3,4,5)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Nemcsak ünnepnapkor, hanem kaszáláshoz is viseltek a férfiak gatyát a 30-as évekig. Kenderből vagy lenből készült, alsó szára rojtos volt. Fehér inget és fekete mellényt viseltek hozzá, valamint csizmát.

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A II. világháború után már az egyberuha volt általános, már csak ünnepnapra vett fel egy-két öregasszony szoknyát. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem volt a faluban vászonszövés, hanem Sopronban volt köteles és vászonszövő, itteni vásznat használtak. (1,2,3,4,5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kimondottan kötelező, de még ma is megszólják azt, aki nem visel kendőt. Mindez az asszonyokra vonatkozik. (1,2,3,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az idős emberek körében még ma is szokás, tehát az egész faluban ez az elterjedt, hiszen mindössze 4 fiatal lakik itt. (1,2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Májustól szeptemberig tartották a legtöbb esküvőt, farsangon pedig az eljegyzéseket.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nagyböjtön és Adventkor soha nem tartottak esküvőt. (1,2,3,4,5)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

Régen szombaton és mostanában is szombaton tartják az esküvőket. (1,2,3,4,5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A menyasszony házánál tartották, ahol vacsorát szolgáltak fel. Másnap reggel reggeli is volt a vendégeknek. Ma inkább vendéglőkben van a lakodalom, Bükön. (1,2,3,4,5)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A menyasszony házánál tartották, ahol vacsorát szolgáltak fel. Másnap reggel reggeli is volt a vendégeknek. Ma inkább vendéglőkben van a lakodalom, Bükön. (1,2,3,4,5)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Ma vendéglőkben tartják a lakodalmakat, általában Bükön. (1,2,3,4,5)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

Régen vendéghívó járta a házakat, egy nádostort vitt magával, minek a végére nemzetiszínű szalag volt kötve. Megkérdezte van-e a háznak ura, van-e menyasszonya és van-e vőlegénye, mindez az első háznál történt. Ezután mondták: „nem kívánunk egyebet, mint 3 táncot, 3 pink bort, 3 kalinkót.” Ezután járta a házakat a vendéghívó az esküvő előtt 2 héttel. Ma a menyasszony és vőlegény hívja meg a rokonságot, kb. 1 hónappal előtte. (1,2,3,4,5)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

A vacsora megkezdése előtt üvegpoharat törtek, hogy akkor menjenek széjjel a fiatalok, amikor ez a pohár újra összeáll. (1,2,3,4,5)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

A vacsora megkezdése előtt.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A zene cigányzene volt. Csepregről és Nagyivánról hívtak zenészeket.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedűn, cimbalmon és nagybőgőn játszottak. (1,2,3,4,5)

c) Hány főből állott a zenekar?

Ez általában 3 tagú volt.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Minden évben december 13-án volt ez a szokás.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A lányos házakhoz jártak, egy szalmacsutakot letette a földre, rátérdeltek és úgy kérdezték, szabad-e lucázni. (1,2,3,4,5)

„Luca, Luca kity-koty,

ikjok, ludjok jó ülősek legyenek, a szomszédba át nem menjenek, tojások annyi legyen, mint amennyi csillag van az égen, pénzök annyi legyen, mint pelvakutyuba a pelva, a lányok segge akkora legyen, mint a kemence szája, a lányok csöcse akkora legyen, mint az aratóbugyogó korsó szalonnájok akkora legyen, mint a mestergerendájok, disznójok akkora legyen, mint a község bikája, kalbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza, fejszéjek, furójok úgy megállon a helibe, mint a szálfa a tövibe.”

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

A regölés minden évben István napkor volt. „Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái régi szokás szerint szabad megtartani.” (1,2,3,4,5)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A falu lakossága ma 150 fő körül mozog, amiből pontosan 14 fő öreglegény. Tehát mintegy 10 %-át tesz az öreglegények száma. (1,2,3,4,5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismeretes az ilyen díszítésű tejesfazék. (1,2,3,4,5)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás a faluban. (1,2,3,4,5)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

December 6-án a legények jártak a lányos házhoz, beöltözve Mikulásnak. Különböző ajándékokat vittek magukkal ahhoz a házhoz, ahova komolyabban udvaroltak. (1,2,3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A szereplők: 2 pásztor és a betlehemes, aki vitte a betlehemet. Valamint a 3 király. A következeket mondták: „Fényes csillag fényeskedjék, Jézus neve dícsértessék, Szabad-e bevinni a betlehemet?” (1,2,3,4,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje általánosan Szent Vendel volt, mert ezen a napon nagy állatpusztulás volt valamikor. (1,2,3,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a krampusz! Elvisz a Mikulás! (1,2,3,4,5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

A diódobálás nem volt szokásban. (1,2,3,4,5)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A régiek fát vágó embert láttak a holdban. (1,2,3,4,5)